Már több száz gyógyászati segédeszköz beszerezhetetlen a tb-támogatásból

Hazánkban jelenleg körülbelül 960 ezer beteg használ a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által támogatott termékeket, segédeszközöket, így például a többi között inkontinencia betétet, pelenkát, sztómazsákot, kerekesszéket, hallókészüléket vagy kompressziós harisnyát. Az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) adatai szerint

a gyártók idén már 50 terméket visszahívtak a támogatotti körből.

Legutóbb a Hartmann-Rico Hungária Kft. a MoliCare nevű pelenkát hívta vissza a NEAK-finanszírozásból, de ugyanígy döntött az Essity Hungary Kft. is, mert azon az áron, amit az egészségbiztosító megszabott, nem tudta eladni a termékeit – írja a napi.hu.

A jelenleg támogatott, közel 3400 termékből több százat nem lehet közfinanszírozott ár alatt beszerezni a világpiacon, ugyanakkor Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint kiszabott forgalmazási kötelezettség van a támogatott termékekre. A problémát súlyosbítja, hogy a gyse-ellátás csaknem száz százaléka importból származik.

Az állami költségvetésből 2021-ben tízmilliárd forintot biztosítottak az inkontinencia termékek támogatására.

Egy rászoruló a vényre felírt, támogatott inkontinencia termékért havonta átlagosan 2500 forintot fizet.

Rásky László példát is említett: az Essity által az idén eddig kivont termékekre 2021-ben a támogatások 28,4 százaléka jutott, míg darabszámban a kiszolgált termékek 21,8 százalékát ezek az eszközök adták. Ugyanez a Hartmann termékei esetében 4 százalék, illetve 3,4 százalék volt tavaly.

Ilyen termékkivonás már a biztonságos ellátást veszélyezteti, ugyanis az igénylők többsége mindig ugyanazt a márkát választja, mert megszokta egy-egy termék használatát.

Tizenöt éve lépett életbe a gyógyszer- és gyse (gyógyászati segédeszköz)-ellátást szabályozó törvény és annak végrehajtási rendelete. A cél az volt, hogy visszaszorítsák az állami gyógyszer- és gyse-kiadásokat.

Az egészségbiztosító a korábbi gyakorlat szerint meghatározott időközönként ártárgyalásokat folytatott a gyse-gyártókkal és importőrökkel. Mindez 2002-ben teljesen megszűnt, vagyis húsz éve ugyanazokon a közfinanszírozott árakon zajlik a gyse-ellátás. A forgalmazó által benyújtott áremelési kérelmet a NEAK bírálja el, miközben a cégeknek kérelmenként 300 ezer forint igazgatás-szolgáltatási díjat kell fizetniük.

Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára elmondta: az állam a támogatott eszközökre százalékos támogatási kulcsokat határoz meg, ami a legalacsonyabb árú, úgynevezett referenciaeszközökre jár, a közgyógyellátottak pedig csak akkor mentesülnek az ellátási díj befizetése alól, ha megvásárolják a referenciaeszközt.

A referenciaeszköznél drágább termékek támogatása fix összeg, tehát azokért a betegeknek arányosan jóval többet kell fizetniük, ezért a betegek többsége ezekre inkább nem áldoz.

Ha már nem éri meg a gyse-forgalmazóknak pelenkát, kerekesszéket vagy sztómazsákot forgalmazni, három lehetőségük van:

  • Áremelési kérelmet nyújtanak be a NEAK-hoz, amely ezeket  legtöbbször negatívan bírálja el, mert úgy látja, amíg akár egy cég is forgalmaz egy bizonyos eszközcsoportban, addig neki egészségbiztosítóként nem kell beavatkoznia.
  • Veszteséggel forgalmaznak, de ezt hosszú távon értelemszerűen nem lehet vállalni.
  • Kiveszik a termékeket a támogatásból.

Rásky szerint Magyarországon az egészségügy évente 150 ezer embert lát el inkontinencia eszközökkel. Ebből körülbelül 40 ezret a fekvőbeteg-ellátásban, a többi mintegy 110 ezret pedig a járóbeteg-ellátásban. A gyse-támogatásra fordított állami támogatás összege viszont drasztikusan lecsökkent. 2006-ban még 48, míg 2007-ben már csak 36,6 milliárd forintot biztosítottak a költségvetésből erre a célra. 2013 és 2019 között aztán folyamatosan nőtt a támogatás: 2013-ban 51,5, 2019-ben pedig már 72,5 milliárd forint volt a gyse-támogatás összege.

Az állami támogatás tehát nőtt, az ellátás színvonala viszont ellenkező tendenciát mutatott.

Rásky szerint a NEAK nem törekedett az eszközök fejlesztésére, nem volt tapasztalható érdemi innováció,

továbbá az árrések csökkenésével a kereskedelmi láncok szereplőinek lehetőségei is folyamatosan szűkültek.

A pandémia jelentősen visszavetette a forgalmat és ezzel együtt a támogatási szükségletet is: 2020-ban 71, tavaly 72 milliárd forintot fordítottak gyse-támogatásra, miközben az előirányzat 2021-ben 80 milliárd volt.

Rásky László szerint viszont 100 milliárd forint alatti összegből nem lehet tisztességes és hatékonygyse-támogatási rendszert működtetni.

Az OSZ legfőbb javaslata az, hogy a NEAK bírálja el pozitívan a benyújtott áremelési kérelmeket. Rásky szerint a NEAK-nak az idén tavasszal végrehajtott központi áremelésnél alkalmazott módszer szerint kellene eljárnia, így a biztosító bizonyos termékcsoportokban meghatározná a legmagasabb árat, amit a forgalomba hozók kérelmezhettek.

A főtitkár meglehetősen borúlátó. Szerinte 

ha a NEAK és a Pénzügyminisztérium nem szorgalmaz áremeléseket, egyre több termékkörben lesznek kivonások és egyre nagyobb problémák jelentkezhetnek az ellátásban is.

A szakember úgy látja, az inkontinencia-ellátás mellett rövid távon a sztómaterápiában és a mozgássérültek ellátásában lesznek nagy gondok, de a kötszer- és a diabétesz-ellátást is hátrányosan érinti a jelenleg fennálló helyzet.

A NEAK szerint biztosított a megfelelő ellátás

A napi.hu érdeklődött a NEAK-nál a megfogalmazott kritikákról. Az egészségbiztosító szerint a finanszírozott inkontinencia betétek és nadrágpelenkák ellátása biztosított a gyse-boltokban és a patikákban is. A betétek közül az idei évben négy terméket töröltek a támogatotti körből, jelenleg 53 termék érhető el NEAK-finanszírozással. A nadrágpelenkákból 19 terméket a forgalmazó vagy a gyártó döntése alapján kivettek finanszírozotti kategóriából, de 142 termék továbbra is elérhető támogatással.

Forrás: https://index.hu/belfold/2022/08/09/ellatas-raszorulok-gyogyaszati-segedeszkozok-problemak-hiany-aremelesek/