Tusnádfürdő után, Dallas előtt: mire lehet számítani Orbán Viktortól?

A CPAC (Conservative Political Action Conference, vagyis Konzervatív Politikai Akció Konferencia) egy majdnem 50 éves múltra visszatekintő rendezvény, az Amerikai Konzervatív Unió szervezte meg először 1974-ben. Hagyományosan az amerikai Republikánus Párt aktivistái számára egy közösségépítő esemény.

„Az elmúlt 15-20 évben a korábban bennfentes rendezvény egyre nyilvánosabbá és nagyobb szabásúvá vált, és ma a Republikánus Párt különböző belső csoportjainak ideológusai tartanak előadásokat” – mondta Rajnai Gergely az Indexnek.

A jövőbe enged betekintést

Az esemény fő jelentősége, hogy a republikánusok legelkötelezettebb tagjainak főbb ideológiai irányát meghatározza, így megállapítható, hogy milyen irányba tart a világ vezető országának egyik vezető pártja. Rajnai Gergely szerint azonban nem szabad elfelejteni, hogy az eseményen nem az átlagos jobboldali szavazók, hanem a legelkötelezettebb aktivisták gyűlnek össze.

„Az átlagos kampánybeszédeknél mélyebb, elméletileg megalapozottabb előadásokat halhatunk, másrészt a legtöbb előadó jobboldalibb, mint a legtöbb republikánus politikus, tehát az előadók nem tükrözik pontosan azt, hogy milyen is az amerikai konzervatív oldal jelenleg, sokkal inkább a jövőbe és az ideológiai alapokba enged betekintést a CPAC” – fejtette ki a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője.

Azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor meghívott vendégként beszédet mond a CPAC dallasi rendezvényén, Rajnai Gergely azt mondta: a magyar miniszterelnöknek régi célja az általa kialakított politikai-társadalmi-gazdasági modellt legalább részben mintaként más országokba exportálni, így feltehetően arról is beszélni fog, hogy milyen magyar politikai irányokat vél átültethetőnek az Egyesült Államokban.

Ugyanakkor a szakértő szerint a hallgatóságot a magyar modell mellett leginkább Orbán Viktor nézetei érdeklik az orosz-ukrán konfliktusról, így feltehetően erről is beszélni fog a miniszterelnök, már csak azért is, mert saját hosszútávú stratégiáját is elsősorban a nemzetközi mozgások alapján alakítja ki.

Ezért is fontos számára ez a megjelenés, mert a nemzetközi politika alakítójának szerepében mutathatja meg magát, márpedig már régóta szeretné formálni a nyugati politika irányát. Ráadásul Orbánnak fontos, hogy legyenek nemzetközi szövetségesei, hiszen most is tapasztalja, hogy a külföldi partneri kapcsolati hálója meggyengült, és ez jelentősen csökkenti a mozgásterét. Amennyiben amerikai szövetségeseket tud szerezni az előadásával, már sikeresnek érezheti ezt a fellépését

– fogalmazott Rajnai Gergely az Indexnek.

Az elemző hozzátette: a közönséget egyáltalán nem érdekli a magyar vagy az európai politika, csak az orosz-ukrán háború és az amerikai belpolitika, így feltehetően mindent ezen a szűrőn keresztül fog keretezni a miniszterelnök, egészen más lehet a hangnem, mint például a magyar közönségnek szánt tusnádfürdői beszéd esetén.

Mit látnak Magyarországban?

Májusban a Budapesten rendezett CPAC Hungary rendezvényen mondott beszédében Orbán Viktor 12 pontos politikai receptet ismertetett: a saját szabályaik szerint kell játszani, nemzeti konzervativizmus kell a belpolitikában, a nemzeti érdek irányítsa a külpolitikát, legyen saját média, le kell leplezni az ellenfél szándékait, „gazdaság, gazdaság, gazdaság”, nem szabad kiszorulni a politika szélére, minden nap olvasni kell, fontos a hit, barátokat és szövetségeseket kell keresni, továbbá közösségeket, illetve intézményeket kell építeni.

Arra a kérdésre, hogy mit üzen ez a 12 pont az amerikai politikának, az amerikai konzervatívoknak, Rajnai Gergely azt mondta: Orbán Viktor 12 pontja elég általános ahhoz, hogy az amerikaiak is ráismerjenek a saját politikai problémáikra.

„Nincs például szó rezsicsökkentésről, de annál több a rendszerépítésről és a külpolitikáról. Ezen kívül a 12 pont tükrözi azt a szándékot, hogy enyhítse a róla kialakult radikális képet, ezért kerültek bele olyan pontok, mint az, hogy az ellenfélnek is kedvezzen a politika. Ilyen hangnemet magyar közönség előtt ritkán választ, de külföldön más percepciót próbál kialakítani magáról” – mondta az elemző.

Orbán Viktor a CPAC Hungary konferencián kiemelte: csak olyan gazdaságpolitikát szabad csinálni, ami a választópolgárok többségének hasznos.

Van is erről itt, Magyarországon egy mottónk: »Velünk még az is jól jár, aki nem ránk szavaz«

– jelentette ki a miniszterelnök. A 12 pontját felsorolva arról is beszélt, nem szabad kiszorulni a politika szélére, máskülönben a szavazók nagy részét távolítják el maguktól, és a végén veszítenek.

A kormányoldalhoz közeli Alapjogokért Központ (AK), amely szervezője volt a CPAC budapesti konferenciájának, egy júliusi közleményében üdvözölte, hogy a miniszterelnök felszólal a dallasi eseményen. Az AK közölte: Orbán Viktornak a budapesti CPAC-en elhangzott beszéde óriási visszhangot váltott ki világszerte a konzervatív táborban, az általa bemutatott 12 pont pedig rezonál a CPAC szellemiségével.

„Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség. Ezért tovább haladunk azon az úton, hogy megvalósítsuk a liberálisok rémálmát: a nemzeti erők nemzetközi összefogását” – fogalmazott a közleményben Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója, aki szintén előadóként szerepel a dallasi konferencián.

Májusban interjút adott az Indexnek, és azt mondta: az hogy az első európai CPAC-et Budapestre szervezték, „elismerése a magyar jobboldal elmúlt évtizedes ország- és közösségépítő politikai munkájának”.

„Ők ugyanazt a harcot vívják a szövetségi adminisztrációval, mint mi a brüsszeli bürokráciával: egy unió részesei, melynek központja egyre több és több tagállami kérdésbe akar beleszólni. Ráadásul a tendencia is hasonló: először csak szakpolitikai-gazdasági ügyek kerülnek terítékre, majd azokra épülve társadalompolitikai, végül kifejezetten ideológiai kérdések. Az elmúlt időszak nagyobb amerikai vitái a tagállamok és a Biden-kormányzat között például éppen a szülői jogokról szólnak – ez elég erősen rezonál a magyar gyermekvédelem ügyére. Látják Amerikában, de Európában is, hogy Magyarország most megint a nyugati civilizációt védi – csak most a Nyugatot éppen önmagától kell megmenteni” – válaszolta Szánthó Miklós arra a kérdésre, hogy mit láthatnak az amerikai konzervatívok Magyarországban.

Nemrégiben a Die Weltwoche svájci lapban közölt véleménycikket Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, aki a Mandiner szemléje szerint azt írta: meggyőződése, hogy az amerikai konzervatívokkal való kölcsönös érdeklődés alapja az, hogy a magyarországi konzervatív jobboldal és az amerikai republikánusok ugyanazokkal a problémákkal küzdenek.

A politikai igazgató kifejtette: a progresszív baloldal és a liberálisok utópisztikus elképzelései aláássák a nyugati civilizáció legalapvetőbb értékeit, és hiába nyerték meg a konzervatívok és a liberálisok közösen a hidegháborút, utóbbiak az elmúlt harminc évben az előbbiek ellen fordultak. Orbán Balázs szerint a magyarországi konzervatívoknak több tapasztalatuk van az ezzel való megküzdésben, mint nyugati társaiknak, és azzal érvelt, hogy Magyarországon a liberálisok és a baloldaliak már 1994-ben összefogtak.

„Nem véletlen, hogy Orbán Viktor tizenkét pontban fogalmazta meg a konzervatív siker receptjét a CPAC-es beszédében” – írta Orbán Balázs.

Tényező, vitatott, kedvelt

Hogy milyen utóhatása lehet Orbán Viktor tusnádfürdői beszédének, a miniszterelnök éles reakciókat kiváltó „kevert fajokról” szóló értekezésének, Rajnai Gergely úgy vélekedett: az amerikai közönség feltehetően egyáltalán nem ismeri a tusnádfürdői beszéd tartalmát, így arra csak röviden térhet ki a miniszterelnök.

„Az előzetes beharangozók kihangsúlyozták a problémás megfogalmazást, de ezt feltehetően Orbán felhasználja majd arra, hogy bemutassa, a »liberális média« mennyire ellene van, ami a republikánusok körében feltehetően inkább szimpátiát vált ki” – tette hozzá az elemző.

Bár az amerikai sajtóban és a konzervatívok között is akadtak olyanok, akik eltanácsolták volna a dallasi konferenciától a magyar miniszterelnököt a tusnádfürdői kijelentései miatt, Matt Schlapp, az Amerikai Konzervatív Unió elnöke a Twitteren azt üzente: „szerencsére nincs befolyásotok a CPAC-re.”

Egy újabb bejegyzésében a CPAC-et ért támadásokra válaszolva úgy fogalmazott:

Ha a rasszizmust és az antiszemitizmust támogatjuk, miért van óriási közönségünk Ázsiában, Izraelben és Brazíliában? A tény az, hogy a CPAC-et azért fogadják szívesen, mert, ez nem a fajról szól, hanem a szabadságról és emberi méltóságról. Arról, hogy mindenhol megállítsuk a szocializmust.

A Mandiner hetilapnak adott interjújában Schlapp is említette Orbán Viktor 12 pontos politikai receptjét, azt mondta, hogy van közöttük néhány fontos tanulság az amerikaiak számára is.

„Mi is küzdünk az álhírekkel, a hírek torzításával, a nagyvállalatok és az egyetemek baloldali elfogultságával. Önöknél nincs, ám nálunk a vallás is támadás alatt van. Egyes külső erők új gondolkodásmódot szeretnének bevezetni, olyat, ami szembemegy a keresztény népek hagyományaival. Nagy harcok dúlnak a család intézménye körül is, vannak ugyanis, akik szerint a szülők nem alkalmasak arra, hogy a gyerekeiket neveljék. A virginiai szülőket a Biden-adminisztráció terroristákhoz hasonlította, amiért tudni akarták, milyen könyvekből és mit tanítanak a gyerekeiknek. Sok közös vonás van tehát a két ország küzdelmei között” – magyarázta a CPAC-et szervező Amerikai Konzervatív Unió elnöke.

A Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője szerint Orbán Viktor jelenléte a CPAC dallasi eseményén azt jelzi, hogy az amerikai jobboldal egy része bizonyos szempontból követendőnek tartja a magyar modellt.

Nem szabad azonban elfelejteni, hogy egyrészt ez a Republikánus Párt csupán egy szárnya, más belső frakciók nem szimpatizálnak a miniszterelnökkel, a CPAC éppen az ideológiailag legelkötelezettebb republikánusok vitaterepe, ahol nem minden előadóval ért egyet a résztvevők nagy része

– mutatott rá Rajnai Gergely. Azt is hozzátette: a CPAC a legkonzervatívabb politikai aktivisták rendezvénye, így arról sem lehet beszélni, hogy Orbán Viktor jelenléte azt jelezné, hogy a magyar modell követése akár az amerikai jobboldali mainstream álláspontja lenne.

Az elemző szerint azt viszont lehet állítani, hogy a magyar miniszterelnök nemzetközi tényező, és az Egyesült Államokban is vitatott, de a jobboldal egy része által kifejezetten kedvelt szereplő.

„Másrészt nem érdemes feltételezni, hogy akár a politikailag legaktívabb republikánusok naprakészek lennének a magyar politika történéseivel kapcsolatban, inkább címszavakból ismerik a magyar modellt, és csak az Egyesült Államokban is releváns szempontokat figyelik Európában is”– jegyezte meg Rajnai Gergely.

Orbán Viktor – egyetlen, hivatalban lévő miniszterelnökként – augusztus 4-én mond beszédet a CPAC dallasi rendezvényén. A miniszterelnök már augusztus 1-jén, hétfőn az Egyesült Államokba utazott, a magyar delegáció tagja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója és Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke is. Orbán Viktor a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy a CPAC előtt találkozott Donald Trump volt republikánus amerikai elnökkel, aki szintén felszólal a konzervatív konferencián.

Az augusztus 4. és 7. között tartott eseményen többek között felszólal még Ted Cruz texasi republikánus szenátor, Greg Abbott, az állam szintén republikánus kormányzója, Sean Hannity, a Fox News sztárműsorvezetője, Steve Bannon, Trump volt főtanácsadója, Eduardo Bolsonaro brazil parlamenti képviselő, Jair Bolsonaro elnök fia, Nigel Farage, a Brexit Party volt elnöke, Sarah Palin korábbi alaszkai kormányzó, Eduardo Verástegui mexikói konzervatív emberi jogi aktivista és filmproducer (Magyarországon olyan szappanoperákból ismert, mint a Sonadoras), továbbá számos más ismert amerikai jobboldali politikus és médiaszemélyiség.

(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, miután beszédet mondott a CPAC rendezvényen Budapesten 2022. május 19-én. Fotó:  ATTILA KISBENEDEK / AFP)

Forrás: http://index.hu/belfold/2022/08/03/tusnadfurdo-utan-dallas-elott-mire-lehet-szamitani-orban-viktortol-/