Több ezer ember halálát okozták a nyugat-balkáni szénerőművek

2021.09.08. 15:48

A nyugat-balkáni szénerőművekhez tulajdonítható légszennyezések mintegy 19 ezer ember halálához járulhattak hozzá az elmúlt három évben egy új jelentés szerint. A halálesetek többsége a szerb, bosnyák, koszovói, észak-macedón, és montenegrói üzemek számlájára írható.

A Bankwatch és az Energia- és Tiszta Levegő Kutatóközpont új kutatása szerint az EU-ban a helyzet javul, mivel az országok bezárják a szénbányákat és végrehajtják az ipari kibocsátásokra vonatkozó jogszabályokat. Az unióval szomszédos országokban azonban egyre rosszabb a helyzet.

A jelentés szerint Olaszországban és Szerbiában volt a legsúlyosabb a helyezt, ahol együtt-együtt 600 haláleset volt köthető a károsanyag-kibocsátások túllépéséhez.

A sorban Magyarország (390), Románia (360) és Bosznia-Hercegovina áll 280 halálesettel.
A kén-dioxid kibocsátás leginkább azokra veszélyes, akik tüdőbetegségekkel, asztmával, hörghuruttal küzdenek. Az Európai Unió régóta nettó importőrnek számít, így amíg hosszútávon nem sikerül diverzifikálnia az energiafüggőségét a régióból, addig továbbra is több ezer fős halálesetekkel kell számolni.

Annak ellenére, hogy az öreg kontinens villamosenergia-felhasználásának csupán csak az egy százaléka jön a nyugat-Balkánról, az Európai Unió területén található károsanyag-kibocsátó szénerőművek fele a régióban van.

Egy 2018-ban elfogadott uniós rendelet értelmében a nyugat-balkáni erőművek kötelesek csökkenteni a légszennyezésüket, úgy, hogy azok összhangban legyenek az európai uniós közös energiaszabályozással. Ennek ellenére jó pár széntüzelésű erőmű, főleg Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában, Macedóniában, Koszovóban több mint hatszorosát meghaladó értékben bocsát ki káros anyagokat. Jelenleg a fent felsorolt országok mind eljárás alá vannak vonva a 2018, és 2019-as határérték megszegése miatt.

A koronavírus-járvány által világszerte csökkentett termelés valószínűleg csökkentette a tavaly évi kibocsátásokat, de ennek ellenére a régió üzemei mindinkább növelték a szén-dioxid kibocsátásukat. A jelentés szerint 2020-ban 18 erőműben 2 és félszer nagyobb üzemi károsanyag-kibocsátás volt tapasztalható.

az Európai Unió 2050-re szeretné elérni a teljes klímasemlegességet, ami egyre inkább nagyobb nyomás alá helyezi azokat az országokat, amelyek a legnagyobb mértékben még mindig a széntüzelésű erőművekre támaszkodnak.

Ioana Ciuta, a CEE Bankwatch Network egyik munkatársa szerint a nyugat-balkáni országok mindaddig nem lehetnek az unió tagjai, amíg nem tartják tiszteletben a közös klímapolitikából származó feltételeket.

A mostani jelentés apropóját az adja, hogy október elején minden szem a térségre szegeződik, mivel az EU nyugat-balkáni csúcstalálkozónak ad otthont. A Bizottság közleménye szerint arra ösztönzik a Nyugat-Balkánt, hogy a szén-dioxid-kibocsátás megszüntetésének dátumát határozzák meg a kibocsátás csökkentésének hatékony eszközeként. A párizsi megállapodás céljainak eléréséhez az egész világnak el kell kezdenie továbblépnie a fosszilis tüzelőanyagokon – véli Brüsszel.

Forrás: https://index.hu/kulfold/2021/09/08/tobb-ezer-ember-halalat-okoztak-a-nyugat-balkani-szeneromuvek/