Nem a légkondis irodából érezhető át, milyen, amikor támad a medve

Ha felmerül a medve szó, gondolom már borsózik a háta…

A minisztériumnak számtalan feladata van, de legfőbb dolga a környezetvédelem. Nyilván a medvekérdés egy akut probléma és azonnali választ kell adnunk rá, ám dolgunkat nehezíti az, hogy a közösségi oldalakon és a médiában is óriási a félretájékoztatás. Lásd például az Arthur medve botránya. Manapság már egyre több tény lát napvilágot, miszerint Arthur nem trófeaállat volt és nem is a felfújt körülmények között lőtték ki, viszont a tematizálással elérték azt, hogy mindenki ingerült legyen és a „cuki állatok” megmentésének harcosává váljon. A minisztérium sem a medveölő szerepben szeretne tetszelegni, de a történetet nem csak urbánus közegből, légkondicionált irodákból, avagy a panel tizedik emeletéről kell látni. Az immár legalább tizenhárom megyét, ebből minimum ötöt súlyosan érintő – villanypásztor közé zárt életek és rettegés között élő – lakosság szemszögéből is érzékelni és érteni kellene.

Mégis miért szaporodtak el a medvetámadások? Az elmúlt ötven, hatvan évben is együtt kellett és lehetett is élni a medvékkel.

A rendszerváltás előttig nyúlik vissza az ügy, amikor is a nomenklatúra privilegizáltjai és a Nagy Vezér (Nicolae Ceausescu) lőhettek csak ki medvéket. Addig szigorú, de senki által nem ismert pártpolitikai érdek szerint monitorizálták a nagyvadakat, majd az első szabadon választott kormány jogosan, a vadgazdálkodást a vadászokra bízta, ám szinte egy évtizedig nem volt látható, kinek mi a feladata és milyen költségeket rendeltek a társaságokhoz. Ez idő alatt és utána is „beavatkozás” nélkül szaporodott az állomány, az erdők fogytával és a mezőgazdaság előretörésével folyamatosan szűkült a nagyvadak élettere. Mi már több éve mondjuk, hogy a szabályozás nélküli szaporulattal óriási gondok lesznek, és az, hogy egy-egy eset kivizsgálása, engedély kiadása az egyed eltávolítására több hónapos procedúra, nem csak azt eredményezi, hogy:

bénult a rendszer, hanem az a látszat, hogy cserben hagyjuk az embereket.

A jelenlegi törvénymódosítással éppen azt szeretnék elérni, hogy azonnali beavatkozással távolítsuk el a károkozót. Ha kell, altatólövedékkel, ha kell, kilövéssel, nyilván minden esetet és bejelentést körültekintően megvizsgálva. Ezzel egy időben elindul egy program, amellyel biztosítani tudjuk a nagyvadak erdőben való – emberlakta környezeten túli – boldogulásukat is, cél, hogy a medvéket a vadonban tudjuk tartani. Ezt szakemberekkel, vadásztársaságokkal, szakirányú civil szervezetekkel egyeztetve dolgozzuk ki.

Apropó civilek, asztalhoz hívta a szakmát. Mi lett az eredménye?

Munkamegbeszélésre hívtam össze a környezetvédelem, azon belül is a védett fajok – főként a barnamedve – megőrzése és menedzselése terén tevékenykedő civil szervezetek képviselőit. Meghívottként Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes is megtisztelt a jelenlétével, továbbá a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium szakemberei. Szép számban jelentkeztek be a civilek is, mint a Természetvédelmi Világalap (WWF), a Biodiverzitás Megőrzéséért Egyesület (ACDB), a Conservation Carpathia, a Natura 2000 Koalíció, valamint a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület képviselői is bekapcsolódtak az egyeztetésbe. Vártam volna asztalhoz bírálóinkat is, a Greenpeace Romániát és az Agent Greent, akik úgy tűnik csak a közösségi médiában való egyoldalú, párbeszéd nélküli kommunikációt választották.

A szakmával elsősorban megértetni szeretném az ügy súlyosságát. Azt tapasztalom, mivel Románia majdhogynem 80%-át nem érintik a medvetámadások, az emberek másként tekintenek a nagyvadakra a médián keresztül. Az országban van Európa teljes medveállományának több mint a fele, és ez is – a szaporulathoz képest – nagyon kis területre koncentrálódik. A nagyvadak nemcsak anyagi javakat tesznek tönkre, hanem haszonállatokat ölnek és nem egy emberéletbe is kerültek a medvetámadások. Spanyolországból mondjuk, ahol összesen nincs 60 medve, vagy Magyarországról, ahonnan eltűnt az egész populáció, vagy Skandináviából tekintve a medvekérdést, ahol szigorú feltételek mellett szabályozzák a szaporulatot vagy akár Bukarestből látva is más a hozzáállás. Minden nap jelentést kapunk garázdaságról, emberek elleni támadásokról, bántalmazottakról és rettegésben élőktől.

Azt szeretném, ha ezen a tükrön keresztül látnák intézkedéseink gyökereit, minden esetben ember- és életközpontú beavatkozást szeretnék, ott, ahol ez szükséges.

A találkozó végén a résztvevők megegyeztek abban, hogy az emberekre és haszonállatokra veszélyes medvék okozta krízishelyzetek hatékony kezelése érdekében támogatják a minisztérium kezdeményezését és közreműködnek a sürgősségirendelet megszövegezésének a befejezésében.

Mit vár a kormánytól és a rendelet módosításától?

Két irányt látok. Egyik a gyors beavatkozás, akár a mentőkhöz, tűzoltókhoz hasonlóan, akik a helyszínre érkezve felelős és gyors döntéseket hoznak az emberélet és a javak mentése érdekében. A másik, hogy a medvét az erdőben tarthassuk. Mindkét intézkedés a nagyvadak megmentése érdekében is történik. Ha életteret biztosítunk, akkor újra vadász/gyűjtögető életformát tudnak élni, újra a Kárpátok éke lehet ez a nagyvad, mert az élelemért kunyeráló fosztos, vagy pincéket feltörő garázda a legveszélyeztetettebb.

A törvénymódosítás mielőbbi napirendre kerülését szorgalmazó, Ön mellett is kiálló szerveződést a hatóságok nem engedélyezték a pandémiára hivatkozva. Mitévő ön, mi a következő gyors lépés, ugyanis még az éjjel is legalább tíz helyről jeleztek garázdálkodást, medvetámadásból eredő súlyos bántalmazást?

A mára tervezett gazdatüntetés eddigi információim szerint nem marad el, a járványvédelmi előírásoknak megfelelően csak pár százas gyülekezésnek adhatnak helyet a hatóságok, de ez nem szegte a szervezők kedvét, kis létszámban a fővárosban, megyeszékhelyeken és nagyobb városokban pedig az előírásoknak megfelelően meg lesz tartva a figyelemfelkeltő tiltakozás. A minisztérium pedig tovább folytatja a munkát a jogszabály kidolgozásának folyamatában, hogy mielőbb megtaláljuk a lehető legjobb megoldást, amely egyensúlyt teremt és emberéleteket ment.

Korábban az Index már több ízben is beszámolt medvetámadásokról a térségben, ahol egyre többször merészkednek be a vadállatok lakott területekre.

(Borítókép:  Hím barna medve (Ursus arctos) a csíkszeredai Octavian Goga Fõgimnázium udvarán 2018. augusztus 21-én. Fotó: Veres Nándor / MTI)

Forrás: https://index.hu/kulfold/2021/06/29/romania-ketteszakadt-medveolokre-es-vedokre/