Minden harmadik magyar laktózérzékeny

A cukormentes vagy szénhidrátcsökkentett termékek iránt a kereslet a tavaszi-nyári időszakban nő meg igazán, amelynek egyértelműen a diétaszezon lehet az oka. Abonyi Orsolya szerint ugyanakkor az emberekben egy téves berögződés van a szénhidráttal kapcsolatban, még mindig sokan teljes elhagyásukkal próbálnak fogyókúrázni.

„Azt tapasztalják, hogy sikerül pár kiló súlyfeleslegtől megszabadulni, de azzal nincsenek tisztában, hogy a tápanyag hosszú távú mellőzése akár egészségkárosodáshoz is vezethet. A napi bevitelünk 50-58 százalékát szénhidrátból kellene fedeznünk, 10-12 százalékát fehérjékből, és a fennmaradó 30 százalékot pedig a zsírokból. Ha a szénhidrátot túlzott mértékben lecsökkentjük, nagy eséllyel az alapanyagcserénk alá megyünk energiabevitelben és megáll a fogyás, mivel a szervezet éhezésnek érzékeli, ezért beindul a raktározás. Az is sokszor előfordul, hogy az emiatt fellépő éhségérzetet több fehérje- vagy zsírfogyasztással próbálják egyesek csillapítani, ami miatt már nem fognak fogyni, emellett ezzel a vese- szív- és érrendszerüket is terhelik” – részletezte a táplálkozástudományi szakember. 

Minden harmadik magyar laktózérzékeny

A szakértő tapasztalatai szerint is kis mértékben de egyre nő az ételintoleranciával küzdők száma, ennek egyik oka, hogy ma hamarabb fény derülhet bizonyos ételekre való érzékenységre, mint régebben.

„Nagyjából minden harmadik magyart érint valamilyen szinten a laktózérzékenység, a glutén esetében ez sokkal ritkább, bár a gluténérzékenyek elenyésző hányadát, csupán a lakosság 1 százalékát diagnosztizálják a betegséggel, miközben az úgynevezett  az úgynevezett NCGS-sek  valós aránya 7-12 százalék lehet a magyar lakosságon belül” –  ismertette Abonyi Orsi, aki hozzátette, hogy ennek ellenére egyre inkább bővül azok száma, akik indokolatlanul fogyasztják a különböző ételintoleranciával küzdők számára előállított termékeket.

„Bár lehet némi fogyókúrás előnye az ilyen típusú étkezésnek, de nem jár más egészségi plusz hozadékkal. A laktózmentes tejre esetleg az édesebb íz miatt térhet át az, aki diétás megfontolásból szeretné a hozzáadott cukrot mellőzni”– emelte ki a dietetikus, aki elmondta, hogy a saját klientúrájában is tapasztalja, hogy nem növekszik olyan mértékben az ételintoleranciával diagnosztizált betegek száma, mint amekkora az érdeklődés a glutén- vagy laktózmentes termékek iránt.

„Azok közül, akik nem küzdenek glutén eredetű panaszokkal, csak azért hagyják el, mert olyan sokat olvasnak róla, hogy egyszerűen rossz dolognak gondolják. A gluténmentes termékek jóval drágábbak, ugyanis előállításuk nagyobb körültekintést, speciális nyersanyagválogatást igényel, minden búza, árpa, rozs és nagy eséllyel zabtartalmú élelmiszer is kiesik ebből a körből. Az erre érzékenyek esetében a szervezet zéró toleranciát mutat, azaz már a feldolgozás során a felületeken és az eszközökön sem szennyeződhet a helyettesítő termék gluténnel” – hívta fel a figyelmet a táplálkozási szaktanácsadó. 

Az élelmiszeripar számára ezért komoly megkötések vannak mind a feldolgozás, mind a címkézés szabályait illetően a gluténmentes termékekre vonatkozóan. A dietetikus szerint ezért biztosak lehetünk abban, hogy a csomagoláson hiteles információk szerepelnek az ilyen élelmiszereknél.

„Sok olyan készítmény is tartalmazhat glutént, amiről nem is gondolnánk, például a fűszerek, ezért a cölikáliásoknak mindig fontos az összetevők leírásának elolvasása. Szinte mindenben megtalálható a glutén, ezért nehéz elkerülni ennek fogyasztását, éppen ezért az erre való intolerancia „saját kútfőből” nehezen diagnosztizálható” – fejtette ki a táplálkozástudományi szakember, aki arra is kitért, hogy vannak olyan lisztérzékenyek is, akinek tapasztalható panaszai nincsenek, másoknál ez emésztőrendszeri tünetekkel, puffadással, hasmenéssel, hányással, székrekedéssel járhat. 

Nem érnek semmit a drága ételintolerancia-tesztek

A szakértő azt tanácsolja, hogy ha valaki bizonyos ételek elfogyasztása után rendszeresen kellemetlen tüneteket tapasztal, először gasztroenteorológushoz forduljon. „A manapság divatos több tízezer, akár hetvenezer forintos IgG alapú ételintolerancia-tesztek relevanciája a nulla felé közelít” – hangsúlyozta Abonyi Orsi.

A szakértő arról is beszélt, hogy a laktóznál az emberek többsége magától is rá szokott jönni, hogy érzékenyen reagál szervezete a tejtermékek fogyasztására, egyszerűen azzal, hogy ha kihagyják ezek táplálkozásukból megszűnnek az addig tapasztalt panaszaik. Az emésztőszervi rendellenességek esetén, a bizonyos tápanyagokra való érzékenység szakorvosi diagnózissal igazolható, méghozzá nagyon komplex, specifikus és egyénre szabott diéták váltogatásával derülhet fény arra, hogy a beteg milyen intoleranciában szenved.  

„Az irritábilis bélszindróma, vagy a SIBO is ilyen, és sok esetben inkább pszichés eredetűnek ítélik az orvosok, ahelyett, hogy pontosan utánajárnának a probléma pontos forrásának, ugyanakkor tudni kell, hogy bizonyos esetekben valóban pszichés, stressz eredetű háttere van pont az adott két betegség esetében panaszaiknak” – magyarázta Abonyi Orsolya. Az ilyen egyének tapasztalhatják, hogy fokozott idegi megterhelésnél, egy nehezebb időszakban erőteljesebben jelentkeznek a gyomor- bélrendszeri tünetek. 

A cölikália genetikai eredetű betegség, a szervezet kóros immunválaszt mutat bizonyos gabonafélékre, többlépcsős vizsgálattal lehet csak kimutatni, ha megerősíti a vérvétel, ezt követően a bélbiopszia után a kettő pozitivitása esetén igazolható a gluténérzékenyég, bizonytalan esetben genetikai vizsgálatra is szükség lehet. „Az eredmények után pedig dietetikus szakértőt kell felkeresni, mivel betegségről van szó, ami tartós életmódváltást igényel” – magyarázta a szakértő.

Nem szabad a mentes menükre hagyatkozni

A cölikáliánál jóval gyakoribb a laktózérzékenység, a dietetikus a páciensei körében is tapasztalja, hogy a betegségnek vannak fokozatai, sokak alig tapasztalnak tüneteket, másoknál viszonylag rövid idővel az elfogyasztott étel után jelentkeznek intenzív emésztőrendnszeri panaszok. A szakember a számukra kifejlesztett, patikában is vény nélkül kapható laktáz tablettáról elmondta, hogy az enyhébb eseteknél jelenthet alkalmankénti megoldást, ha közvetlenül az étkezés előtt beveszi a hiányzó enzim pótlására alkalmas szert. 

Abonyi Orsi szerint a valóban ételintoleranciával küzdőknek nem szabad a manapság szinte minden étterem étlapján a fogások mellett feltűntetett allergének megjelölésére hagyatkozniuk.

„Sok helyen kapunk gluténmentes alapanyagokból készült fogásokat, pedig ugyanabban a serpenyőben, pulton, felületen, eszközökkel készítették, mint a glutént tartalmazó ételeket, ezáltal az is szennyeződik, ami komoly problémákat okoz a valóban gluténérzékenyeknél. Az ezzel diagnosztizáltak ezzel tisztában vannak, ha szakorvos, lehetőleg inkább dietetikus felvilágosítja az adott betegeket a problémát elkerülendő élelmiszer előkészítésről, és arról, hogy ha házon kívül étkeznének, csak a kifejezetten garantáltan gluténmentes  éttermeket válasszák” – javasolta az élelemvezetési szaktanácsadó, aki a cukorhelyettesítőkkel kapcsolatos tévhitet is eloszlatta.

„Sokszor feleslegesen félünk a szacharint, aszpartamot tartalmazó ételektől, italoktól, az aszpartám esetén például csak napi többszázszoros dózis esetén tudták patkány kísérlet során bizonyítani, hogy bizonyos mértékben növeli a hólyagrák kialakulási esélyét.  A mostanság divatos xylit, eritrit, sztivia, amit pár éve fogyasztunk viszont bélflóránkra nincs jó hatással, ugyanolyan puffadást tudnak okozni, mint egy laktózérzékenynél például a laktóz” – zárta a szakértő. 

(Borítókép: Jaap Arriens / NurPhoto / Getty Images)

Forrás: https://index.hu/belfold/2022/07/31/etelintolerancia-laktoz-glutenerzekenyseg-termekek/