Szoros lehet Orbán Viktor potenciális utódjának és az ellenzék vezetőjének a párharca

Csongrád-Csanád megye 4-es számú országgyűlési egyéni választókerületének székhelye Hódmezővásárhely. A megyei jogú város mellett 18 másik, kisebb-nagyobb település tartozik a választókerülethez, ilyen például Algyő, Csanádpalota vagy Makó. A választásra jogosultak száma a 2018-as adatok alapján 72 ezer fő.

Az egykori csúcsminiszter

Lázár János 2002-től kezdve végigjárta a politikai ranglétrát, eddigi pályafutása csúcsán Orbán Viktor mellett az ország legbefolyásosabb politikusaként vezette a Miniszterelnökséget.

A hódmezővásárhelyi születésű Lázár János 2002 óta országgyűlési képviselő, 2002 és 2012 között Hódmezővásárhely polgármestere is volt. 2010–2012 között vezette a hatalomba visszatérő Fidesz parlamenti frakcióját.

MZP-Lazar

2012–2014 között államtitkárként állt a Miniszterelnökség élén, a 2014–2018-as ciklusban már miniszterként tette ugyanezt, miközben az általa tartott Kormányinfóknak köszönhetően a kabinet egyik arcává vált. Lázár János ezekben az években eddigi pályafutása csúcsán volt, a mai napig Orbán Viktor egyik potenciális utódjaként emlegetik, ahogy írta azt Vona Gábor is az Indexen megjelent publicisztikájában.

2018 nem indult jól a kormánypárti politikusnak, a hódmezővásárhelyi februári időközi választáson Márki-Zay Péter győzött. Az országgyűlési választás kárpótolhatta Lázárt, a Fidesz–KDNP újra kétharmados többségbe került a parlamentben, az addigi csúcsminiszter pedig magabiztosan hozta körzetét az akkor még széttöredezett ellenzékkel szemben:

  1. Lázár János (Fidesz–KDNP): 29 534 szavazat
  2. Kiss Attila (Jobbik): 20 940 szavazat
  3. Rója István (MSZP–Párbeszéd): 4234 szavazat
  4. Pongrácz Gergely (LMP): 1003 szavazat

Bár Lázár János és politikai közössége sikert aratott, a politikus kikerült a csúcsvezetők közül, „mezei” képviselő lett belőle, visszavonult a választókerületébe, és saját kérésére az Országgyűlés hátsó padsorában kapott helyet.

Lázár János nem került le teljesen a térképről, nagy projektje, a Hódmezővásárhely és Szeged közötti tram-train 2021. november végén indult el, később a nemdohányzók védelméért felelős miniszterelnöki biztos, majd a mezőhegyesi ménesbirtok irányítója lett, valamint jutott neki a geszti Tisza-kastély felújításáért, illetve a makói Hagymatikum fürdő fejlesztéséért felelős kormánybiztosi pozíció, a teniszszövetség vezetése mellett.

Lázár Jánostól az sem állt távol, hogy különvéleményt fogalmazzon meg. 2018 szeptemberében így elmélkedett a kormány sportpolitikájának középpontjában álló labdarúgásról és annak finanszírozásáról:

Az a legborzalmasabb, hogy van, aki még pénzt is fizet azért, mert rosszul játszik egy csapat. Ez a teljes őrület. Ez a világ egyik legnagyobb piramisjátéka: két ballábas focistáknak óriási pénzeket fizetni azért, hogy ott ugrabugráljanak, és semmi eredmény nincs. Elég súlyos helyzet.

2021 elején a 24.hu-nak adott interjújában viszont azt is leszögezte, hogy a miniszterelnök és közte „az esetek többségében csak a célokhoz vezető eszközök kérdésében van véleménykülönbség”. Lázár János itt világossá tette:

Az irányt tekintve orbánabb vagyok Orbánnál.

Az ellenzék váratlan vezetője

A szintén hódmezővásárhelyi születésű Márki-Zay Péter 1996 és 2001 között ügyfélszolgálati vezetőként a Démásznál, majd marketingvezetői pozícióban a Legrand Kontavillnél dolgozott. Családjával 2004-ben költözött Kanadába, itt házról házra járó értékesítő volt egy telefonszolgáltatónál, később a CARQUEST autóalkatrész-kereskedő cég kanadai részlegénél helyezkedett el. Az Egyesült Államokban is a CARQUEST-nél dolgozott.

Öt év után, 2009-ben tért vissza Hódmezővásárhelyre. Márki-Zay Péter már politikusként egy interjúban elárulta: az akkori polgármesterrel, Lázár Jánossal egyeztettek arról, hogy az önkormányzatnál vállaljon feladatot, de visszautasította a lehetőséget.

A szegedi áramszolgáltatónál helyezkedett el, aztán egy cég marketing- és belföldi logisztikai vezetője volt, valamint 2014-ig a Szegedi Tudományegyetemen oktatta a nonprofit és üzleti marketing tantárgyakat.

2018-ban lépett politikai pályára, amikor az ellenzéki pártok támogatásával függetlenként indult az időközi hódmezővásárhelyi polgármester-választáson. Az országos jelentőségűvé vált időközin ellenzéki összefogás és viharos kampány után Márki-Zay Péter győzött:

  1. Márki-Zay Péter: 13 076 szavazat
  2. Hegedűs Zoltán (Fidesz–KDNP): 9468 szavazat

Ez a győzelem volt Márki-Zay Péter belépője a politikába, a 2019-es önkormányzati választáson újrázni tudott.

A magát kereszténynek és konzervatívnak valló, egykori Fidesz-szavazó polgármester viszont nem állt meg a helyi politizálásnál. Mindenki Magyarországa Mozgalom néven szervezetet alapított, és korán egyértelművé tette, ha lesz, akkor rajthoz áll a miniszterelnök-jelölti előválasztáson. Márki-Zay Péter, némi meglepetésre, Jakab Pétert és Fekete-Győr Andrást megelőzve bejutott az előválasztás második fordulójába.

Ezt követően politikai egyezkedés kezdődött Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter között, még az is felmerült, hogy együtt indulnának Dobrev Klára ellen, ám ezt nem lehetett megvalósítani. A főpolgármester – aki az első fordulóban több szavazatot kapott Márki-Zay Péternél – visszalépett, és besorolt a Mindenki Magyarországa Mozgalom vezetője mögé.

Márki-Zay Péter a döntőben legyőzte Dobrev Klárát, ezzel ő lett az egyesült ellenzék miniszterelnök-jelöltje, de így sem engedte el a hódmezővásárhelyi választókerületet. Itt is elindult az előválasztáson, és Csongrád-Csanád megye 4-es körzetében szintén ő lett a befutó:

  1. Márki-Zay Péter: 5249 szavazat
  2. Mucsi Tamás (DK): 1186 szavazat

Szoros lehet

A Választási földrajz Facebook-oldal becslése szerint tucatnyi szavazat dönthet Márki-Zay Péter és Lázár János között.

Hódmezővásárhelyen több támogatóra számíthat az ellenzék, a falvakban viszont tarolhat a Fidesz.

A szakértők arra számítanak, hogy a választókerület második legnagyobb városa, Makó lehet a mérleg nyelve. Kovalcsik Tamás geográfus az RTL Híradó riportjában elmondta: a korábbi országgyűlési választási eredmények alapján Lázár Jánosnak 9 százalékpontos előnnyel be kellene húznia a választókerületet, de nem feltétlen csak ebből kell kiindulni az előrejelzésnél, más számításaiknál, amelyeknél a 2019-es önkormányzati eredményeket is figyelembe vették, gyakorlatilag döntetlennek néz ki a meccs.

Az is ismeretlen tényező az egyenletben, hogy a választópolgárok preferenciáját a helyi jelöltek személye és kampányaik, vagy inkább az országos politikai viszonyok, a két nagy tömb párharca befolyásolja erősebben. Ez azért is kulcsfontosságú, mert Márki-Zay Péter idejét leköti a miniszterelnök-jelölti kampány, országos rendezvényeket tart, például szerdán volt az országértékelője, amiről itt írtunk, és nem csak a választókerület településein kampányol. Lázár Jánosnak viszont nem oszlik meg a figyelme, folyamatosan a választókerületet járja, a kampánynyitó rendezvényéről itt számoltunk be.

Ha további választókerületekről olvasna a Csata tér 106. oldalunkon, kattintson ide.

Forrás: https://index.hu/belfold/csatater/2022/02/18/szoros-lehet-orban-viktor-potencialis-utodjanak-es-az-ellenzek-vezetojenek-parharca/