Orosz gáz nélkül megroppanhat a német gazdaság

Németország az ukrajnai orosz invázió óta nem lelkesedik az olaj- és gázembargóért, május 2-án ugyanakkor Christian Lindner pénzügyminiszter és Robert Habeck gazdasági miniszter jelezte: a német kormány kész támogatni az orosz olajimport uniós tilalmát.

A német támogatás lehetővé tette az Európai Bizottság számára, hogy május 4-én bejelentse, embargót javasol az év végére. Az ipari nagyhatalom Németország számára azonban az olaj sokkal kisebb problémát jelent, mint a gáz. Német politikusok szerint az orosz gázimport hirtelen leállítása megvalósíthatatlan lenne.

A megújuló energiaforrások mellett Németország egyetlen hazai energiaforrása a lignit. Az ország által elégetett fosszilis tüzelőanyagok túlnyomó többsége viszont importból származik, csakúgy, mint az urán, amely három fennmaradó atomerőművét táplálja. Az olaj és a gáz együttesen az elsődleges energia mintegy 60 százalékát teszi ki, és

Oroszország sokáig mindkettő legnagyobb szállítója volt.

Az ukrajnai háború előestéjén Németország olajtermelésének egyharmadát, szén-, valamint földgáz-importjának több mint felét biztosították az oroszok. Ez az energiafüggőség nagyjából az 1960-as évekig nyúlik vissza, amikor az akkori Nyugat-Németország nehézipara olcsó energiát akart, és ezért cserébe kész volt ellátni a Szovjetuniót a gáz szivattyúzásához szükséges vezetékekkel.

A nyugatnémet kormányok eközben igyekeztek a szovjetekkel békés politikai kapcsolatot fenntartani. Később tovább bővítették gazdasági együttműködésüket is, ami az Északi Áramlat 1 és Északi Áramlat 2 megépítésében csúcsosodott ki. Ezek a vezetékek közvetlenül kötik össze Németországot az orosz gázzal a Balti-tengeren, Ukrajnát teljesen kikerülve.

Mindent megváltoztatott a háború

Az orosz szén és olaj behozatalát azonban az ukrajnai háború miatt folyamatosan korlátozzák. Az Oroszországból érkező német olajimport aránya 35-ről 12 százalékra csökkent, a szénimport 50-ről 8 százalékra esett vissza. Április 26-án Habeck azt mondta, hogy napokon belül minden előkészületet meg kell tenni az orosz olajfüggőség megszüntetésére.

Németország viszont továbbra is erősen függ az orosz gáztól. Az orosz mezőkről származó részesedés a háború óta 55 százalékról 35-re csökkent, a további korlátozások azonban fájdalmasak lesznek.

Az egyik probléma az, hogy Németország az összes gázt csővezetékeken keresztül kapja, és még nincs működő terminálja a cseppfolyósított földgáz (LNG) importjára. Április közepén a pénzügyminisztérium 2,5 milliárd eurót különített el a télre már működő LNG-terminálok bérbeadására. Azt is vállalta a minisztérium, hogy felgyorsítja a megfelelő terminálok építését, de ezek még évekig nem lesznek készen. Addig Németországnak más országokon keresztül kell cseppfolyósított földgázt importálnia.

Emellett a német ipar ellátási láncai ki vannak téve a gázhiánynak és a magas energiaáraknak. Ha az oroszországi szállítást megszakítanák, a gázt a tél végére kellene adagolni.

Készülnek a legrosszabbra

Becslések szerint az orosz energiával szembeni teljes embargó 2–6 százalékkal csökkentené a német GDP-t úgy, hogy a járvány miatti recesszió 4,5 százalékos visszaesést okozott.

Hónapokkal a fűtési szezon előtt Németország minden eshetőségre készül. A kisebb cégek túlóráznak, hogy megtöltsék a raktárakat, és legyen mit eladniuk, ha kikapcsolják a gázt, az óriásvállalatok pedig összetett készenléti terveket készítettek. A fogyasztók eközben tűzifát és elektromos fűtőtesteket kapnak, amelyek Németország egyes részein elfogytak.

Egy kis szerencsével Németországnak kerülnie kell idén az arányosítást. Az orosz gáz már a teljes import 35 százalékára esett vissza. Egy hosszabb távú problémát azonban nehezebb megoldani: hogyan lehet az ország iparát hozzáigazítani az olcsó orosz készletek nélküli jövőhöz, amit az Európai Unió is szorgalmaz?

Megroppan a gazdaság

A német iparnak nincs lehetősége több gázt megtakarítani anélkül, hogy komoly károkat szenvedne. Az ipari cégek megengedhetik maguknak, hogy egy éven belül 8 százalékkal, a vegyiparban pedig 4 százalékkal visszafogják a felhasználást. Ha viszont a vállalkozások kénytelenek sokkal többet csökkenteni, az jelentősen lelassítaná Németország gazdaságát.

A Bundesbank a német GDP drasztikus visszaesését jelzi előre gázarányosítás esetén: a negyedik negyedévben két, 2023 első negyedévében több mint nyolc százalékkal.

A gáztároló tartályok ugyanakkor a vártnál gyorsabban megteltek az enyhe tavasznak, a több gáznak és a kereslet mérséklődésének köszönhetően. Július 12-re elérték a kapacitás közel 65 százalékát, és novemberre elérhetik a 90 százalékot, amely a kormány célja, még akkor is, ha az Északi Áramlat 1 vezetéken keresztül nem érkezik több gáz.

(Borítókép: Stefan Sauer / Picture Alliance / Getty Images)

Forrás: https://index.hu/kulfold/2022/08/03/nemetorszag-energiavalsag-embargo-robert-habeck-olaj-gaz-gdp/