Megtámadták az egészségügyi dolgozók kötelező védőoltását

Mint ismeretes, az 507/2021. (VII. 31.) Korm. rendelet szeptember 1-jéről szeptember 15-ére tolta ki azt a határidőt, amíg az egészségügyben dolgozóknak kötelezően be kell oltatniuk magukat. A Pintér Sándor miniszterelnök-helyettes aláírásával megjelent jogszabály csak egyetlen pontjában módosította a koronavírus elleni védőoltás kötelező igénybevételéről szóló 449/2021. (VII. 29.) Korm. rendeletet.

Köteles felvenni és igazolni

A kormányrendelet kimondja, hogy nem hozható létre jogviszony azokkal az egészségügyi dolgozókkal, rezidensekkel és gyógyszerészekkel, akik a módosított határidőig – azaz jövő szerdáig – nem oltatják be magukat. Ők a következő területeken dolgoznak:

  • alapellátás,
  • ügyeleti ellátás,
  • járóbeteg-szakellátás,
  • diagnosztika,
  • fekvőbeteg-szakellátás,
  • mentést igénylő ellátás,
  • betegszállítás,
  • bentlakásos szociális vagy gyermekvédelmi intézményben szervezett egészségügyi ellátás,
  • fegyveres és rendvédelmi szervek egészségügyi ellátása (dolgozók és fogvatartottak alapellátása),
  • valamint a lakossági gyógyszerellátás, vagyis a gyógyszerészek, asszisztensek, szakasszisztensek.

A védőoltást a munkavállaló munkáltató felszólítása után öt napon belül köteles felvenni és igazolni. 

A kormányrendelet szerint a foglalkoztatott jogviszonyát felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal meg kell szüntetni, ha az oltás felvételét a felszólítástól számított tizenöt napon nem tudja igazolni, vagy nem mutat be orvosi szakvélemény, ami igazolja, hogy nem veheti fel a vakcinát.

Soron kívüli eljárásban

A kormányrendeletet pár nappal a megjelenése után alkotmányjogi panasszal megtámadta az Alkotmánybíróságon egy névtelenséget kérő egészségügyi dolgozó. Az indítványt szeptember 3-án szignálta ki előadó alkotmánybíróra Sulyok Tamás, a testület elnöke, aki korábban az Indexnek adott interjújában hangsúlyozta:

a koronavírus-járvánnyal, a különleges jogrenddel kapcsolatos ügyekben soron kívüli eljárást rendeltem el. Fontosnak tartjuk ugyanis, hogy ezeket az ügyeket minél előbb elbíráljuk. Ezt tettük a tavaly márciustól júniusig tartó pandémiás időszakban a különleges jogrendet érintő ügyekben is, amikor ezeket átlagosan 38 nap alatt elbíráltuk.

Súlyosan méltatlan kényszerhelyzet

Az indítványozó, aki az érintettségét munkaszerződésének csatolásával igazolta, az alkotmányjogi panaszában egyebek között kifejtette:

Álláspontom szerint a védőoltás felvételének elmulasztásához fűzött joghátrány, azaz a szakképesítéssel rendelkező foglalkoztatott munkaviszonyának quasi rendkívüli felmondással történő megszüntetése olyan súlyú anyagi és erkölcsi következményekkel jár, amely egyáltalán nincs arányban a pandémia visszaszorításának céljával és egyben a bevezetése időpontjára tekintettel ésszerűtlen.

A panaszos szerint a kormány a rendelettel visszaélésszerűen kényszeríti az egészségügyben dolgozó munkavállalókat a védőoltás felvételére, abból a burkolt célból, hogy az átoltottsági statisztikát növelje.

Azzal sem ért egyet, hogy a kormány nem differenciálta a jogkövetkezményeket, hanem egyből azonnali felmondást helyezett kilátásba. Pedig – folytatta az indítványozó – rendelkezhetett volna az oltatlanok ideiglenes távmunka végzéséről, a munkaviszonynak a veszélyhelyzet megszűnéséig tartó felfüggesztéséről, fizetés nélküli rendes vagy rendkívüli szabadságról stb.

Ezért érthetetlen, túlzó és a kormányzati kommunikációval szöges ellentétben – az elmúlt másfél évben végzett megfeszített, áldozatos szolgálatot teljesítő – egészségügyi dolgozókkal szemben súlyosan méltatlan a rendelet alapján megteremtett kényszerhelyzet.

Az indítványozó szerint kormányrendelet megtámadott rendelkezései korlátozzák a testi integritáshoz és a testi egészséghez fűződő jogát, és olyan munkafeltételeket teremtenek, amelyek az emberi méltóságán és az egészségén túl veszélyezteti a biztonságát is.

Forrás: https://index.hu/belfold/2021/09/10/megtamadtak-az-egeszsegugyi-dolgozok-kotelezo-vedooltasat/