Svédország 100 000 évre eltemeti nukleáris hulladékát

A svéd kormány január végén zöld utat adott az országban található radioaktív hulladék 100 000 évre való eltemetésére. A szociáldemokrata kormányzat bejelentése több éves halogatás után valósul meg, a zöld kormány távozása után, akik ellenezték ezt a megoldást. A tárolót tíz éven belül szeretnék megépíteni, mert a nukleáris szennyező anyagok tárolása nem megoldott Svédországban, már az is felmerült, hogy 2025-re néhányat le kell állítani az országban működő hat reaktorból. Pedig a nukleáris energia adja az ország energiáinak egyharmadát.

A kiválasztott helyszín Forsmarkban található, az egyik svéd atomerőmű közelében, mintegy 130 kilométerre Stockholmtól északra, a Balti-tengertől nem messze. Svédország ezzel finn szomszédját követi, ahol az ország délnyugati partján, Eurajokiban már van egy úgynevezett „végső” hulladéklerakó. A finn tároló 450 méter mélyen van egy gránitréteg alá temetve. 

A kapacitása 6500 tonna, ami nem tűnik soknak a világon jelenleg meglévő 270 ezer tonnányi szennyezett anyaghoz képest, de úttörő módszerként beválhat.

Lényegesen jobb megoldás, mint a jelenleg alkalmazott reaktorok környékén történő víz alatti tárolás. Vagy akár az, amit Japán jelentett be egy éve: több mint 1 millió köbméter kezelt radioaktív vizet dob a Csendes-óceánba a tönkrement Fukusima Dai-Ichi atomerőműből.  Ez 500 olimpiai méretű úszómedence megtöltésére elegendő.

A két északi ország az első, amely zöld utat kapott az ilyen típusú telepítésekhez. 

Finnországgal mi vagyunk az elsők a világon, akik felelősséget vállalunk nukleáris hulladékainkért. Ez egy veszélytelen és végleges tárolási megoldás lesz, amely biztonságot nyújt a környezet és a lakosság számára egyaránt

– mondta Annika Strandhäll környezetvédelmi miniszter  a sajtótájékoztatón.

Akárcsak Finnországban, a kiégett fűtőelem-rudakat először 25 tonnás rézdobozokba teszik, amik egyenként két tonna atomhulladékot képesek tárolni. A dobozokat sziklába vájt alagutakba helyezik, majd a fennmaradó teret egy agyagfajtával, a bentonittal töltik ki.

A bentonit vízzel keveredve felduzzad, s vízhatlan réteget képez, mely a földrengésektől is megóvja a tárolót.

A dobozokat jó néhány méter távolságban helyezik el egymástól, így a szikla el tudja nyelni a radioaktív anyag keltette hőt. Jelenleg közel 7500 tonna radioaktív hulladékot tárolnak egy „közepes élettartamú” telephelyen, amelyet több mint 40 éve nyitottak meg Oskarshamnban, Svédország keleti partján.

A projektet az SKB vezeti, a svéd nukleáris villamosenergia-termelők által létrehozott hulladékgazdálkodási vállalat. Ők történelmi döntésnek nevezték a tároló létesítését, míg a Greenpeace elítélte a “

„100 000 éves következményekkel” járó elhatározást. A környezetvédelmi szervezet a megoldás körüli túl nagy bizonytalanságot és a felelőtlen kormányhatározatot kifogásolja.

Egyes tudósok továbbra is szkeptikusak a réz korrózióval szembeni ellenálló képességével kapcsolatban, de a helyszínnek otthont adó Forsmark település lakói, ahol már van atomerőmű, 85 százalékos többséggel támogatják a projektet. A tárnák ásására és a kapszulagyártó üzem építésére 1500 munkahelyet ígértek, 10 évre. Ezután 70 évbe fog telni ezeknek a tároló helyeknek a feltöltése, amelyeket 2100-ban véglegesen lezárnak. 

(Borítókép: Atomerőmű Svédországban. Fotó: Alastaira Philipa Wiper / View Pictures / Universal Images Group via Getty Images)

Forrás: https://index.hu/tudomany/2022/02/15/nuklearis-hulladek-svedorszag-atom-fold-alatt-finnorszag/