Mindenki bedurvult egy kicsit a karantén után

Itthon sem ritkák mostanában a tömegrendezvények – fesztiválok, tüntetések, de szerencsére erőszakoskodásról, vandalizmusról, vérről (és eperről) nem sokszor hallani híreket. De vajon mi befolyásolja, hogy egy nagyobb embertömeg kulturáltan múlatja együtt az időt, vagy kirakatokat tör be?

Tömegben csak gazemberek lehetünk?

Egy klasszikus pszichológiai elmélet szerint az emberek nagy tömegben elveszítik önérzetüket, érzelmileg impulzívak és fogékonyak lesznek mások befolyására, emiatt a tömeg gyakran erőszakossá és pusztítóvá válhat. Bár ez a nézet már elég elavult, sokan még mindig azt feltételezik, hogy a nagyobb csoportok magatartásában mindig ott a rombolás és az agresszió  kockázata. 

A pszichológusok főleg a karantén utáni felszabadulás aspektusából vizsgálták az embereket: az elszigetelődés hogy befolyásolta a gyűlések, fesztiválok hangulatát a nyitás után?

A tömegek nem eleve bölcsek és nem szükségszerűen vakmerőek, ehelyett a tömegen belüli emberek hozzáállása és viselkedése határozza meg, hogy milyen lesz a csoportosulás. Amit az emberek egy tömegben tesznek, az alapvetően összefügg azzal a kérdéssel, hogy mi a tömeg (az identitása) és mit képvisel (értékei és normái).

A Scientific American-ben olvashatjuk, hogy egy dán tanulmányban, több mint 18 000 embert kérdeztek meg, akik egy zenei fesztiválon akartak reszt venni a lezárás feloldása után, hogy mit várnak a rendezvénytől. Azok, akik nyugalmat és biztonságot éreztek, a közös identitás érzését hangsúlyozták más fesztiválozókkal, és a fesztivált inkább kollektivista, mint individualista értékek kivetülésének tartották.

Az erőszak kiszámítható

Egy második tanulmányban körülbelül 5000 személyt kérdeztek meg, akik 2021 nyarán és őszén szintén Dániában fesztiváloztak, az ország ekkor az egyik legátoltottabb volt Európában, ezért a résztvevők és a szervezők nagy biztonságban érezhették magukat. Az emberek nyugodtak és békések voltak, egyszerűen csak örültek az együttlétnek, amire olyan régóta ki voltak éhezve. (A dánok ráadásul különösen vágynak a közös programokra, hogy legyűrjék a gyakran öngyilkossággal végződő depressziójukat.)

Sokan azt mondták, hogy szeretnének kapcsolódni a többi résztvevőhöz, mert rosszul élték meg a lezárások közben az elszigeteltséget. Ezek a békés, együttlétre fókuszáló motivációk azonban nem mindenkire érvényesek, viszont a pszichológusok szerint a vad, veszélyes tömeg viselkedése majdnem mindig előre megjósolható a gyülekezés motivációijából. Vagyis nem a tömeges együttlét változtatja rosszra az emberek attitűdjét. 

A bizalom kulcsfontosságú szerepet játszott annak megértésében, hogy az emberek miért érzik magukat biztonságban a tömegben. A rendezőkbe vetett bizalom és a tömeg többi tagjával való azonosulás megteremtheti az összetartozás és a biztonság érzését. Ha a szervezők látványosan és hatásosan törekednek a biztonságra, akkor az emberek is bízni fognak –  bennük is, egymásban is.  

A társadalmaknak el kell fogadniuk azt az új felfogást, ami nem démonizálja a tömegeket, és hangsúlyozza az emberek közös motivációit – a biztonságot és az emberi kapcsolatokat.

(Borítókép: 50. Roskilde Fesztivál 2022. július 1-jén Dániában. Fotó: Rune Hellestad- Corbis / Getty Images)

Forrás: https://index.hu/tudomany/2022/07/31/tomeg-rendezveny-agresszio-beke-pandemia-fesztival-tanulmany/