Lehet-e hasonmása Müller Cecíliának?

                    

Nemrégiben, amikor beoltották Müller Cecíliát, az egyik hazai járványnihilista azt találta mondani, hogy szerinte nem is a tisztifőorvos, hanem csupán a hasonmása kapta meg az oltóanyagot. Néhány nappal később Müller Cecília az operatív törzs tájékoztatóján lakonikusan annyit közölt, hogy neki nincs dublőrje. És ezzel a dolog részéről le volt zárva. De vajon biztosan az igazat mondta, nem csak a való(di)t?

Akár hét hasonmásunk is lehet

Az emberek nagy részében mindig is ott él a vágy, hogy egyszer találkozzon az alteregójával. A Women’sHealth számolt be arról, hogy 3 fiatal egy hónapos határidőt szabott magának hasonmásuk megtalálására. Twin Strangers (mondjuk ismeretlen ikrek néven) indítottak egy projektet. Ez pedig olyan jól sikerült, hogy nem csak meglett mindegyikük hasonmása, hanem a weboldal azóta is virul.  

A jelenleg is működő oldal adatai alapján eddig majdnem 8 millió ember találta meg hasonmását a világon.

A módszer nem túl bonyolult: egy megadott szempont alapján feltöltött fotót a mesterséges intelligencia segítségével vetnek össze az adatbázisban található millió más fényképpel és ha van találat, akkor azonnal jeleznek. A projekt egyik indítója már három hasonmását találta meg így. 

A dublőrök tudománya

A Women’sHealth megkereste a vezető amerikai genetikus társaság, az American Society of Human Genetics alelnökét, aki elmondta, hogy az emberek génállományának 99,5 százaléka megegyezik, a maradék fél százalék az, amely 16 millió változatot hoz létre, viszont ez nagyon kevés, csak egy aprócska része a teljes emberi genomnak. Ráadásul ez a fél százalék befolyásolja azt is, hogy ki, hogyan néz ki.

A genetikus beszélt arról is, hogy minél közelebbi rokon okról van szó, annál inkább hasonlít a DNS-ük. Az egypetéjű ikrek DNS-e szinte teljesen megegyezik, míg a testvéreknél annak a bizonyos hiányzó fél százaléknak a felével csökken a különbség, vagyis a DNS eltérés esetükben csak 0,25 százalék. Ez a különbség azonban nő, ahogyan a családon belüli kapcsolat távolodik, vagyis az első unokatestvérek DNS-e már jóval eltérőbb, mint a testvéreké.

Létezhet pontos másolatunk?

Hányszor csodálkoztunk már, amikor bulvárlapokban láttuk ennek, vagy annak az ismert színésznek, énekesnőnek, sportolónak a kiköpött mását? És nem ikertestvérekről volt szó, hanem ismeretlenekről, így még meghökkentőbb az egybeesés. A népi hagyomány is ismeri a doppelganger jelenségét, vagyis azt, hogy mindenkinek lehet, vagy van egy másik, mondjuk rossz énje. Az irodalom is hoz erre példát, elég ha csak a Dr. Jekyll és Mr. Hyde karakter-kettősre gondolunk Robert Louis Stevenson időtálló krimijéből.

Az USA-ban végzett felmérés szerint, ha 8 kulcspontot adunk meg egy arcon, aminek tökéletesen egyeznie kell a hasonlósághoz, mondjuk méretben, szögben, akkor kiderült, hogy

ennek a valószínűsége nagyjából egy a billióhoz.

Vagyis olyasvalakit találni, akinek milliméterre ugyanolyan hosszú a füle, milliméterre ugyanott vannak az arccsontjai és ívében is ugyanolyan a szemöldöke – nos, ez gyakorlatilag lehetetlen.

Az agyunk becsapós ám

Adódik a kérdés, hogy agyunk miként ismeri fel, ismeri meg embertársainkat? Francois Brunelle kanadai fotográfus 12 évet töltött azzal, hogy mintegy 200 hasonmáspárt kapott lencsevégre ikonikus fotosorozatához. Azt mondja:

ez olyan, hogy amikor meglátom a másik felet és azt gondolom, na, ez az, megvan! Ez úgymond a részek egysége, tehát amikor külön külön nézzük őket, akkor nagyon hasonlítanak. Ám amikor egymás mellé tesszük a képeiket, néha olyan érzés fog el, hogy egyáltalán nem hasonlítanak.

Vagyis ha eltekintünk a tűpontos részletekről és nagyvonalúan kezeljük ezt a szempontot, akkor már sokkal valószínűbb, hogy a hasonmást látjuk. Ehhez persze érdemes tudni, hogy mi játszódik le az agyunkban.

billgore

Fotó: optical-illusionist.com

Ennek illusztrálására remek példa az a montázs, amely még 1997-ben került fel az internetre, mielőtt újraválasztották volna Bill Clinton amerikai elnököt és alelnökét, Al Gore-t. Első pillantásra egy nem különösebben érdekes képet látunk, két férfit ábrázol, akik egymás mögött állnak. És rögtön beugrik, hogy hát ez a Clinton, meg a Gore. Azonban, amikor alaposabban megnézzük, akkor kiderül, hogy Gore arcának fontosabb részeit (a szemeket, az orrot és a szájat) Clinton szemére, szájára és orrára cserélték ki. És még ezeknek a tudatosan elmagyarázott cseréknek a nyomán is agyunk simán az igazi Al Gore-nak látja a fotón a férfit.

Az agyunk valahogy úgy tárolja el az arcokat, mint egy térkép és nem mint egy képmás. Amikor ismerőssel találkozunk az utcán, akkor agyunk önállóan elkezdi azonosítani a vonásokat (hajszíne, formája, a bőrszíne). Éppen úgy, ahogyan mondjuk Olaszországot felismerjük azonnal a csizma alakjáról. Azért, hogy minden körülmények között felismerjük barátunkat, az agy arcfelismerésért felelős területét használjuk, ez a fusiform gyrus. Ez felelős azért, hogy minden apró, finom részletből végül összerakja a teljes képet, vagyis a részekből összeálljon az egész.

Guba a gubához

Ha olyasvalakivel találkozunk, aki nagyon hasonlít ránk, akkor rögtön létrejön valamiféle kapocs közöttünk.

Ilyenkor úgy érzi az ember, hogy van valami közös bennünk. 

Érdekes, hogy rettentően sok hasonmás keresés érkezik Kínából, ez pedig a nemrég véget ért egy család-egy gyerek kezdeményezésnek tudható be. Valószínűleg az húzódik meg emögött, hogy vágynak valakire, akiben valami  önmagukkal  közös vonást vélnek felfedezni.

A kutatások egyébként azt támasztják alá, hogy a hozzánk hasonlóan kinéző embereket megbízhatónak és vonzónak tartjuk.

Ön találkozott már hasonmásával?

Borítókép: Bedros J. Róbert, az országos kórházfőparancsnok helyettese, főigazgató beadja Müller Cecília országos tisztifőorvosnak a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinája második adagját a fővárosi Szent Imre Egyetemi Oktatókórházban 2021. február 3-án. MTI/Balogh Zoltán

Forrás: https://index.hu/belfold/2021/02/07/genek-erzekeles-agy-hasonmas/