Nagy dilemma előtt a rokkantsági nyugdíjrendszer károsultjai

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény új szempontrendszert vezetett be a rokkantsági fok megállapításához, aminek következtében a megváltozott munkaképességűek járandósága állapotuk felülvizsgálata után sok esetben még a létminimumot sem érte el. Mint utóbb kiderült,

a törvénymódosítással 180 ezer ember rokkantnyugdíját vették el.

A legmarkánsabb csökkenés Budapesten történt, ahol felére esett vissza a rokkantnyugdíjasok száma.

Hiányos szabályozás, jogalkotói mulasztás

A rokkantsági nyugdíjrendszer egyik károsultja, akinek a korábbi 91 535 forintos járandósága az állapotfelmérés után 41 850 forintra olvadt, a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordult. A bíróság a társadalombiztosítási határozatokat hatályon kívül helyezte, mert a hatóságok nem foglaltak állást az állapotjavulás kérdésében, és nem indokolták, mire alapozták az ellátás összegének drasztikus megkurtítását. A jogerős ítélet ellen a hivatal felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, amely – az eljárás felfüggesztése mellett – kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál a szabályozás felülvizsgálatát. 

Az Index tud olyan esetről is, amikor egy rendkívül felszínes állapotfelmérés után az érintett járandósága az egyik hónapról a másikra 228 ezer forintról 42 ezerre olvadt.

Az alkotmánybírák 2018 novemberében megszületett határozatukban  nemzetközi szerződésből származó jogalkotói mulasztásként értékelték, hogy a szabályozás nem rögzítette pontosan az állapotjavulás fogalmát. Így azoknál, akik 2011. december 31-ig jogosultak voltak valamilyen ellátásra, anélkül állapítottak meg egészségiállapot-javulást, hogy az ténylegesen bekövetkezett volna, csupán a megváltozott minősítési rendszer miatt kaptak a korábbihoz képest jobb minősítést egészségi állapotukra. Azt is sérelmezte még az Alkotmánybíróság, hogy a komplex felülvizsgálatot követően járó rokkantsági ellátás már semmilyen módon nem függ a korábbi, járulékfizetésen alapuló rokkantsági nyugdíj összegétől. A hiányosságok pótlására a testület 2019. március 31-ig adott határidőt a parlamentnek.

A 33/B. paragrafus

Nos, a 2019. március 31-éből 2021. július 1-je lett. Ekkor lépett hatályba ugyanis az Alkotmánybíróság útmutatása alapján a 2011. évi CXCI. törvény újonnan megalkotott 33/B. paragrafusa, amely a rokkantsági nyugdíjrendszer 2012-es átalakításával érintett, megváltozott munkaképességű személyek kompenzációjáról, valamint az esetleges visszamenőleges állapotvizsgálatáról rendelkezik.

Az új szabályozás alapján a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (NYUFIG) múlt év végéig hivatalból értesített mindenkit, aki a következő feltételeknek együttesen megfelelt:

  • 2011. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, vagy rendszeres szociális járadékban, vagy átmeneti járadékban részesült, és
  • a 2011. december 31-ét követő első komplex felülvizsgálata után rokkantsági ellátásra vált jogosulttá, amely alacsonyabb összegű volt, mint az addig folyósított (átváltott rokkantsági vagy rehabilitációs) ellátás.

Az érintett személy az alábbi két lehetőség közül választhat:

  1. ötszázezer forint egyösszegű kompenzáció elfogadása; vagy
  2. állapotvizsgálat kérése.

A kompenzáció elfogadása

Az egyösszegű kompenzáció elfogadása esetén 

a nyilatkozatot a lakóhely szerint illetékes, rehabilitációs hatóságként eljáró kormányhivatal részére kell megküldeni 2022. február 28-ig.

Fontos tudni, hogy a nyilatkozat visszaküldésével a jogosult:

  • egyrészt elfogadja a kompenzációt,
  • másrészt lemond a 2011. december 31-ét követő első felülvizsgálat elvégzése után megállapított rokkantsági ellátása összegének csökkenésével összefüggésben minden további igényéről.

Aki bizonytalan abban, hogy megilleti-e a kompenzáció, illetve múlt év végéig nem érkezett meg az értesítés, az tájékoztatásért és a szükséges nyomtatványért forduljon a lakóhelye szerint illetékes rehabilitációs hatósághoz. A rehabilitációs hatóság ugyanis rendelkezik azokkal az adatokkal, amelyek alapján eldönthető, hogy egy megváltozott munkaképességű személyt érint-e a kompenzáció és az állapotvizsgálat közötti választás lehetősége.

A nyilatkozat megtételéhez szükséges nyomtatvány személyesen a rehabilitációs hatóságok ügyfélszolgálatain, továbbá a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság ügyfélszolgálatán (Budapest, XIII. ker., Váci út 73.) vehető át, míg elektronikusan a Magyar Államkincstár honlapjáról tölthető le.

A nyilatkozat alapján a rehabilitációs hatóság dönt a kompenzációra való jogosultságról. Az egyszeri, nettó ötszázezer forintot a NYUFIG 2022. március 31-ig utalja ki.

Az állapotvizsgálat kérése

Aki a kompenzáció helyett az állapotváltozás visszamenőleges vizsgálatát választja, annak 2022. június 30-ig kell benyújtania az erre vonatkozó kérelmet a rehabilitációs hatósághoz.

Az érintettet kérelmére a rehabilitációs hatóság az állapotvizsgálatot legkésőbb 2023. június 30-ig végzi el. Az állapotvizsgálat célja annak meghatározása, hogy a rokkantsági ellátást megalapozó felülvizsgálat időpontjában a 2012. január 1-jét közvetlenül megelőző fizikai állapothoz képest tényleges javulás következett-e be.

Ami a konkrét állapotvizsgálatot illeti, a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI-rendelet állapotvizsgálatra vonatkozó rendelkezései 2021. december 22-én léptek hatályba. E szerint 

az orvosszakértő a rendelkezésre álló iratok alapján alakítja ki állásfoglalását arról, hogy az érintettnél a tényleges állapotjavulás bekövetkezett-e vagy sem.

Az állapotvizsgálat során az orvosszakértő megvizsgálja, hogy

  1. a fizikai állapotjavulás ténye megfelelően dokumentált-e,
  2. a rendelkezésre álló irat, valamint az esetleges későbbi felülvizsgálat, illetve az alapjául szolgáló egészségügyi dokumentáció alátámasztja-e a fizikai állapotjavulást,
  3. kialakult-e az életminőséget hátrányosan befolyásoló anatómiai vagy funkcionális károsodás,
  4. a szervezet anatómiai vagy funkcionális károsodása mellett az egyén képességei, tevékenysége és társadalmi részvétele mennyiben változott,
  5. az orvosi rehabilitáció és gyógykezelés mennyire volt eredményes, és
  6. az esetlegesen megjelenő új betegség mely időpontban alakult ki.

Ha a vizsgálat eredményeként azt állapítják meg, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő személy állapotában nem következett be tényleges javulás, vagy annak ténye nem bizonyítható, az ellátás összegét újra meg kell állapítani azzal, hogy az új összeg nem lehet kevesebb a 2011 decemberében járó ellátás időközi emelésekkel növelt összegénél. Ilyen esetben a ténylegesen folyósított rokkantsági ellátás és a 2011 decemberére járó ellátás időközi emelésekkel növelt összege közötti különbözet 2012. január 1-jéig visszamenőleg el kell számolni. A törvény megfogalmazása szerint

a rehabilitációs hatóság a visszamenőlegesen járó különbözet egyösszegű megfizetéséről dönt.

Arról, hogy meddig kell a rehabilitációs hatóságnak meghoznia a döntést, illetve meddig kell visszafizetnie egyösszegben a különbözetet, sajnálatos módon nem rendelkezik a törvény.

(Borítókép: Egy kerekesszékes mozgáskorlátozott személyt tol át kísérője a gyalogátkelőhelyen a IX. kerületben a Könyves Kálmán körúton. Fotó: Róka László / MTI)

Forrás: http://index.hu/belfold/2022/02/16/nagy-dilemma-elott-a-rokkantsagi-nyugdijrendszer-karosultjai/