Most a Fidesz EP-képviselői álltak ki Kína mellett

Öt hónap sem telt el azóta, hogy az Európai Unió vezetői Hszi Csinping kínai államfővel karöltve közölték a világgal: sikerült megállapodniuk a hét éven át tárgyalt EU–Kína szabadkereskedelmi megállapodásról. A CAI-t (Comprehensive Agreement on Investment) övező optimizmus már tavasszal fakulni kezdett, majd május 20-án, csütörtökön a dokumentum az Európai Parlament elé került. 

A szavazáson elemi erővel sújtott le az uniós elitben gyülemlő Kína-ellenesség. A képviselők 599 szavazattal a megállapodás felfüggesztéséről döntöttek.

A szavazásról először a Politico hírportál számolt be, cikkük szerint harmincan voksoltak a határozat ellen, vagyis a CAI mellett. Az Index ezért a Fidesz európai parlamenti frakciójához fordult, levelünkben a magyar kormánypárt képviselőinek véleményére voltunk kíváncsiak.

Válaszukból pedig kiderült, hogy a Fidesz tizenhárom európai parlamenti képviselője egységesen utasította el a határozatot.

„Az EU és Kína közötti átfogó beruházásvédelmi megállapodás pozitív fejlemény mind Magyarország, mind számos más uniós tagország, mint például Németország számára – indokolta döntését a frakció, hozzátéve, hogy soros uniós elnöksége alatt Berlin nagy erőfeszítések árán hozta tető alá a most elgáncsolt megállapodást.

Magyarország nemzeti érdeke, hogy az EU–Kína beruházásvédelmi megállapodás életbe lépjen. A politikai problémákat nem a kereskedelmi kapcsolatok felfüggesztésével és saját vállalataink nehezebb helyzetbe hozásával kell orvosolni

– szögezte le a Fidesz EP-frakciója. Szerintük ugyanis a megállapodás révén az európai cégek biztonságosabban mozoghatnának a kínai piacon, a most még jelentős versenyhátrányuk pedig  csökkenne. „Egyenlőbbek lennének a feltételek, ami a jelenlegi válsághelyzetben növekedési és munkahelyteremtési lehetőséget jelentene az EU-ban, így Magyarországon is” – tették hozzá

Ahogyan azonban arra a South China Morning Post is felhívja a figyelmet, a csütörtöki szavazás elsősorban politikai, semmint gazdasági kérdés volt. A határozat szerint ugyanis az EP arról döntött, hogy addig nem történhet előrelépés a szabadkereskedelmi megállapodásban, amíg Kína nem vonja vissza az uniós intézmények, tisztviselők és képviselők ellen hozott korábbi szankcióit. Peking márciusban tíz személyt és négy szervezetet tiltott ki országából, közöttük volt Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője is.

Ezek visszavonására azonban egyhamar biztosan nem kerül sor, mivel márciusban Kína a nyugati szankciókra adott válaszlépésként döntött a kitiltások mellett.

Pár nappal Peking lépését megelőzően az Egyesült Államok, Kanada, az Egyesült Királyság és az Európai Unió közösen tiltakozott a Kínában élő türk népek, mindenekelőtt az ujgurok elleni atrocitások miatt. A Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen élő muszlim kisebbséget tömegével zárták a helyi hatóságok átnevelőtáborokba, de a vádak szerint kényszermunkára, kényszersterilizációra is kötelezték a szeparatizmussal vádolt kisebbség tagjait. A közös nyugati fellépés az atrocitásokban részt vevő kínai tisztviselők kitiltásában nyilvánult meg, szankcióival Peking erre válaszolt.

Biden kottája

Az emberi jogi csörte mögött persze nagyhatalmi folyamatok is meghúzódnak. Ezek egyik központi szereplője éppen a most elgáncsolt szabadkereskedelmi megállapodás, ami elemzők szerint Brüsszelt célzó diplomáciai offenzívára sarkallta Washingtont. A megállapodással nagyjából egy időben foglalta el hivatalát Joe Biden amerikai elnök, aki már kampányában is új külpolitikát, a nyugati szövetségesek erős egységét hangsúlyozta. Biden törekvése sikeresnek bizonyul, a korábban autonóm külpolitikára törekvő Európai Unió egyre inkább az amerikai diplomáciához idomul.

Ezek a körülmények teszik igazán érdekessé, hogy csütörtökön a Fidesz frakciója a CAI mellett tette le voksát.

Ahogyan az Európai Unió fokozatosan az amerikai külpolitika befolyása alá kerül, a keleti politikájára büszke magyar kormány egyre több konfliktust vállal szövetségeseivel.

Az elmúlt hónapokban számos, Kínát és Oroszországot elítélő közös nyilatkozatot fúrt meg a kormány, aminek elvileg lehet kedvező következménye. A csütörtöki szavazással kapcsolatban a South China Morning Post például arra hívja fel a figyelmet, hogy a CAI felfüggesztése ellenére Kína kétoldalú megállapodásokkal folytathatja a szabadkereskedelmi tárgyalásokat. Erről azonban egyelőre nincs konkrétum, miközben egy ponton a magyar vétódiplomácia is kifulladhat. Ahogyan az Index korábban megírta, a kormány évek óta viták sorában akadályozza az uniós döntéshozatalt, miközben a magyar vétót nemegyszer már meghaladta a közösség. Márpedig ha a szövetségesek vaklármaként tekintenek a tiltakozásra, a keleti partnerek is újabb gesztust várnak majd. 

(Borítókép: Az EU és Kína vezetőinek találkozója videokonferencia keretében 2020. december 30-án Brüsszelben. Fotó: Dursun Aydemir / Pool / Bloomberg / Getty Images)

Forrás: https://index.hu/kulfold/2021/05/23/eu-kina-cai-fta-magyarorszag-ep-fidesz/