Májustól mindenki elszállhat a Városligetben

A léghajó mint kilátópont a Garten Studio által 2016-ban készített tájépítészeti tervpályázat részeként valósul meg, ötlete a Városliget eredeti tervezője, Heinrich Nebbien koncepciójában is helyt kapott. Nebbien a park tervezésekor a Városliget keleti határában meg akarta őrizni a természetes magaslatot, így ezt részt kilátódombbá alakította át. A májustól működő ballon-kilátó visszaidézi a nebbieni víziót, s egyúttal emléket állít a Liget és légi bemutatók, attrakciók két évszázados, rendkívül népszerű hagyományának.

A városligeti Ballon-kilátó egy talajhoz rögzített, hélium gázzal töltött léghajó,

amely akár egy semmibe vezető szabadtéri lift, emelkedik és süllyed a Mimóza domb felett, ám oldalra nem kalandozik.

A Városliget Zrt. tájékoztatása szerint a ballon mintegy 5 perc alatt éri el a 150 méteres maximális magasságát, majd az utasok még ennyi időt kapnak a gyönyörködésre, és újabb öt perc alatt térnek vissza a földre. Az utazás nem szakítja szét a családokat, kicsik és nagyok is szállhatnak a Liget felett, ha elég bátrak, a Szinyei Merse Pál Léghajó című festményére hajazó repülő alkalmatosságon.

Biztonságosabb, mint a Titanic

A rendszer biztonságáról szélsebesség és iránymérő környezeti hőmérséklet mérő, a kupola nyomását és a töltőgáz hőmérsékletét is ellenőrző műszer gondoskodik. Természetesen a hajó csak a megfelelő időjárási körülmények között emelkedik el. A Ballon alapjául szolgáló rendszer jelenleg a világon az egyik legelterjedtebb és legbiztonságosabb gázballon-kilátó szisztéma. Ilyen működik például a francia Disneylandben is. Mintául a Párizsban található Ballon de Paris Generali szolgált, amelyet 1999-óta élveznek a turisták, és azóta több millió utast emelt a levegőbe.

A Ballon-kilátóhoz hasonló látványosság a világ 28 országában működik, az Egyesült Államoktól Berlinig, Párizstól Szingapúrig.

Szökés helyett attrakció

Azt nem tudjuk pontosan, ki repült először a Liget fölött, de az biztosnak tűnik, hogy a legelső, megbízhatóan dokumentált ligeti légi attrakció egy ejtőernyős ugrás volt az 1800-as évek fordulóján. André-Jacques Garnerin (1769-1823) francia katonatiszt hajtotta végre, aki 1795-ig egy budai börtönben raboskodott. A rács mögött egy ugróernyőn törte a fejét, ám mielőtt kipróbálhatta volna, fogolycserével hazaengedték. Bár már kiszabadult, az ernyő ötlete fogva tartotta, végül megalkotta művét, egy hét méter átmérőjű, merev váz nélküli, a légellenállástól szétnyíló selyemkupolát. Ehhez kötélrendszerrel erősítette a könnyű kosarat, amiben állva helyezkedett el.

Garnerin egy kormányos nélküli, hidrogénnel töltött légballon segítségével emelkedett a magasba, amelyre az ejtőernyőt és ő magát is felfüggesztették. Amikor elérte az ugráshoz megfelelőnek ítélt, nagyjából ezerméteres magasságot, egyszerűen elvágta a tartókötelet. A ballon utas nélkül repült tovább, Garnerin pedig kezdetleges ejtőernyőjével erősen imbolyogva, meg-megpördülve a földre ereszkedett. A korabeli nézőket annyira sokkolta a merész ugrás, hogy akadtak hölgyek, akik a látványtól elájultak.

Miután 1797-ben, francia földön végrehajtotta az első sikeres ugrásokat, Garnerin európai bemutató körútra indult. Tökéletesített ejtőernyőjével útba ejtette egykori raboskodásának helyszínét is. A magyar főváros kirándulóerdejének egyik tisztásán ezernyi néző figyelte szájtátva a lélegzetelállító mutatványt.

Ember által irányított léggömb első sikeres magyarországi repülésére 1811-ben került sor a Városligetben. Két orvos-fizikus: a bécsi Gregor Kraskovics, és a bécsi születésű, de Pesten praktizáló Johann G. Menner tervezte és készítette el azt a hidrogénnel töltött léggömböt, mellyel 1811. június 3-án emelkedett a magasba a pesti Városerdő egyik tisztásáról Menner János.

Ejtőernyős nyulak, és egyéb szenzációk

A szenzációs újdonságnak számító léggömb feltöltésének és felbocsátásának időpontját 3-3 ágyúlövés jelezte. Ráadásul a sasokkal díszített léggömb nem csak embert szállított: a felszállás után a légi jármű egy ideig a tisztás fölött lebegett, és ezalatt Menner doktor selyem ejtőernyőkre erősített apró háziállatokat dobált ki a kosárból. A riadt állatkák – az ámuló közönség üdvrivalgásától kísérve – sértetlenül értek földet.

A légáramlat egészen a Gyöngyös melletti Gencspusztáig sodorta a léghajót, ahol a bátor égi kapitány sikeresen leereszkedett.

Az 1820-as években a mai formájára kiépített Városligetben – az első sikeres bemutatót követően – csak 1846 tavaszán a repültek újra. A német Christian Lehmann kapitány felajánlotta, hogy a közönség köréből magával visz néhány utast, de első felszólításra senki nem jelentkezett. Végül mégis akadt néhány bátor vállalkozó. Így Lehmann volt hazánkban az első léggömbpilóta, aki utasokkal emelkedett a magasba.

Az első alkalommal a gömb kb. 800 méterig emelkedett, majd kelet felé sodródva, Fót közelében ért földet. A felszállásokat mindkét alkalommal nagy tömeg figyelte. Nem kizárt, hogy a nézők között volt Jókai Mór is, akit későbbi írásaiban élénken foglalkoztatott a léghajóval történő repülés.

A bécsi Viktor Silberer híres légballonjával, a Vindobonával 1883-ban a polgári lövölde kertjéből emelkedett a levegőbe, kosarában az első magyar női léghajóutassal, 1886-ban pedig a városligeti Állatkertben tartott légi bemutatót. A Vindobona gömbjének átmérője, feltöltve, elérte a 15 métert, térfogata a 14 ezer köbmétert.  A hatalmas léggömböt közönséges világítógázzal töltötték fel, ami nagyjából fele olyan könnyű, mint a levegő. Kosarában több utast is képes volt magával vinni.

Ezen hajtotta végre az 1880-as évek közepén Miss Leona Dare lélegzetelállító mutatványát is.

A jamaicai születésű artistanő fogaival kapaszkodott a léggömbről lógó kötélbe, így emelkedett a magasba, majd a levegőben bemutatott artista produkció végén ejtőernyős ugrással ért földet.

A Városliget fölé emelkedő légballonok közül a leghíresebb szerkezet a Ballon Captif volt, a millenniumi ünnepségek idején, a városligeti Ezredéves Kiállításon. A párizsi léghajós famíliából származó, kitűnő üzleti érzékkel is rendelkező Louis Godard kapitány működtette a pányvás léggömböt, amelyik egyszerre 12-14 utast röpített a magasba.

Az első felszállásra 1896. április 29-én került sor, s ettől kezdve minden egyes napon tucatnyi alkalommal emelkedett fel, kosarában a három ezüst forintot megfizető kalandvágyó nőkkel és férfiakkal. Minden egyes utas nevét egy nagy könyvben rögzítették, Kalmár udvari fényképész pedig mindenkit lefotografált. A léggömb kosara alá erősített trapézon akrobaták szórakoztatták légi mutatványokkal a felszállásra várakozó népes közönséget.

(via Városliget Zrt.)

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)

Forrás: https://index.hu/kultur/2022/04/12/ujra-leghajon-lebeghetunk-a-liget-folott/