Visszatérünk abba a korba, amikor csak egy szűk elit olvasott?

Mindenkit kellene, hogy érdekeljenek a humán tudományok, hiszen emberek vagyunk – kezdte a humaniórák fontosságáról szóló kerekasztal-beszélgetést Joshua Katz nyelvész, a Princetoni Egyetem professzora, aki ugyanakkor kijelentette: az amerikai elit egyetemeken ma már a humán képzések kurzusleírásait olvasva azt gondolhatja egy normális érdeklődésű ember, hogy nem érdemes ilyesmit tanulnia, mivel „megőrültek” ezeknek a területeknek a képviselői.

A február 16–17-i MCC Budapest Summit felvezető eseményeként megrendezett beszélgetésen Patrick Gray, a Durhami Egyetem angol tanulmányok docense, az MCC vendégoktatója hangsúlyozta:

azért van továbbra is szükség a humán diszciplínákra, mert a természettudomány nem mond semmit a létezésünk céljáról, és a nagy erkölcsi kérdéseket sem képes megválaszolni.

A kerekasztal-beszélgetés harmadik résztvevője, Tibor Fischer író, az MCC Irodalmi Műhelyének vezetője arról beszélt: a humán tárgyak – különösen az irodalom – az emberi természetről szólnak, amiről azt látjuk, hogy nem sokat változott az évszázadok során.

Joshua Katz szerint megváltozott a tudásról való felfogásunk, és érdeklődésünk egyre inkább arra irányul, hogy mi az, ami tényekkel bizonyítható. A humaniórák viszont a kifejezhetetlen dolgokkal foglalkoznak, amik az emberi „lélekhez” kapcsolódnak – vélekedett a professzor. Hogyan hat rám, ha Mozartot hallgatom?  tette föl példaként a kérdést Joshua Katz, aki szerint továbbra is érdemes ilyesmivel is foglalkoznunk.

Törődni kell a lelkünkkel, és erre szolgálnak a humán tudományok

– vélekedett a a princetoni professzor.

Tibor Fischer kifejtette, szerinte a humán tudományok oktatásának célja, hogy gondolkodó embereket neveljünk. Különösen igaz ez az irodalomra és a filozófiára, mert ezekből megismerjük, hogyan gondolkodott magáról az emberiség, és miként fejezte ki gondolatait az évszázadok során – tette hozz az író.

A humaniórákat tanulmányozva magunkra ismerhetünk

– vélekedett Patrick Gray is, és kifejtette: az emberi természetet a klasszikusokon keresztül megismerve az olyan ideológiákról, mint a kommunizmus, amely szerint az emberi természet megváltoztatható, és egy új, modern embert lehet létrehozni, egyértelműen kiderül, hogy kivitelezhetetlenek. Hozzátette: humán műveltség hiányában viszont a fiatalok könnyebben megvezethetőkké válnak a politikai ideológiák által.

Arról is beszélt az MCC vendégoktatója, hogy az egyetemeken egyre inkább elhagyják az objektív felmérőket, és egyre kevésbé kell igazolni az elméleteket. Kifejtette, mindez arra az ideológiára épül, hogy a valóság megváltoztatható pusztán azáltal, ahogy beszélünk. Így az ideológiához való viszonyulás lesz a döntő, nem a tényleges tudás – vélekedett Patrick Gray.

Ez pedig a kommunizmusra emlékeztet, ahol kiemelten fontosnak tartották a kultúrát, feltéve, hogy a jóféle, az elismert kultúrát képviselte valaki – tette hozzá Tibor Fischer.

Patrick Gray szerint ma egy realista megközelíts áll szemben az utópisztikus hozzáállással. Előbbi szerint limitált, hogy mennyire változtatható meg az emberi természet, az utópisták szerint viszont teljesen megváltoztatható.

Az MCC vendégoktatója szerint a humán tudományokhoz való hozzáállásunk is azon múlik, hogy a realista vagy az utópista álláspontot fogadjuk-e el.

Arról is beszélt Patrick Gary, hogy az oktatás célja a hagyományos megközelítés szerint egyértelműen a tudás megszerzése volt. Azt feltételezték, hogy a diák valamit nem tud, és ezért kell neki valami plusz. A másik megközelítés az egyedi, belső ember kibontakoztatását tartja fontosnak, és az ő vágyaira és önkifejezésére koncentrál. Ennek viszont az a veszélye, hogy a diákok gyerekek maradnak, mert nem követelnek tőlük semmit.

Tibor Fischer elmondta: talán az ő nemzedéke az utolsó olvasó generáció, mert nekik még alig volt televíziójuk, így sokat és örömmel olvastak esténként.

Ma más a helyzet, a gyerekeknek rengeteg lehetőségük van, így érthető, hogy kevesebbet olvasnak. Ma minden fent van a YouTube-on, így nincs szükség regényekre, mert az emberek az interneten néznek utána a dolgoknak

– vélekedett az író, aki szerint mindez azért nagy kár, mert egy regény olvasása egyedi élményt jelent, és intellektuálisan többet ad az érdeklődő embernek, mint egy Netflixen játszott film.

Mintha visszatérnénk abba korba, amikor csak egy szűk elit olvasott, mert keveseknek volt meg hozzá a tudásuk, és mások hallás után tanulták meg dolgokat

– vélekedett Patrick Gary, majd elmondta: az olyan művészeti kifejezési formák, mint a színház vagy a költészet, amelyek egykor népszerűek voltak, ma már nem a széles rétegeknek szólnak, és ezért nem is érdeklik az embereket, mivel csupán egy szűk, ideológiai szempontból egysíkú elitet céloznak meg az alkotók.

A művészeti közösségek magukkal vannak elfoglalva, és nem is akarnak szólni az emberek többségéhez

– zárta gondolatait az MCC vendégoktatója.

(Borítókép: Holla Dániel / MCC)

Forrás: https://index.hu/belfold/2022/02/14/ezert-olvassunk-regenyeket/