Lehangoló videó arról, mivé válhat Magyarország a kegyetlen aszály miatt

A film elindítása után porzó termőföldek és kiszáradt kukoricamezők tárulnak az ember szeme elé. Hazánkban már közelít az 1 millió hektárhoz az aszálykárral érintett termőterületek nagysága.

Nagy István agrárminiszter pár napja arról beszélt, soha ilyen mértékű nem volt a bevételkiesés. A Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően című szakportál pedig arról értekezett július végén, hogy várhatóan nagy területen az idei lesz a legsúlyosabb aszály az elmúlt 50 évben Magyarországon, és a század végéig tovább nőhet a súlyosan aszályos évek száma.

Kecskemét és Nyíregyháza környékén már most sokkal rosszabb a helyzet, mint az eddigi legextrémebb, 2003-as aszályos évben, jegyezte meg az MTI a portál által jegyzett cikk alapján. A szakértők elemzésükben a növényi termések érési fázisát és a terméshozamokat károsan befolyásoló nyári aszályt vizsgálták.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatbázisából az elmúlt 50 évet vizsgálva rámutattak, hogy míg délnyugaton és a Kárpátaljával határos régióban gyengén csökkent a féléves (a tavaszi és nyári együttes) csapadékösszeg, addig az ország északi-középső felén egyértelműen nőtt 1971 és 2020 között. Ráadásul – mint írták – ez a növekedés igen jelentős, és nagy területen eléri a 30-60 millimétert is. Ezzel párhuzamosan a két évszakban a száraz napok összege – kisebb körzeteket leszámítva – is nőtt.

Sötét jövőkép rajzolódott ki a mezőgazdaság számára

Azt írták, határozott kibocsátáscsökkentéssel lehet esély a múltbelinél kevesebb száraz időszakra, ez az „optimista” forgatókönyv. A pesszimista jövőkép szerint viszont további növekedés is valószínű, és ez elsősorban kelet felé várhatóan még erőteljesebb is lesz. A szakértők hangsúlyozták, a természetes növényzet és a mezőgazdasági termelés, valamint ennek következtében az élelmiszer-biztonság szempontjából is lényeges, hogy Magyarországon ne legyen gyakoribb a súlyosan aszályos tavaszi-nyári fél évek előfordulása.

Ehhez a nemzetközi közösségnek, és közte Magyarországnak is, drasztikusan csökkentenie kell üvegházhatású-gázkibocsátásait, valamint alapvetően kell újragondolnunk vízgazdálkodásunkat, előtérbe helyezve a vízmegtartást

– tették hozzá.

Az aszály veszélyhelyzeti operatív törzs javaslata alapján a kormány moratóriumot rendel el 2022 szeptemberétől 2023 év végéig a mezőgazdasági vállalkozások beruházási és forgóeszközhiteleire, közölte vasárnap az agrárminiszter a Facebookra feltöltött videójában. A gazdák dönthetnek arról, hogy élnek-e az adott lehetőséggel, írja az MTI. Ezen felül a bajba jutott állattartók számára 3 milliárd forint összegű takarmányszállítási támogatási keretet biztosítanak – tette hozzá Nagy István. Közölte, hogy a mezőgazdasági területek öntözését kiszolgáló állami öntözőművek megnövekedett energiaköltségének támogatására 1,4 milliárd forint többlettámogatást adnak.

Elképesztő anyagi kárt okoz az aszály

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) korábban arról tájékoztatott, hogy az aszály miatt a 800 milliárd forintot is elérheti a kár. Jakab István, a MAGOSZ elnöke elmondta: az őszi búza átlaghozama országosan a tavalyi 6 tonna/ha helyett idén a 4 tonnát sem éri el. Jelezték: a Dunától keletre óriási a gond, már a kalászosok is gyenge hozamot hoztak, a kapásnövények pedig gyakorlatilag teljesen felsültek.

Forrás: https://index.hu/gazdasag/2022/08/02/aszaly-idojaras-klimavaltozas-vizhiany-hoseg-film-mezogazdasag/