Sokkal rosszabb adatokat jelentett be a magyar kormány a kínai vakcináról, mint áprilisban

A kormány először április 25-én vasárnap közölte váratlanul egy sajátságosan összeállított táblázatban, hogy a második oltás beadása után az egyes vakcinák esetén hány megbetegedés és haláleset történt. A kormány azt akarta alátámasztani, hogy milyen az egyes koronavírus elleni védőoltások hatásossága.

A kormány összeállított statisztika hiányosságaira már akkor több szakértő azonnal felhívta a figyelmet, még Karikó Katalin, az mRNS alapú vakcina egyik megalkotója is kommentálta a táblázatot. Egyetértett minden szakértő abban, hogy a táblázatból messzemenő következtetéseket nem szabad levonni. A Portfolio már akkor átfogó cikkében rámutatott: az adatoknak sok gyakorlati haszna nem volt, de felmerült a kérdés a vakcinák hatékonysága kapcsán. Nemzetközi kutatások alapján két oltás után 1 millióból mindössze néhány fő hal meg legfeljebb a vírus következtében egy járványhullám közepette, Magyarországon viszont több száz. Ez alapján azt is írtuk, hogy azt mondhatjuk, hogy vagy rosszak a magyar adatok – ami nagyon valószínű –, vagy gond van a magyarországi vakcinák hatékonyságával. Vagy a kettő kombinációjáról van szó.

Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón gyakorlatilag ennek az április végi táblázatnak a frissített változatát ismertette. Az új adatok kapcsán kiemeltük: Magyarországon nominálisan is többen haltak meg 3,7 millió beoltottból, mint az USA-ban 130 millióból. Valami tehát nem stimmel az adatokkal és/vagy az adatközléssel, adatfelvétellel, de az a kérdés is felmerülhet, hogy vajon mennyire hatásosak egyes vakcinák, például a kínai Sinpharm. Egyre több esetben derül ugyanis fény arra, hogy a Sinopharmmal oltottak esetén két oltás után sem alakult ki antitestes védettség magyar oltottaknál. Közben külföldön egyre több országban kezdik el alkalmazni azt a stratégiát, hogy a két kínai vakcinával oltottak esetében felajánlanak harmadik adagnak egy Pfizer-oltást.

Többször kiemeltük a kormányzati táblázat kapcsán, hogy a vakcinák hatásosságának egymással való összevetése nem ad teljes képet, hiszen fontos háttérinformációkat nem közöltek a táblázattal párhuzamosan. Nem derül ki a táblázatból, hogy figyelembe vették-e, mennyi idő telt el az egyes oltások beadása óta. Nem ugyanolyan betegeket, nem ugyanolyan kockázatú betegeket oltottak az egyes vakcinákkal, a korcsoportok is eltérőek voltak. Nincsen kontrollcsoport a vizsgálatban, ezért nem tudjuk, hogy néznek ki ezek az adatok az oltatlanok esetében.

A két időpontban közölt statisztikát viszont össze lehet már vetni úgy, ha minden vakcina “hatásossági mutatóját” a saját megelőző adatához viszonyítunk. Így kiderül, hogy az idő előrehaladtával és az egyre több vakcina beadásával párhuzamosan hogyan változott az adott vakcina hatásossága. A csütörtöki Kormányinfón elhangzott adatok alapján kiszámoltuk ezért, hogy a mostani állapotok szerint mekkora a 100 ezer beoltottra jutó halálozás a második oltás beadása után, minden típusú vakcinára vonatkozaóan.

Ebből pedig az látszódik, hogy 6 hét alatt a hatásosság tekintetében a Sinopharm és a Szputnyik-V rontott és

a kínai vakcina hat hét alatt bekövetkezett relatív hatásossági romlása kiugró a többi vakcinával összevetve.

A két Sinopharm-oltással rendelkezők esetén 100 ezer oltottra 24 haláleset jut, amivel a legrosszabb mutatót tudja felmutatni.

A második oltás utáni halálozások adatai százezer oltottra vetítve  
Vakcina típusa Április 25-i közlés Június 3-i közlés Változás
Sinopharm 16 24 8
Pfizer/BioNTech 32 17 -15
Moderna 20 11 -9
AstraZeneca 7 6 -1
Szputnyik-V 1 1,6 0,6
Összesen 20 12 -8
Forrás: Portfolio-számítás      

A friss adatokról nyilatkozott az RTL Klub csütörtöki híradójának Boldogkői Zsolt genetikus-virológus. Szerinte ahogyan az első, úgy a mostani összehasonlításnak sincs sok értelme. “Tudni kellene a koreloszlást, a vizsgált időintervallumot és tudni kellene a járvány aktuális helyzetét” – magyarázta. Szerinte ezért nem teljesen korrekt összehasonlítani a Pfizer számait az orosz Szputnyik vakcina számaival. Ugyanis előbbi vakcinát a kockázatos betegeknél és időseknél alkalmazták és korán kezdték, így többet beadtak, régebb óta alkalmazzák idehaza, míg az orosz védőoltást jellemzően egészséges fiatal felnőtteknek és fiatalkorúaknak adták.

Azt viszont megjegyezte, hogy

az adatokból az olvasható ki, hogy mindegyik vakcina jól véd.

Címlapkép: A kínai Sinopharm koronavírus elleni vakcinái az oltás napján a Zala Megyei Szent Rafael Kórházban Zalaegerszegen 2021. június 2-án. Forrás: MTI/Varga György

forrás: https://www.portfolio.hu/gazdasag/20210603/sokkal-rosszabb-adatokat-jelentett-be-a-magyar-kormany-a-kinai-vakcinarol-mint-aprilisban-486394