Úton vagyunk a hetvenes években megjósolt összeomlás felé

A Római Klub felkérésére 17 kutató részvételével íródott az emberi civilizáció fejlődésére leselkedő veszélyeket feltérképező nagy hatású könyv, amely A növekedés határai címmel magyarul is megjelent. A számítógépes modelleken alapuló, 1972-ben kiadott munka baljós előrejelzései megjelenése idején hatalmas felzúdulást és ellenkezést váltottak ki. Utóbb megvizsgálva azonban kiderült, hogy majdnem fél évszázaddal később pontosan az egyik olyan pályán haladunk, amely következő évtizedben hanyatláshoz és 2040-re társadalmi összeomláshoz vezethet.

A jelen helyzetet a előrejelzésekkel Gaya Herrington, az amerikai KPMG fenntarthatósági és rendszerelemzési vezetője vetette össze egy 2020 novemberében publikált tanulmányban, kiemelve hogy nem a nemzetközi könyvelő cég álláspontját tükrözi az egyébként honlapjukról letölthető dolgozat.

Pangás vagy hanyatlás

Tekintve, hogy nem éppen vonzó jövőkép az összeomlás, érdekelt, hogy jelenleg melyik forgatókönyvhöz állunk legközelebb. Végül is ez a könyv a hetvenes években volt bestseller, így sok évtizednyi adatunk van az összehasonlításhoz

– fogalmaz honlapján Herrington.

Az eredeti modellek öt változót vettek alapul: a népességet, az élelmiszertermelést, az iparosodást, a környezetszennyezést, és a nem megújuló természeti erőforrásokat. Herrington ezt további öt változóval egészítette ki: a születési- és halálozási rátával, a szolgáltatásokkal, a jóléti költségekkel és az ökológiai lábnyommal.

A közelmúlt folyamatai alapján a BAU2 (business as usual, vagyis minden megy a szokásos kerékvágásban) és a CT (általános technológiai előretörés) forgatókönyvek által leírt pályán haladunk.

A szokásos kerékvágás forgatókönyve

A szokásos kerékvágás forgatókönyve

Fotó: Gaya Herrington, 2021

A BAU2 és CT szcenáriók azt mutatják, hogy nagyjából egy évtized múlva megáll a növekedés, és a dolgok folytatása, vagyis a növekedés hajszolása azon a ponton ellehetetlenedik. Ez pedig a példátlan technikai fejlődéssel együtt is az ipari tőke, a mezőgazdasági termelés és a jólét elkerülhetetlen visszaeséséhez vezet ebben az évszázadban

– áll a tanulmány a végkövetkeztetésében.

Herrington rámutatott, hogy az 

összeomlás alatt nem az emberiség kihalását kell érteni,

hanem azt, hogy a gazdasági növekedés végével a termelés és az életszínvonal zuhanni kezd. Ez várhatóan 2040 körül fog bekövetkezni. Az átfogó technológiai forradalommal számoló CT-forgatókönyvben ugyancsak ebben az időben kezdenek sokasodni a negatív következmények, de mindez végül nem torkollik összeomlásba.

A technológiai előretörés forgatókönyve

A technológiai előretörés forgatókönyve

Fotó: Gaya Herrington, 2021

Egyszer már felkötöttük a gatyát

A legkisebb visszaesés az úgynevezett stabilizált világ (SW) modellben jelent meg, de ez az optimista forgatókönyv esik legtávolabb attól, amit az eddig történtek sugallnak.

Herrington szerint a növekedésorientált gazdasági modell technológiai fejlődést és közösségi funkciókat előnyben részesítő átalakításával a következő évtizedben elkerülhető az összeomlás. A kutató szerint megfelelő elszántsággal akár az optimista forgatókönyv is elérhető, de 

vészesen fogy az időnk.

A tavalyi Világgazdasági Fórumon tartott előadásában Gaya Herrington a „növekedésmentes”, más gazdasági célokra koncentráló megközelítés mellett érvelt. A Covid-19 elleni védőoltások kifejlesztésével példázta, hogy gyorsan és hatékonyan tudunk  globális problémákat is megoldani, ha akarjuk – ezt kellene alkalmaznunk a környezetszennyezés okozta válsággal is.

A szükséges változások nem lesznek könnyűek, de a fenntartható és befogadó jövő még elérhető

– mutatott rá.

Az adatok minden esetre azt mutatják, hogy az emberiség hosszú távú jövője a következő évtizedben dől el.

(Vice, Wikipedia)

Forrás: https://index.hu/techtud/2021/07/17/herrington-a-novekedes-hatarai-elorejelzes-futurologia-jovokutatas-osszeomlas/