Zsákfalvak a kihalás szélén: a települések ötödének nincs jövője

A magyar falvak egyötödét fenyegeti lassú kihalás, figyelmeztet a Gazdaságkutató Intézet. Ez a veszély azonban nem igaz azoknál a településeknél, ahol az állandó lakosság legalább negyedét 18 év alattiak teszik ki – tette hozzá a kutatást készítő Molnár László.

A települések egy része szegregálódik, és népességben akár fejlődik is, mert olcsón lehet ingatlanhoz jutni, és ezért beköltöznek a nagyon szegények, akik jellemzően többgyerekesek

– magyarázta a változások okait Molnár László.

De mégsem ez a jellemző demográfiai és településszerkezeti változás zajlik évek óta Magyarországon. A GKI kutatója szerint a másik megfigyelhető folyamat, a települések évek óta tartó elnéptelenedése. Molnár László emlékeztetett rá, hogy a kihalás szélén álló falvakban nincs munkahely, nincsenek szolgáltatások, ezért aki teheti, menekül ezekről a településekről, vagy külföldre, vagy nagyobb városba, ahol van munkalehetőség. 

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai a lakosság számát tekintve nem túl biztatóak. A hivatal felmérése szerint 2010 és 2020 között

  • a 18 év alattiak népességen belüli aránya 18 százalékról 17 százalékra csökkent,
  • a gyermeket már nagy valószínűséggel nem vállaló 40-59 év közöttiek aránya 28 százalékról 30 százalékra,
  • míg a 60 év felettiek aránya 22-ről 26 százalékra nőtt.

Zsákfalvak veszélyben

A felmérés szerint az elnéptelenedő települések legtöbbje Borsodban, Somogyban, Nógrádban és Zalában, hegy-, illetve dombvidéken bújnak meg, amelyek földrajzilag és gazdaságilag is kiesnek. Az itt lakók negyven százaléka egyedül él, s akad olyan kis falu, ahol hosszú évek óta nem született gyerek.

Az elöregedés mellett a munkanélküliség a falvak legnagyobb problémája.

A foglalkoztatottak aránya elmarad az országos átlagtól, akik mégis tudnak dolgozni, azok vagy ingáznak egy másik település között, vagy a településen lévő közmunka marad számukra,

sorolja a falvak további problémáit a szakember. 

Ezeken a településeken egyre több az üres ház, van amelyeken még kint lóg az ELADÓ tábla, más ingatlanokon csak a benőtt gazos terület jelzi, hogy évek óta nincs lakója. Hosszú ideje nincs iskola, posta, orvos, vagy kocsma, és a bezárt ábécé helyett mozgóboltból tudják az élelmiszereket beszerezni, illetve az oda utazás is nehézkes.  

Nemcsak a lakosság elöregedése figyelhető meg, de az utak minősége is rendkívül rossz, szolgáltatások alig találhatóak ezekben a falvakban, és a buszjáratok sem kedveznek az ott élőknek

– tette hozzá a GKI kutatója. 

A kutatás listájába meglepő módon nemcsak a gazdaságilag elmaradottabb térségek kerültek be, de Nyugat-Dunántúl is felkerült a térképre. A nyugati határ mentén,

Vas és Zala megyében akár ötven falu is eltűnhet

néhány évtizeden belül teljesen a térképről. A már amúgy is kis létszámú, 200 fő alatti falvakban nehéz megállítani a csökkenő lélekszámot. Borsod-Abaúj-Zemplén megye sincs jó helyzetben. A mindössze 7-12 lakosú minifalvak, mint például Tornakápona, vagy Debréte munkahely hiányában a vidék természeti adottságait próbálja kihasználni, több település a falusi turizmus kialakításába kezdett.  

 Házak pár millió forintért 

Míg a fővárosban vannak olyan kerületek, ahol a négyzetméterárak a millió forintot is elérik, addig vannak települések, ahol a budapesti 2-3 négyzetméter árából lakható családi ház vásárolható – erről már Mester Nándor ingatlanpiaci szakértő beszélt.

Bizonyos településeken piaci szempontból kilátástalan dolog bármit is tenni

– mondta ki az ítéletet a szakember. Véleménye szerint a két éve bevezetett falusi családi otthonteremtési kedvezmény (csok) egyik célja a kistelepülések néptelenedésének megállítása, de annak hatása jelenleg még nem érezhető.

Viszonylag rövid idő telt el azóta, hogy bevezették, és mivel a hatás az nem közvetlen, tehát még nem érezhető. Sok évnek kell ahhoz eltelnie, hogy megnézzük a demográfiai változásokat, megnézzük az adott településnek a képét, hogy mennyire korszerű, mennyire takarosak a házak, amiket itt felújítottak.

Hozzátette, az ingatlanok állapotának javulása mellett az is fontos tényező, hogy a településen javul-e a szociális háló. Azonban véleménye szerint mindez csak limitált hatással bír, mivel ugyan az állam támogatja bizonyos falvakban az ingatlanok felújítását,

de ha a településen nincs munka, akkor nem fog odaköltözni az ember, hiába a fillérekért vett ház. Lehet, hogy ötven kilométert kell neki majd autózni azért, hogy munkát kapjon.

A szakember előrejelzése szerint a kisfalvak elnéptelenedése átalakítja a hazai településszerkezetet. A megyeszékhelyek környékén az urbanizáció felerősödik, az agglomerációk vonzerőként szívják fel a képzett, fiatal, többgyermekes családokat. Példaként említi Debrecent, illetve Győrt, ahol a környező településeken az ingatlanárak jelentős emelkedése már jól érzékelhető.

A természet mint mágnes 

Mester Nándor azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy jó néhány kis falunak az elnéptelenedés megállításában mentsvár lehet, ha kivételes természeti adottságokkal rendelkezik, és ehhez egy kis szerencse is társul.

Ha egy addig csöndesnek vélt faluban, ahol 1200-an laknak, hirtelen megjelenik, 20-30 vásárló, aki vesz magának régi parasztházat, vagy más ingatlant, akkor ők ott már tömeget fognak alkotni, és vonzzák a különböző pótlólagos beruházásokat. Útjavítások indulnak el, vagy kis szupermarket jelenik meg. És ezután egy ilyen felfelé ívelő meredek spirál alakul ki, felkapottá válik a település. Ez történt például a Káli-medencében nagyon sok faluval

– emeli ki a szakember.

A példaként említett településeken sokat lendített nemcsak a balatoni turizmus addig elérő közvetett hullámai, de a három évtizedes múlttal rendelkező Művészetek Völgye fesztivál is. A ma már felkapottá vált Káli-medence kincsei sokat segítettek a településeken kialakított éttermeknek, szállásoknak, helyi termelőknek.

A változáshoz megfelelő alapot biztosított az ingatlanpiaci szakember által már említett 2019-ben indult falusi csok is, amely 2022 június végig igényelhető. A tanyákra is kiterjedő falusi csok-nak köszönhetően

  • az egy gyermekes családok 600 ezer forint,
  • a két gyermekes családok 2 millió 600 ezer forint,
  • a három gyermekes családok pedig 10 millió forint

vissza nem térítendő támogatást kapnak használt lakás vásárlására vagy annak korszerűsítésére, bővítésére, tanyák esetében is.

A részletszabályok szerint a falusi csok települések listájára 2486 hátrányosabb helyzetű, 5000 fős lélekszám alatti település került, ezen a listán van többek között a már említett Káli-medence települései is. 

Nemcsak hazai probléma

Olaszország kistelepüléseit is évek óta a kihalás veszélye fenyegeti. Hasonló problémákkal küzdenek az ott élők; kevés munkalehetőség, szolgáltatások hiánya, és a ritka tömegközlekedés miatt évtizedek óta a fiatalok a nagyvárosokba menekülnek. Az elnéptelenedés megoldására kecsegtető ajánlattal által elő:

mindössze 1 eurót kell fizetni,

és máris egy olasz falucska ingatlantulajdonosáivá válhatnak, azzal a kötelezettséggel, hogy a vásárlók az értékesítéstől számított egy éven belül megkezdik a helyreállítást. A cél az, hogy új lakosokat vonzzanak azokba a falvakba, amelyek folyamatosan elnéptelenednek, és természetesen vissza akarják csalogatni a turistákat is. A kezdeményezéshez az évek alatt rengeteg település csatlakozott. 

S noha a szakemberek elmondása alapján az olasz modell nem jelent egyértelmű megoldást a hazai viszonyokra, talán helyi kezdeményezésekkel, és állami támogatásokkal mégis érezhetőek lesznek változások, és élettel telnek meg ismét a kihalás szélére sodródott falvak. 

(Borítókép:  Üresen álló romos házak a Zala megyei Iborfián 2011. szeptember 22-én.  Fotó: Varga György / MTI)

Forrás: https://index.hu/belfold/2021/09/06/a-telepulesek-egyotodenek-nincs-jovoje/