Ma választ az ország: minden, amit a szavazás menetéről tudni kell

Az április 3-i országgyűlési választáson 199 képviselőt szavazunk be a parlamentbe, közülük 106-an egyéni jelöltként, míg 93 fő listáról jut be az országgyűlésbe.

Ahhoz, hogy egy párt bejusson a parlamentbe, az érvényesen leadott szavazatok legalább öt százalékát kell megszereznie, különben fizetheti vissza az államnak a kampányra kapott központi támogatást. Mivel idén hatpárti szövetség, az ellenzék számára az érvényességi küszöb 15 százalék.

Hogy kevesebb, úgynevezett csak az állami kampánytámogatásra utazó kamupárt indulhasson a választáson, a mostani áprilisi választásra szigorodtak a feltételek. Míg 2018-ig országos listája annak a pártnak lehetett, amelyik 27 választókerületben (legalább 9 megyében és Budapesten is) tudott jelöltet állítani, ehhez most minimum 71 egyéni jelölt kell a fővárosban és 14 megyében.

Az idén országos listát állító szervezetek, akiknek a listáit megtaláljuk és beikszelhetjük április 3-án az egyik szavazólapon:

  • a Fidesz–KDNP 279 jelölttel;
  • a DK, a Jobbik, a Párbeszéd, a Momentum, az MSZP és az LMP egyesülésével, 279 jelölttel az ellenzéki Egységben Magyarországért formáció;
  • a Mi Hazánk 208 jelölttel;
  • a Gődény György vezette Normális Élet Pártja 120 jelölttel;
  • a Gattyán György vezette Megoldás Mozgalom 110 jelölttel;
  • a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 58 jelölttel.

Aki magyarországi lakóhellyel rendelkezik, két szavazatot is kioszthat: az egyiket a lakóhely szerinti helyi jelöltre, a másikat a legszimpatikusabb pártlistára adhatja. Aki magyarországi lakcímmel nem, csak választójoggal bír, kizárólag a listára voksolhat.

Ha a lakóhelye szerinti választókerületének jelöltjei közt szeretne böngészni, a Nemzeti Választási Iroda honlapján településenként, valamint Budapesten kerületenként és választókerületenként kilistázva megtalálja.

Ki szavazhat?

Magyarország Alaptörvénye szerint minden nagykorú, azaz 18. életévét betöltött személy, illetve azok a 16 és 17 évesek, akik házasságkötésük révén váltak nagykorúvá.

Ugyanakkor nem rendelkezik választójoggal, aki akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága/ hiánya miatt kizárt a választójogból a bíróság.

A szavazóhelyiségben csak az a választópolgár szavazhat, aki szerepel a névjegyzékben.

Hol szavazhatok?

Aki a szavazás napján Magyarországon tartózkodik, és azon belül is a bejelentett lakcíme közelében, akkor a legközelebbi kijelölt szavazókörben adhatja le a szavazatát. A Nemzeti Választási Irodától elvileg már februárban kaptunk levelet arról, hogy regisztráltak a névjegyzékbe, és hogy pontosan hova, melyik szavazókörbe kell menni szavazni.

Ha a levél valamilyen oknál fogva nem jutott el önhöz vagy azóta elkallódott, a Nemzeti Választási Iroda honlapján a lakcímét beírva ITT a szavazóhelyiség-kereső szolgáltatásnál megtudhatja, hogy április 3-án melyik az ikszelős helye. A honlap még térképen is mutatja a szavazóhelyiséget.

Ha Magyarországon, de nem a lakcím szerinti lakóhelyén szeretne szavazni: az átjelentkezésre magyar lakcím birtokában van lehetőség bármelyik magyarországi település vagy budapesti kerület kijelölt szavazókörébe, ám az erre vonatkozó határidő március 25-én, pénteken már lejárt.

Átjelentkezőként is ugyanúgy az állandó lakcíme szerinti egyéni képviselőjelöltre szavazhat, és természetesen a szimpatikusnak vélt országos listára. Hiába tartózkodik tehát április 3-án például Győrben, ha a lakcíme a főváros II. kerületében van, akkor nagy eséllyel csak a Budapest 4-es választókerületi jelöltek egyikére voksolhat.

Amennyiben átjelentkeztünk, amikor a kezünkben nyomják a szavazólapokat, mindenképpen ellenőrizzük, hogy a lakcímünknek valóban megfelelő, lepecsételt szavazólap jutott-e el hozzánk.

Április 3-án külföldről szeretnék szavazni, mit tegyek?

Aki április 3-án nem tudja Magyarországon leadni a szavazatát, állandó magyar lakcím birtokában március 25-én, pénteken délután 4-ig regisztrálhatott, hogy a hozzá legközelebb eső magyar külképviseleten voksolhasson.

A külképviseletek listája, ahol szavazni lehet, IDE kattintva érhető el.

A külképviseleti szavazáson nem kérik a lakcímkártyát, elég bemutatni a személyi igazolványt, az útlevelet vagy a jogosítványt. Ugyanakkor arra érdemes figyelni, hogy a külképviseleteken a szavazáshoz csak a magyar hatóságok által kiállított okmányokat fogadják el. (Ettől függetlenül nem árt, ha aznap a biztonság kedvéért önnél van a lakcímigazolvány.)

Ebben az esetben a külföldön voksoló választópolgár pártlistákra és az egyéni képviselőjelöltekre is szavazhat. Mivel a külképviseleti szavazásnak feltétele a magyarországi állandó lakcím, ezért ekkor a lakcím szerinti egyéni jelöltre adhatja le a szavazatát. (Ezt a szavazólapon megint csak érdemes nagyon alaposan ellenőrizni, hogy a mi jelöltjeinket kaptuk-e.)

A szavazási időpontokat helyi idő szerint kell érteni, ami a gyakorlatban például azt jelenti, hogy az amerikai kontinensen az időeltolódás miatt már április 2-án, szombaton megtartják a szavazást, a többi külképviseleten, néhány kivétellel, akárcsak itthon, helyi idő szerint reggel 6 és este 7 között lehet leadni a szavazatokat

Külhoni magyar állampolgárként hogyan szavazhatok?

Az a 420 ezer magyar állampolgár, aki nem rendelkezik magyarországi lakcímmel, és a 2018-as országgyűlési választások előtt vagy azután regisztrált, továbbra is szerepel a levélben szavazók névjegyzékében, vagyis nem kell újra kérnie a regisztrációt. Az a külhoni magyar állampolgár, aki még nem regisztrált, regisztrációs kérelmét március 9-ig adhatta le a Nemzeti Választási Irodában.

A külhoni magyaroknak április 3-án 19 óráig kell eljuttatniuk levélben az NVI-hez a szavazatukat tartalmazó szavazási levélcsomagot, de a levélcsomag leadható a külképviseleteken, illetve a szavazás napján a külképviseleteken vagy bármely országgyűlési egyéni választókerületi választási irodában.

Mire figyeljünk a szavazás napján a szavazóhelyiségben?

Arra, hogy mindenek előtt legyenek lebélyegezve a szavazólapok, amelyeket átadnak nekünk a szavazóhelyiségben a szavazókör munkatársai. Valamint nekik alá kell velünk íratniuk a névjegyzéket az okmányaink (például a lakcímkártyánk és a személyi igazolványunk) ellenőrzése után. (Annak tényét, hogy átvettük a lepecsételt szavazólapokat, a névjegyzék aláírásával igazoljuk.) A szavazólap érvénytelen, amelyik hivatalos bélyegzővel nincs lepecsételve.

További joggal kérhetjük számon, ha:

  • nincs legalább két szavazófülke kialakítva a szavazóhelyiségben;
  • továbbá nem megfelelő a világítás a szavazófülében;
  • ha nem tudunk nyugodtan, úgy szavazni, hogy senki sem látja a paraván mögött, hova húzzuk az ikszeket, beleérve azokat az eseteket is, amennyiben idős/és vagy mozgásunkban korlátozott szavazópolgárok vagyunk;
  • a szavazófülkében nincs toll rögzítve, amelynek elhelyezése, állandó jelenlétének és működőképességének folyamatos ellenőrzése a szavazatszámláló bizottság feladata.

Továbbá a szavazóhelyiségben kell lenniük egyértelmű, világos tájékoztatást nyújtó tábláknak, amelyek biztosítják a szükséges információkat ahhoz, hogy érvényesen, valamint arra adhassuk le a szavazatunkat, akire szeretnénk.

Mit vigyünk magunkkal itthon a szavazásra?

Toll tehát elvileg nem kell, bár így sem árt, ha van nálunk.

Ahhoz, hogy leadhassa a szavazatát, magával kell vinnie a lakcímkártyáját és ezen felül egy érvényes fényképes igazolványt, ami lehet személyi igazolvány, útlevél vagy jogosítvány.

Éppen ezért érdemes az okmányok érvényességét most ellenőrizni, és ha közülük bármelyik érvényessége lejárt, érdemes mielőbb felkeresni valamelyik kormányablakot.

Érvényes a személyazonosító igazolvány, a vezetői engedély, illetve az útlevél, ha az érvényességi ideje: 2020. március 11. és 2022. május 31. közötti (ideértve a március 11-én és május 31-én lejárt okmányokat is).

Érvénytelen a személyazonosító igazolvány, a vezetői engedély, illetve az útlevél, ha az érvényességi ideje: 2020. március 11. előtti.

Ezen a ponton érdemes megjegyezni, hogy a választás hétvégéjén nyitva lesznek a kormányablakok: országszerte ügyeletet tartanak szombaton és vasárnap is, hogy lehetőséget biztosítsanak a választáshoz kapcsolódó lejárt okmányok pótlásának ügyintézésére.

A kormányablakok és okmányirodák rendkívüli hétvégi nyitvatartása:

  • 2022. április 2-án, szombaton: reggel nyolc és délután hat óra között;
  • 2022. április 3-án, vasárnap: reggel hét és este hét óra között.

Az ügyeletet tartó kormányablakokról és okmányirodákról a kormányablak weboldalán tájékozódhatnak – tette hozzá a Miniszterelnökség.

Április 3-án mettől meddig adhatom le a szavazatomat?

Az országgyűlési választáson, április 3-án vasárnap reggel 6 és 19 óra között lehet szavazni a kijelölt szavazóhelyeken.

Szavazhatok, ha 19 óra után még mindig sorban állok? 

A 19 órakor sorban álló választópolgárok még szavazhatnak. 19 óra után viszont már nem lehet beállni a sorba.

Sokak számára emlékezetes lehet a jelenet 2018. április 8-ról, amikor Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) akkori listavezetője az országgyűlési választás estéjén, a párt eredményzáró eseményén a szavazóhelyiségek előtt még késő este is kígyózó kígyókról beszélt.

Az ellenzéki párt akkori miniszterelnök-jelöltje négy évvel ezelőtt arra a jelenségre utalt, amikor néhány kijelölt, jellemzően budapesti szavazókör előtt kora reggeltől még jóval az este 7 órás urnazárás után is hosszú sorokban álltak a szavazópolgárok. Jellemzően ott, ahol az átjelentkezést választók voksolhattak. Ők egyébként még este 7 után is leszavazhattak.

Hogyan kell leadnom a szavazatomat, hogy érvényes/érvénytelen legyen?

Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelöltre, listára lehet.

A szavazólapon felsorolt jelöltek közül és a listák közül is csak egyet lehet választani. Ha több listát, jelöltet is megjelölünk, a szavazatunk érvénytelen lesz. Ugyanez igaz a gyermekvédelmi népszavazásnál is: csak akkor érvényes a szavazat, ha az igen és a nem közül csak az egyiket ikszeljük be.

Érvényesen szavazni a jelölt neve melletti, illetve a lista neve feletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet (X vagy +).

A szavazólapot a kitöltést követően borítékba kell helyezni, és a borítékot a szavazóurnába kell dobni. A szavazólap borítékba tétele belföldi szavazásnál – az átjelentkezés kivételével – nem kötelező.

Átjelentkezéssel és külképviseleten szavazó választópolgár a szavazólapot a kitöltést követően zöld borítékba helyezi és lezárja, s ezt követően az urnába dobja. Csak a lezárt borítékban elhelyezett szavazólap érvényes.

A választópolgár átjelentkezés esetén zöld színű borítékot kap.

Az átjelentkezés kivételével a belföldi szavazókörben történő szavazásnál tehát nem kötelező a boríték használata.

Elrontottam. Kérhetek új szavazólapot?

Igen, van lehetőségem a cserére, de csak abban az esetben, ha a rontást még a szavazólap urába dobása előtt jelzem. Ekkor a rontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja, és beteszi a rontott szavazólapok gyűjtésére rendszeresített borítékba. Ezt követően új szavazólapot ad a szavazónak, aki rontás miatt csak egyszer kérhet új szavazólapot.

Ki és mikor igényelhet mozgóurnát?

Alapvetően az, aki valamilyen oknál fogva akadályoztatva van abban, hogy elmenjen és leadja szavazatát a számára kijelölt szavazókörben.

Aki például egészségi állapota miatt kórházban van vagy nem tudja elhagyni az otthonát, illetve fogvatartott, ezért a szavazás napján nem tud megjelenni a szavazóhelyiségben, igényelhet mozgóurnát, az igénylés okával. A kérelem egyszerre vonatkozik az országgyűlési választásra és a népszavazásra, így utóbbira a mozgóurnát nem kell külön igényelni.

Fontos, hogy munkahelyi elfoglaltság vagy más kényelmi szempont miatt azonban nem lehet mozgóurnát igényelni.

Ezt kérésre, az általunk megadott címre kiviszik, ahol a személyazonosságunk igazolása után már szavazhatunk is.

Mozgóurnát igényelhet online ügyfélkapus azonosítással egészen 2022. április 3. (vasárnap) 12 óráig lehet igényelni.

Amennyiben a mozgóurna-kérelmet elfogadják, április 3-án a szavazatszámláló bizottság két tagja a megadott címen felkeresi a választópolgárt.

Kérhetek-e mozgóurnát, ha elkaptam a koronavírust és e miatt otthoni karanténban vagyok?

Igen. Egyértelműen, hiszen ez is beletartozik a törvény szerint az egészségi állapota miatt nem tud a szavazókörben szavazni kategóriába.

Április 3-án mire lesz jogosítványuk a választási megfigyelőknek?

Azoknak a külföldről érkező nemzetközi szervezeteknek a megfigyelői, akiket a Nemzeti Választási Iroda, jelen lehetnek például a választási szervek munkájánál, illetve betekinthetnek a választási bizottságok irataiba, továbbá kérdéseket tehetnek fel a választási szervek tagjainak, és figyelmeztethetik őket, ha bármiféle rendellenességet, problémát tapasztalnak.

Lesz-e idén kampánycsend, és ha igen, az mivel jár?

A választási eljárásról szóló új törvény már 2013-ban eltörölte a kampánycsend intézményét, így a 2014-es választásnál már nem volt elvárás a kampánycsend.

Az idén 2022. február 12-én kezdődött hivatalos kampányidőszak tehát április 3-án egészen 19:00 óráig, az urnazárásig tart.

Ugyanakkor nem árt, ha tisztában vagyunk vele:

  • választási gyűlést tartani a választás napján már nem lehet tartani;
  • ahogy a törvény máig tiltja a szavazóhelyiségben, illetve a szavazóhelyiséget magában foglaló épületben a kampánytevékenységet;
  • sőt, közterületen, a szavazóhelyiség bejáratától számított 150 méteren belül sem lehet kampányolni, plakátolni, szórólapot osztani, stb;
  • a szavazás napján a televíziókban és a rádiókban sem szabad már politikai, választási reklámot közzétenni.

A korábban kihelyezett kampányeszközöket, jellemzően a plakátokat (bár a Kétfarkú Kutya Párt a kampányra szabályainak megfelelően helyezett ki köztéri szobor is) április 3-án még nem kell eltávolítani, majd csak a választást követő harminc napon belül kell ezeket elvileg maradéktalanul a közterekről maradéktalanul eltüntetni.

A szavazás napján a közvélemény-kutatást végző személy abba az épületbe, amelyben a szavazóhelyiség található, nem léphet be, csak az épületből kijövőket kérdezheti meg. A szavazóhelyiségből kilépő választópolgárok megkérdezésén alapuló közvélemény-kutatás eredményét elvileg csak a szavazás befejezése után szabad nyilvánosságra hozni.

Mit érdemes tudni az április 3-i gyermekvédelmi népszavazásról?

Az idei országgyűlési választás különlegessége – ami a hazai demokrácia történetében eddig nem fordult elő –, hogy az április 3-i parlamenti választással egy időben, közös eljárásban országos népszavazást is tartanak.

A népszavazás kérdései a következők:

  • Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?
  • Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?
  • Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?
  • Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?

Ha leadom a szavazatomat az országgyűlési választáson, ezek után kötelező-e szavaznom a népszavazáson?

Nem kötelező részt vennem mindkét választáson. Aki csak az egyik választáson szeretne voksolni, annak erre minden további nélkül van lehetősége. Ekkor csak a választott szavazólapokat kapja meg, és a névjegyzéket is csak egy helyen kell aláírnia.

Mi lesz a leadott szavazataim sorsa?

Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. A szavazatok, amelyeket nem számítanak be az egyéni mandátumszerzéshez, töredékszavazatnak minősülnek, ezeket az országos pártlistás mandátumok kiosztásánál veszik figyelembe.

Töredékszavazatnak minősül a vesztes jelöltek összes szavazata, valamint a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem volt szükséges a mandátum megszerzéséhez, vagyis a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám.

Az országos listáról kiadható mandátumoknál figyelembe veszik az egyéni választókerületi töredékszavazatokat, valamint a pártlistára leadott voksokat.

Várhatóan mikorra születik meg a választás végeredménye?

A választás éjszakáján az NVI várhatóan közli az előzetes eredményeket, ám a végső, hivatalos eredményre ezúttal is várni kell. A végeredményt a külföldön leadott szavazatokat tartalmazó urnák hazaszállítása és a levélben leadott szavazatok megszámlálása után állapítják meg.

Az egyéni választókerületek eredményét legkésőbb április 9-én, a választás országos eredményét pedig legkésőbb április 22-én hirdetik ki.

Az Alaptörvény szerint az új Országgyűlés alakuló ülését a köztársasági elnök hívja össze a választást követő harminc napon belüli időpontra. Vagyis az új Országgyűlésnek legkésőbb május 3-ig kell megalakulnia.

(Borítókép: Veres Nándor / MTI)

Forrás: https://index.hu/belfold/2022/04/03/valasztas-szavazas-jeloltek-fidesz-ellenzek-szavazokor-nepszavazas/