Törlesztési moratórium: 1,3 millióan támogatták a hosszabbítást – Megvan, kik élhetnek vele

1,423 millióan töltötték ki a legutóbbi Nemzeti Konzultáció kérdőíveit – mondta egy mai sajtójékoztatón Dömötör Csaba államtitkár, miniszterhelyettes. 83% levélben, 17% online nyilvánított véleményt.

A résztvevők 91%-a támogatja, 9% nem támogatja a hitelmoratórium meghosszabbítását, ez 1,3 millió támogató véleményt jelent.

A hitelmoratóriummal a kormány támaszt ad azoknak, akik nehéz helyzetben vannak – mondta az államtitkár, hozzátéve: a kormány a teljes konzultáció részletes eredményeinek következő napokban várható közzétételét követően hoz döntést az ezekből fakadó intézkedésekről. Szavai egyértelműen arra utalnak, hogy nem általános, hanem szelektív meghosszabbítás várható.

Ezt erősíti meg az is, hogy a hitelmoratóriumra vonatkozó kérdés a Nemzeti Konzultációban így hangzott:

Vannak, akik szerint a hitelmoratóriumot 2021 szeptemberétől jövő év júliusáig meg kell hosszabbítani, hogy azok a családok és vállalkozások, amelyek rászorulnak, továbbra is felmentést kapjanak a hitel visszafizetése alól. A bankok szerint erre nincs szükség, a hitelmoratóriumot meg kell szüntetni, és mindenkinek törlesztenie kell. ÖN MIT GONDOL?

A két lehetséges válasz az alábbi volt:

  • A hitelmoratóriumot a rászorultak számára meg kell hosszabbítani.
  • A bankoknak igazuk van, a hitelmoratóriumot meg kell szüntetni.

Az előbbit választották tehát 91%-nyian, vagyis a kormány várhatóan meghosszabbítja a törlesztési moratóriumot, de csak a rászorulók számára.

blank

A Világgazdaság mai információi szerint a kormány döntött is a meghosszabbításról:

Továbbra is kérhetik a moratóriumban való maradást a nyugdíjasok, a gyermeket nevelők és azok a magánszemélyek ,akiknek az előző évhez képest csökkent a keresete, a bércsökkenés mértéke nem lesz meghatározva. A vállalkozások esetében pedig azok kérhetik a hosszabbítást, akiknek árbevétele 25 százalékkal csökkent az előző évhez képest.

A Magyar Nemzeti Bank szakértői egy évvel ezelőtt a Portfolio hasábjain mutatták be, melyik csoportba mennyien tartoznak. Akkor az volt még a terv, hogy 2021. január 1-jétől a közfoglalkoztatottak és a munkanélküliek (nem pedig a keresetcsökkenést elszenvedők) fogják alkotni a 3.-4. rászoruló csoportot, ennek megfelelően mutatja még a tavalyi állapotot az alábbi táblázat. Eszerint a gyermekesek a moratóriumban lévők mintegy egyharmadát, a nyugdíjasok pedig a 10-15 százalékát képviselhetik nagyjából ma is, a többiek létszám vagy hiteltartozás szerinti arányát nem ismerjük. Hogy a jövedelemcsökkenést pontosan mely időszakok között kell figyelembe venniük a bankoknak, arról egyelőre nincs információ, mint ahogy ennek ellenőrzésének lehetséges módjáról sem.

blank

A magyar törlesztési moratórium már most is páratlan egész Európában: 1. minden vállalati és lakossági hitelszerződésre általánosan kiterjed, amelyet 2020. március 19-e előtt folyósítottak, 2. nem jelentkezni kell a részvételért, hanem kijelentkezni lehet belőle (opt-out), 3. nem tőkésedik az elmaradt kamatfizetés, 4. nem nőhet tőle a törlesztőrészlet, csak a futamidő, 5. időtartamát tekintve szeptember 30-án már több mint másfél éve tartani fog, ha pedig 2022. június 30-áig meghosszabbítják, akkor több mint két éve.

Ki számít rászorulónak, illetve ki dönti el, ki szorul rá ezentúl a törlesztési moratóriumra: az állam, a bank vagy maga az ügyfél? – tudomásunk szerint ez az igazi tétje a kormány szeptember első felében várható döntésének a törlesztési moratórium meghosszabbításáról, illetve kivezetéséről a szeptember 30-ai, már másodszor kitolt lejárati határidő után.

A jegybankkal és a bankszövetséggel lezajlott április-májusi kormányzati egyeztetések óta

KÉT BEFAGYOTT ÁLLÁSPONT ÁLL EGYMÁSSAL SZEMBEN: A KORMÁNY SZERINT MEG KELL HOSSZABBÍTANI, AZ MNB ÉS A BANKOK SZERINT ÉRDEMES MOST MÁR LEZÁRNI A TÖRLESZTÉSI MORATÓRIUMOT, LEGFELJEBB BIZONYOS RÁSZORULÓ CSOPORTOK SZÁMÁRA LEHETŐVÉ TÉVE A HOSSZABBÍTÁST.

Mindössze annyival finomodhatott a kormány álláspontja azóta, hogy a Nemzeti Konzultáció tanúsága szerint a kormány is rászorulók számára tenné lehetővé a hosszabbítást (a konzultáció erről szóló eredménye cikkünk írásakor még nem ismert). A nagy kérdés az, ki fog rászorulónak számítani szeptember 30-a után, és hogy ezt ki fogja eldönteni: a az állam, a bank vagy maga az ügyfél? Utóbbi lenne a leglazább megoldás: az maradna a moratóriumban, aki csak akarna.

blank

A rétestésztaszerű nyújtásnak most már nem sok pénzügyi-gazdasági értelme van, csak politikai, hiszen közelednek a választások. Az MNB júniusi Pénzügyi stabilitási jelentése szerint

A LAKOSSÁGI HITELEK TÖBBSÉGÉNEK TÖBB MINT 3,5 ÉVVEL TOLÓDNA KI A FUTAMIDEJE, HA A MORATÓRIUM 2022 KÖZEPÉIG FENNMARADNA, AZ ÉRINTETTEK KÉTHARMADA AZONBAN NINCS TISZTÁBAN AZ ADÓSSÁGSZOLGÁLATI KÖVETKEZMÉNYEKKEL.

Az akkori adatok alapján a vállalati hitelállományban a moratóriumban részt vevők aránya 29%-ra, a lakossági hitelállományban 42%-ra csökkent (részben a nem jogosult új hitelek növekedése miatt). Hogy mi lesz a moratórium kivezetése utána fizetőképességgel, azzal kapcsolatban a vállalati hitelek 10%-át és a lakosságiak 12%-át látták sérülékenynek az MNB-nél, de a bankok nekünk adott válaszai alapján meglehetősen nagy az ezzel kapcsolatos bizonytalanság, a gazdaság fellendülésével pedig fokozatosan javulhatnak az ezzel kapcsolatos előrejelzések.

blank

Minderről itt írtunk részletesebben:

blank

Címlapkép: Getty Images

forrás: https://www.portfolio.hu/bank/20210907/torlesztesi-moratorium-13-millioan-tamogattak-a-hosszabbitast-megvan-kik-elhetnek-vele-499494