Művészi értékkel bíró hímtagok és női keblek tárháza

Fedetlen hímtagokat és női kebleket eddig is láthattunk a legnagyobb mesterek festményein, ám ennyi meztelen alakot – pontosabban meztelen alakot ábrázoló képet – talán még soha nem aggattak fel a falra egyetlen múzeumban sem. A Szépművészeti Múzeum kiállítása most mégis megvalósította ezt a szokatlan elképzelést, és több tucat „erotika” címszóval fémjelzett mesterművet válogatott össze.

„A vonzalom, a csábítás, a másik fél közeledésének elutasítása vagy elfogadása, a beteljesült vagy viszonzatlan szerelem – mind kortalan és örök téma az emberi életben és a művészetben egyaránt” – tudhatják meg a látogatók a harminckét művet felvonultató kamarakiállításon, amely az ókori mitológiai ábrázolásokon keresztül mutatja be a témakört. 

A széles skálán mozgó alkotások a finoman erotikus hangvételű művektől egészen a kendőzetlen aktusok ábrázolásáig terjednek, éppen ezért a tárlat megtekintését 16 éven aluli látogatóknak csak szülői felügyelettel ajánlják a múzeum munkatársai. 

A legismertebb mítoszok

A görög mitológiából ismert halandók, félistenek és istenek szerelmi történetei máig hatalmas népszerűségnek örvendenek, az európai irodalom és képzőművészet kedvelt témái, az alapműveltség szerves részei.

A szenvedélyes érzésekkel és érzéki kalandokkal teli históriák a római költők, leginkább Ovidius tolmácsolásában váltak közismertté.

A kiállítás kurátora, Tátrai Júlia úgy válogatta össze a műveket, hogy azok a kontinens különböző területeiről érkezzenek, és eltérő műfajokból kerüljenek ki. Rézkarcokat, festményeket, grafikákat és kisebb-nagyobb szobrocskákat is megcsodálhat a nagyérdemű.

A tárlat azért is rendhagyó, mert olyan műveket is kiállítanak, amelyeket korábban (valószínűleg) sosem láthattak a művészetkedvelők.

Luca Giordiano körének Venus és Vulcanus című, eddig raktárban őrzött festményét kimondottan erre az alkalomra restaurálták a múzeum munkatársai. (A restaurálás nyomán feltárult a kép ragyogó eredeti színvilága, amelyet elfedett az elsötétedett lakkréteg és az átfestések sora, sőt arra is fény derült, hogy pontosan melyik mitológiai jelenetet ábrázolja a kép.)

Mivel magyar (többek között Székely Bertalan és Benczúr Gyula) és külföldi (mások mellett Paul Gaugin és Antonio Bellucci) mesterek művei is láthatók, az érdeklődők összevethetik a különböző alkotók stílusait, az adott kor és terület jellegzetes vonásait. Emellett ugyanazon témák különböző ábrázolásmódjai is láthatók: Léda és a hattyú története például festményen, ezüstérmen és cinkográfián is megjelenik. Visszatérő téma még Európé elrablása, Diana és Endymion párosa, valamint Danaé története is.

(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)

Forrás: https://index.hu/kultur/2022/02/20/erotika-kiallitas-szepmuveszeti-muzeum/