Már szedi áldozatait a majomhimlő

A spanyol egészségügyi minisztérium hétvégi jelentése szerint július 29-ig mintegy 4300 majomhimlős esetet regisztráltak az országban. A betegek 3,2 százaléka került kórházba és közülük kettő a hétvégén meghalt – írja összefoglalójában a Politico. Ugyancsak hétvégén jelentették az első Afrikán kívüli majomhimlőhöz köthető halálesetet Brazíliából is.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ jelentése szerint eddig több mint 11 ezer esetet regisztráltak a járvány kezdete óta az Európai Unió területén.

A legtöbb beteget Spanyolországból, Németországból, Franciaországból, Hollandiából és Portugáliából jelentették.

A WHO egészégügyi vészhelyzetet hirdetett

Egy hete az Egészségügyi Világszervezet főtitkára azt mondta, hogy 75 országból már több mint 16 ezer esetet jelentettek, és a járvány következtében öten haltak meg. Ebben még nem volt benne a két spanyol és a brazil eset. A vészhelyzeti besorolás a legmagasabb riasztás, amelyet a világszervezet kiadhat, ilyen jelenleg csak a koronavírus járvány és a gyermekbénulás felszámolása miatt van érvényben.

A WHO egyébként ajánlásokat is készít, amelyekkel arra akarják ösztönzi az országokat, hogy tegyenek lépéseket a vírus terjedésének megállítása és a leginkább veszélyeztetettek védelme érdekében.

Honnan jött a majomhimlő?

Először az 1950-es években azonosították kísérletekhez laborokokban tartott majmok egy csoportjánál. Ugyan az emberre veszélyes fekete himlőt 1980-ra világszerte felszámolták, azonban a majomhimlő továbbra is előfordul Közép- és Nyugat-Afrika országaiban. 

Az embert is megfertőző majomhimlő vírust először 1970-ben azonosították a Kongói Demokratikus Köztársaságban egy kilenc hónapos kisfiúban, egy olyan régióban, ahol 1968-ra  sikerült teljesen felszámolni a himlőt. Azóta a legtöbb megbetegedést a Kongói Demokratikus Köztársaság vidéki, esőerdős régióiból jelentették. 

A szakértők összefüggést vélnek felfedezni a majomhimlő visszatérése és a fekete himlő elleni védőoltások felfüggesztése között. Az afrikai esetek zöme fekete himlő ellen be nem oltott páciensekben alakult ki, az oltottak rizikófaktora körülbelül ötször alacsonyabb. 

Nyugaton az első megbetegedéseket 2003-ban az Egyesült Államokból jelentették. Ekkor több tucat esetről szereztek tudomást az egészségügyi szervek. Valamennyi fertőzés Afrikából behozott prérikutyákra volt visszavezethető. 

Mi a helyzet Magyarországon?

Nálunk még mindig az igaz, ami július 21-én jelent meg a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján. Akkor újabb három majomhimlős esetet jegyeztek fel és ezekkel 33-ra nőtt  nőtt az igazolt fertőzöttek száma. 

Valamennyi betegnél járványügyi vizsgálatot, kontaktkutatást végez a területileg illetékes járványügyi hatóság. Az NNK emiatt továbbra is arra kéri a lakosságot, hogy aki  majomhimlőgyanús tüneteket  észlel magán, mielőbb forduljon orvoshoz. A betegség  általános tünetekkel – láz, hidegrázás, izomfájdalom, hátfájdalom, fejfájás, fáradtság –, illetve a nyirokcsomók duzzanatával kezdődik, majd 1–3 nappal e tünetek után bőrkiütések jelennek meg.

A kiütések sok esetben először az arcon, majd a tenyéren és a talpon fordulnak elő, de megjelenhetnek a szájnyálkahártyán, a nemi szerveken és a végbél környékén is.

(Borítókép: Karen Ducey/Getty Images)

Forrás: https://index.hu/kulfold/2022/08/01/majomhimlo-jarvany-aldozat-spanyolorszag-fertozes/