Lemondatná Parragh Lászlót a Budapesti Iparkamara

A budapesti katások kétharmada igazságosnak tartja a bújtatottan foglalkoztatottak kizárását a kedvezményes adónemből. Szerintük az ügyeskedőket ki is kellene tiltani azokból az iparágakból, ahol a legtöbb visszaélést észleli a NAV. A fővárosi katások többsége szerint ugyanúgy szükség lenne egyszerűsített adónemre a cégeknek számlázó vállalkozók esetében is – derül ki a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) felméréséből.

A több mint ötezer katást megszólító felmérés alapján az szűrhető le, hogy a katatörvény módosítása széles rétegek számára okoz gondokat. A BKIK szerint a jelenlegi bizonytalan helyzet azért alakult ki, mert Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke félretájékoztatta és megtévesztette a kormányt, saját, folyamatosan változó ötleteit az MKIK álláspontjaként állította be, miközben ezen tevékenységével súlyosan megsértette az MKIK alapszabályát is. Éppen ezért 

a BKIK Parragh László lemondását követeli.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szerint Parragh komoly károkat okozott a magyar vállalkozóknak azzal, hogy félretájékoztatta a kormányzatot.

Az MKIK elnöke szerint a katás adózók nagy része „munkaviszonyt fed el” a katázás mellett, és azt is mondta, hogy azok, akiket rosszul érint az új törvény, visszamehetnek a munkaerőpiacra.

Parragh László számára nem okozott meglepetést a nagy ellenkezés, számolt a tüntetésekkel és szerinte a gazdaság soha nem lesz hófehér.

A BKIK elnöksége elfogadta az új katatörvény kiegészítésére kidolgozandó terveket, amelyek alapján szakértői részletes javaslatokkal álltak elő a kormány felé.

A BKIK javaslatai

A többségében magánszemélyeket kiszolgáló vállalkozások esetében:

  • Mivel a 18 milliós árbevételi határ ÁFA-mentesség nélkül csak virtuális növekedést jelent, ezért az EU-nál kérvényezni kellene a mentesség ehhez való igazítását.
  • Teljes tiltás helyett a katában maradó vállalkozók vagy árbevételük 10-30 százalékáig dolgozhassanak cégeknek is, vagy korlátlanul folytathassák az ilyen megrendelések kiszolgálását, és a cégnek kelljen 40 százalék többletadót fizetni a szolgáltatásért, így szintbe hozva azt a munkavállalói adóteherrel.
  • Vezessenek be egy választható havi 100 ezer forintos kata adómértéket is, ami magában foglalná a minimálbérnek megfelelő TB-jogosultságokat.

Azoknak a katásoknak a helyzetére, akik továbbra is főleg cégeknek számláznának, és egyértelműen megállapítható, hogy nem bujtatott munkaviszony keretében történik a foglalkoztatásuk, a BKIK szerint négy megoldás lenne:

  • Egy új, ezekre a vállalkozásokra kialakított, a katához viszonyítva jelentősen magasabb havi összegű, egyszerűsített adóforma bevezetése.
  • Szegmentáltan bevezetni egy szezonális jellegű, kreatív és tudományos szférára vonatkozó egyszerűsített adóformát, és mindenki másnak egy egyszerűsített vállalkozói átalányozást.
  • Egyszerűsíteni lehetne a meglévő egyéni vállalkozói átalányadózást, ami még az aktív könyvelők számára is sok esetben túl bonyolult.
  • Végül az EKHO részbeni átalakítása.

A BKIK kiemelte, hogy a katából kikerül több mint százezer „mellékállású” vállalkozó, aki főállású, illetve nappali diák vagy nyugdíjas jogviszony mellett keresetkiegészítésként dolgozik. Az ő esetükben a nyugdíjasokat kivéve reálisan évi 3-4 millió forint az az összeg, amit a főállása mellett meg tud keresni egy ilyen mikrovállalkozó.

  • A vállalkozók egyéni vállalkozói átalányadó esetén 3 millió forintos bevételig még jobban is járnak ezzel az adónemmel, mintha katásként adóznának havi 25 ezer forintot.
  • A nyugdíjasok 4 milliós bevételig jobban járnak, mintha katásan számláznának, de ezen összeg felett is csak 15 százalék adót kell fizetniük.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara vezetői úgy látják, az átalányadó jó megoldás mindenkinek, érdemes megfontolni ezen adónem esetében az adminisztráció egyszerűsítését.

Forrás: https://index.hu/gazdasag/2022/08/02/kata-katatorveny-lemondas-parragh-laszlo-javaslatok-ipar/