Mozgalmas musical készült Szent Erzsébetről kis csikidammal, és rengeteg táncossal

Az Index tudósítóiként  a csütörtök tizenegy órakor kezdődő próbán volt alkalmunk megnézni Az Ég tartja a Földet – Erzsébet, a szerelem szentje című musicalt. Szinte minden széken gimnazista korú nézők ültek, tehát a délelőtti előfőpróbán már előadáshoz méltó hangulatban dolgozhattak a művészek. Elöljáróban annyit, hogy az előadás végén vastapssal jutalmazták a produkciót a jólöltözött fiatalok.

Táncoló apácák, breakelő kozákok és rengeteg sztár

Szendrényi Éva díszlettervező gótikus templombelsőt álmodott a színpadra, amely némi  mozgatással, rafinált világítással és ledfalakkal alakul át trónteremmé, középkori vásártérré, ha kell, virágos mezőt is odaképzelhetünk a színre.

Cseke Péter rendező igen látványos jelenetekben gondolkodott, ebben nagy segítségére volt a koreográfiákat összeállító Benkő Dávid és Benkő-Morvai Veronika, hiszen már az első jelenet szentté avatási szertartásán is ellepik a színpadot az energikus kispapokkal táncoló lendületes apácák.

Gidák nincsenek, viszont a  megfelelőnek vélt pillanatban kozákos jelmezbe öltöztetett break-táncosok szaltóznak a színre, hogy bravúros fejenpörgésekkel érzékeltetessék a magyari urak heves temperamentumát.

Gertúd királynő halálát egy a zsinórpadlásról leereszkedő szalagon dolgozó artista szimbolizálja, kétszer is. Ezen felül 

  • látunk gólyalábasokat,
  • egyensúlyozókat,
  • van botos tánc
  • és roxfortikus látványt idéző pestiscsőrös tömegbugi is. 

Szikora Róbert, aki több évtizede tartó sikersorozatát örökzölddé vált popslágereivel érdemelte ki, ezúttal egy kétségkívül musical-kompatibilis dalművet komponált. Ennek énekelt és  instrumentális elemeiről a zenekritikusok feltehetően megalapozott szakmai véleményt formálnak majd. Kíváncsian várom, addig is dúdolgatom magamban, hogy szeretlek is, meg nem is.

Az előadás Erzsébet szentté avatásának szertartásával indul, amit a „szagos misék” (így hívták egykor vidéken az orgonaszóval és tömjénfüsttel dúsított ünnepi istentiszteleteket) templomi hangulatát idéző muzsika hitelesít.

Az általunk látott szereposztásban itt tűnt fel Varga Miklós, aki az Eucharisztia szót énekelte egy szószékről hosszan, többször és mély átéléssel.

Minden idők legjobb István a királya  az előadás végén is visszatért IX. Gergely pápa szerepében.  Énekesként rövid, de hangsúlyos feladatot kapott, viszont  a keretes szerkezet mindkét részében több mondatnyi dallam nélküli szöveg jutott karakterének. A másik szereposztásban Benkő Péter viseli a pápai tiarát – ő várhatóan a prózai részben lesz még erősebb.

Kellemes volt a pici Erzsébetet alakító kislány természetes játéka és tiszta énekhangja, Gertrúd királynő ezúttal nem gonosz és bujaságot gyámolító zsarnokként, hanem mint érző szívű anya jelenik meg. A rá osztott dalokat felváltva énekli  Szekeres Adrien és Fésűs Nelly. Csütörtökön ott drukkolt az egyik páholyban Vajtó Lajos, Fésűs Nelly párja is, de ez ne tévesszen meg senkit, hiszen, mikor Szekeres Adriené Gertúd, akkor Izolda jelentős szerepét énekli  a Fésűs Nelly. 

A húszéves Erzsébet szerepében ebben a szereposztásban Békefi Viktóriát hallhattuk és láthattuk, aki szépen énekelt és játszott.

Szerelmetes férje, türingiai Lajos dalait Vastag Tamás énekelte el, akinek színészként számos prózai jelenetben is helyt kell állnia. Helyt is áll, bár, amikor énekel, meggyőzőbb.

Látványban – messziről – Richard Gere-t idézi a kellemes hangú Buch Tibor, mint rendíthetetlen Walter lovag, aki az élete árán is megvédi II. András király lányát, a későbbi IV. Béla testvérét. Alapvetően méltóságteljes, de alakításának van más színe is, hiszen egy jelenetben, melyben felszabadultan ünnepel az udvar népe, a rockosra hangolt zenére headbangelt egy hóna alá csapott lanttal, majd az általunk látott próbán azokkal a guggoló-sarkazó mozdulatokkal szántotta fel a színpadot, melyek először Chuck Berry, később Angus Young nyomán váltak emblematikussá.

A dalszövegeket is jegyző Lezsák Sándor nem kifejezetten slágerszövegíró, néha birkóztak a színészek a prozódiával, de alapvetően sikerült összehangolnia rímes gondolatait Szikora Róbert muzikális ötleteivel.

Kifejezetten hatásos szövegrészek születtek, ilyen például a „Mi jelünk a kereszt, ez bennünket el nem ereszt.” Emlékezetes maradt még a haldokló Erzsébetet átkaroló Walter lovag búcsúja is, melynek során többször elhangzik az öröklét ígéretének lukácsi (ezúttal nem az evangelistára, vagy a marxista filozófusra gondolunk, hanem a Tankcsapda zenekar énekes-gitáros szövegírójára, a Mennyország tourist című száma okán) megfogalmazása:

Most menj, pár lépés a menny.

A történet alapjául szolgáló irodalmi mű, Az ég tartja a Földet című regény szerzője, Zsuffa Tünde könyve színpadi adaptációjában is aktívan vett részt. A színmű gördülékeny, hatásos dramaturgiai pontokkal ellátott cselekménye jól követhető, fordulatos történettel teszi élvezhetővé az önfeláldozó Árpád-házi Szent Erzsébet tragikus, keresztény szempontból ma is példamutató életét.

A szentté vált magyar királylánynak legikább amiatt gyűlt meg a baja gazdag türingiai anyósával, mert enni adott a szegényeknek, kórházakat alapított és ahol tudott, segített az elesetteken. Azért ábrázolják rózsákkal, mert egy alkalommal, amikor elemózsiát síbolt a kastély előtt tanyázó éhezőknek, és kapzsi anyósa, vagy talán undok veje ezt a szemére hányta, azt hazudta, hogy csak rózsák vannak a szakajtóban. Az Úr nem hagyta, hogy ez az áldott lélek a hazugság bűnébe essen, ezért amikor a gonosz ellenőr lerántotta a takarót kosárról, abban már rózsaszálak hervadoztak a kenyerek, sonacsontok és pástétom maradékok helyén. Ráadásul tél is volt, amikor nem nyílik a rózsa.  

A csikidamtól a szentté avatásig

Szikora Róbert kérdésünkre elmesélte, miként fedezte fel magának Árpád-házi Szent Erzsébetet. Elmondta, hogy a hetvenes évek közepén a négytagú, akkor épp nem rock and rollt játszó Hungária együttes dobosaként a Német Demokratikus Köztársaságban kereste meg a kenyere javát. Történetesen Thüringiában, Erfurt környékén is felléptek. Este muzsikáltak, így napközben volt ideje körülnézni a környéken.

Mivel ő már akkor is keresztény embernek vallotta magát, előszeretettel kereste fel a helyi katolikus templomokat. Több helyen is feltűnt neki egy koronás fiatal lány rózsákkal díszített szobra, melyről felirat hirdette, hogy ő Thüringiai Szent Erzsébet. Hazatérve sem kerülte el Isten házát, és itthon is felfedezte a koronás királykisasszony rózsás szobrát. Mondta is magának: 

Te Robi, ez nem ugyanaz a szent? Megvizsgálta a kérdést és kiderítette, hogy de.

Ez azért már tényleg igazságtalanság – mondta magában –, Árpád-házi Szent Erzsébetet ne tulajdonítsák el a németek, akik már amúgy is

annyi mindent privatizáltak nálunk, korábban felrobbantották a hidainkat, berángattak minket egy háborúba, őt ne vegyék már el. Tőlünk amúgy is mindenki mindent el akar venni. Na mindegy, elhatároztam, hogy ha egyszer nagy fiú leszek, írok róla valamit.

Mindez hetvenöt környékén zajlott le, majd harminc év elteltével, kétezernégy-öt körül elmesélte régi ötletét a Koltay testvéreknek, a filmrendező Gábornak és a zeneszerző Gergelynek. Ők is jónak találták, írtak is egy komoly forgatókönyvet, amit az R-Go atyja csodált, de egy lendülettel meg is ijedt, hogy most neki musicalt kell írnia belőle.

Nem is nagyon szeretem, nem is ismerem a műfajt, visszariadtam a feladattól.

– sommázta akkori érzéseit.

Eltelt még tizenöt év, míg véletlenül találkozott Zsuffa Tündével. Ő volt a követező Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus egyik magyarországi szervezője. 
A jeles egyházi találkozó történetében először Magyarország láthatta vendégül a világ katolikusait, miután Ferenc pápa Budapestet jelölte ki a következő helyszínnek. Szikora egy  itthoni egyházfő kérésére vállalta, hogy ő legyen a rendezvény egyik arca. A katolikus ügyek megbeszélése után a muzsikus feltett Tündének egy „szikorás” kérdést:

Egyébként magácska civilben micsoda?

A válasz hallatán, miszerint egy íróhoz van szerencséje, már mondta is, hogy az nagyon jó, mert neki lenne egy régi, de kiváló állapotban lévő ötlete, melyben Tünde íróként teljesedhetne ki. Konkrétan az lenne a feladata, hogy írja meg Árpád-házi Szent Erzsébet történetét.

Szikora mester  úgy emlékezik, hogy a későbbi szerző első reakciója a heves tiltakozás volt. Mivel tudta, hogy Tünde tökélesen beszél németül, arra azért rávette, hogy ha ideje engedi, nézzen már utána, mit írnak a németek a mi Erzsébetünkről. Miután ez megtörtént, az írónő közölte, hogy most már őt is érdekli a téma.

Ezúttal nem volt kifogás, neki kellett állni a zeneírásnak. A Koltay-időszakban írt zenei ötletei nagy részét kiselejtezte, és nekivágott több, mint két tucat új dal megírásának.

„Amikor az embernek megnyílik az agya, a szíve, az adomány.” – vélekedik  az alkotói folyamatról.

Azt mondja a végső műben vannak olyan részek, melyekről mai is úgy gondolja, hogy ilyen zenét ő nem tud írni. Ezeket kapta.

Arra a felvetésre, miszerint van a musicalben néhány dallam, mely nyomokban csikidamot is tartalmaz, elmondta, hogy szerinte is. Szerzőként a pestis járvány végét követő felszabadult ünneplést kifejező muzsikát tartja ilyennek. Ez nem véletlen, mondja, hiszen a csikidam stílus, melyet ő talált ki az R-Go zenekar számára, mindig is az életigenlésről, napfényről, életörömről szólt.

Megtudtuk, hogy a szerelem szentjének életéhez komponált dalait R-Go koncerteken nem hallhatja a közönség, pedig mindegyiket fel is énekelte saját stúdiójában. Azt azért nem zárja ki, hogy egy jövendőbeli Szikora Róbert életmű-koncerten megszólalhatnak majd.

Azt viszont már most is reméli, hogy az Erkel Színház után másutt is folytatódik majd az újszülött musical élete.

Komolyabb zenés színházra gondolok, mint például a Madách, az Operett, vagy esetleg a Nemzeti Színház – bár tudom, hogy ott nem szokta musicalt játszani.

– töpreng a lehetséges jövőn.

Az Erkelben egyelőre öt előadás lesz a darabból, ezt követően pedig rengeteg helyre hívták meg a Szent Erzsébet-musicalt. Ahova lehet, utazik is, a szerelem szentje, de sajnos ehhez meglehetős mennyiségű pénz kell, hiszen, mint mondja,  ez igen drága előadás, rengeteg táncossal, artistákkal, és díszlet szállításához is több kamionra van szükség.

De egy igazi művész számára nem is ez a lényeg, hanem amit zárszóként még megosztott az Index olvasóival:

„Nekem a kőszínház ma is csoda. Gyerekkoromban azt gondoltam, hogy micsoda csoda, amikor ott valakinek a zenéje szólhat. A Jóisten rám mutatott: most te írsz egyet! Nem tudom elfelejteni, hogy én egy rákospalotai kiskölyök voltam, aki magától kezdett el dobolni, aztán gitározni. Anyukám vett egy zongorát, úgy talicskáztuk át hozzánk a szomszédból, mint a csehszlovák filmeken. Nem tudom, hogy lett ebből ekkora történet, de köszönöm.”

Az író, akinek el is éneklik regényét.

Zsuffa Tünde szintén a csütörtök délelőtti próba után állt az Index rendelkezésére. Igazolta, hogy határozottan ellenkezett, amikor 2020. januárjában Szikora Róbert felvetette neki a Szent Erzsébet sztori ötletét. Mivel általában huszadik századi történelmi regényeket szokott írni kémekkel, cselszövésekkel és egyéb korszerű dolgokkal, Árpád-házi Erzsébettel kapcsolatban az volt a prekoncepciója, hogy ő egy poros középkori szent volt, rózsa csodákkal és némi szerelemmel.

Bizonyos szempontból ezért a musicalért is a pandémia tehető felelőssé,

mivel a karantén alatt rászakadt szabadidejében beváltotta Szikora Róbertnek tett ígéretét, és alaposabban megvizsgálta a korszakot. Hamar rádöbbent, hogy a XIII. század sok szempontból kísértetiesen emlékeztet korunkra. Akkor is voltak kémek, politikai cselszövések, dorbézoló főurak, idegengyűlölet, új haza keresése és pestis járványok, amely könnyen párhuzamba állítható a Coviddal.

Amikor írni kezdte a regényét, már tudta, hogy az alapján egy musical is készül. Eleinte ebben is szkeptikus volt, főleg, amikor tudatosult benne, hogy az adapatáció során milyen sok fontos részlet kell elhagyni a regényéből. Most már úgy látja, hogy a dalszövegek, a tánc, az előadás atmoszférája épp úgy tükrözik vissza az Aranybulla viszontagságos évszázadát, ahogy azt ő megírta.

Az író számára Erzsébet élete fájdalmas és szép történet, melynek kihagyhatatlan alapmotívuma édesanyjának, Gertúd királynőnek meggyilkolása. Ezt a történetet elsőszámú nemzeti operánk alapján mindannyian úgy ismerjük, hogy II. András gonosz és erkölcstelen meráni neje méltó büntetését nyeri el, amikor Bánk bán magán- és közérdekű sérelmei miatti felindulásában megöli. Zsuffa Tünde ezzel szemben úgy gondolja, hogy Katona József felhasználta Gertúdot. Úgy látja, hogy „akkor is kellett egy gyűlölet-kép”, és Katona József erre Gertrúd alakjában találta meg az ideális alanyt. Az írónő ezt igazságtalannak tartja, el is határozta, hogy

Erzsébet édesanyját, II. András  meggyilkolt feleségét árnyaltabban mutatja be, illetve rehabilitálja:

 „Biztos, hogy neki is voltak hibái, de akkora bűnt nem követhetett el, ami miatt, mint egy állatot kellett lekaszabolni a saját fia szeme láttára.”

– Mi négyen, az alkotók – úgy is szoktam hívni magunkat, hogy a négyes fogat –, Lezsák Sándor, Cseke Péter, Szikora Róbert, és jómagam – szeretetben dolgoztunk együtt, mindenki hajlandó volt kompromisszumot kötni a többiekkel. –  mondja az író, aki Cseke Péter felkérésére a dramaturgiai munkákban is részt vett, bár – tette hozzá – a rendezők munka közben közmondásosan nem kedvelik az élő szerzőket.

Az írónő azt is elárulta, hogy a musical címe, és egy fontos jelenete is saját gyermekkori élményeinek köszönhető:

„Az egyik jelenet, melyben a gyermek Erzsébet és bátyja visszaidézik gyermekkorukat, a rétet, a kocsizást,  saját emlékeimen alapul, melyet Bözsi testvéremmel éltünk át. Mi kergetőztünk a réten, mi keringtünk szédületig a bárányfelhők alatt, a mi titkunk volt az is, hogy az ég tartja a földet. Ezt mi így képzeltük el. Most a premier előtt gyakran eszembe jut, hogy hova jutott az a nyolc éves falusi kislány, aki kijelentette, hogy író akar lenni. Azt üzenem a mai fiataloknak, hogy kergessék az álmaikat. Meg fognak fizetni azért, hogy elkapják, de megéri.”

(Borítókép: Karip Tímea / Index)

Forrás: https://index.hu/kultur/2022/04/10/mozgalmas-musical-keszult-szent-erzsebetrol-kis-csikidammal-es-rengeteg-tancossal/