Miért élnek túl mindent a csótányok?

Amikor 66 millió évvel ezelőtt a Chicxulub néven ismert aszteroida becsapódott a Földbe, hatalmas földrengést okozott, és a landolástól több ezer kilométerre is vulkánkitöréseket váltott ki. Az ütközés olyan nyomást gyakorol a talajra és a kövekre, hogy azok megolvadtak és egy 30 kilométer mély kráter keletkezett. A kivájt föld több mint 1500 km/órás sebességgel, hegyet építve, a levegőbe robbant.

Szélsőséges körülmények

Az esemény után három évig alig érte nap a Föld felszínét, így a becsapódáskor keletkezett óriási hőséget hirtelen fagy követte. A hideg miatt megszűnt a párolgás, 80 százalékkal kevesebb eső esett és a bolygó nagy része elsivatagosodott.

A földi élet, a növények és állatok háromnegyede elpusztult, beleértve a dinoszauruszokat– kivéve néhány fajt, ami a mai madarakban él tovább.

Hogyan maradhattak életben a pár centis csótányok, amikor annyi hatalmas állat kihalt? Kiderült, hogy elég jó természetük van ahhoz, hogy túléljenek – szinte bármit.

A lapos kis csótány szinte bárhova be tudja préselni magát, minden szűk résbe befér. Ez persze nagy segítségükre volt az aszteroida érkezésekor, mikor a többi nagyobb állat fejvesztve menekült a hőség és az olvadás elől. De hova tudtak volna elbújni például a dinoszauruszok? A kis csótányok a talaj apró lyukaiba rejtőztek, amelyek kiváló védelmet nyújtottak a hőség ellen.

A mindenevő sváb

Mivel napfény nem volt, a növények alig fejlődtek, az őket fogyasztó állatok pedig éheztek. A csótányoknak persze most is szerencséjük volt, mert ők nemcsak egyféle táplálékot fogyasztanak, mint más rovarok, hanem szinte mindent belakmároznak, ami az útjukba kerül. Elhullt állatok maradékai, növényrészecskék, hajszálak, kartonpapír, textíliák (talán 66 millió éve ezt még nem sűrűn találtak), ürülék – ezekkel mind beérik, de akár hetekig bírják az éhezést is.

Segíti őket a túlélésben a szaporodási módjuk is: petéiket, egyszerre akár 28-at is, kemény, ütés- és vízálló petetokokba rakják le, amiket magukon hordanak, majd elhullajtanak. Kettő-négy hónap múlva kelnek ki a lárvák.

A mai csótányok is igazi túlélők, kibírják az extrém meleget és a hideg ellen sincs kifogásuk. Hazánkban a 4000 csótányfajból három igazán elterjedt, az amerikai, a német és a konyhai, de pár éve megjelent a repülő lapp erdei csótány is.

Nálunk is jó nekik

Szívesen telepednek meg a lakásainkban, elbújnak a résekbe, majd ennivaló után kutatnak. Sajnos sok betegséget is terjesztenek (gomba, vírus) és allergiás reakciót, asztmás rohamokat is kiválthatnak, de ami még rosszabb, pszichés stresszt is okozhatnak – pánikrohamot, hallucinációkat.

De a csótány azért mégis több egy ronda és gyors kártevőnél: a denevérekhez hasonlóan a biomimikrivel foglalkozó kutatók őket is tanulmányozzák: testük, mozgásuk működését, hogy ihletet merítsenek a robotok fejlesztéséhez.

Mivel sok vegyi rovarirtóval szemben immunisak, nagyon nehéz kiirtani őket. Ahogy túlélték az aszteroida-becsapódást, úgy nekünk sem könnyű kifogni rajtuk – talán a patkányokkal együtt ők lesznek az utolsó Földlakók.

(livescience)

(Borítókép: Csótányok az asztalon. Fotó: Getty Images/EyeEm)

Forrás: https://index.hu/tudomany/2022/04/11/csotany-dinoszaurusz-aszteroida-tuleles/