Komoly harc folyik a balkáni érdekszféráért

A most érkezett új generációs Black Hawk harci helikopterek számos tekintetben képesek segítséget nyújtani a horvát légierőnek, legyen szó különleges műveletekről, taktikai csapatszállításon át a repülőorvosi ellátásig. Mark Fleming, az Egyesült Államok ügyvivője kiemelte, hogy a Horvátországnak most szállított helikopterek tovább növelhetik Zágráb katonai erejét. Mario Banozic horvát védelmi miniszter szerint a megállapodás újabb jele a két ország közötti szoros kapcsolatoknak. Horvátország a múlt hónapban állapodott meg az Egyesült Államokkal 89 Bradley típusú harci jármű vásárlásáról is, valamint a NATO tagjaként egy gyalogos dandár létrehozását is tervezi.

Horvátország nyugati elkötelezettségét jól jelzi, hogy tavaly 12 darab használt Rafael típusú francia vadászrepülőgép beszerzéséről is döntött a légi erejének erősítése céljából. Franciaország az első hat vadászgépet 2024-ben szállítja le Horvátországnak, a fennmaradó hat gépet pedig az azt következő évben.

A beruházás lehetővé teszi a horvát légierőnek, hogy lecserélje elavult, orosz MiG-21-es vadászgépeit.

A több mint egymilliárd dolláros beszerzés a repülőgépeken túl különböző fegyverek, alkatrészek, és logisztikai kiképzéseket is magában foglal.

Belgrád igyekszik ügyesen lavírozni

Szerbia, mint Horvátország egykori ellensége, érthető módon megpróbál a maga módján ellensúlyt képezni a balkáni fegyverkezési versenyben. Belgrád az utóbbi hónapokban több megállapodást is kötött Oroszországgal védelmi képességeinek erősítése érdekében. Moszkva harminc harckocsit, és harminc páncélozott járművet szállított le Szerbiának, valamint modern Pantsir légvédelmi rendszerrel is próbálja segíteni szövetségesét. Oroszország ezen felül katonai-műszaki segítségnyújtás keretében korszerűsített T-72MS harckocsikat, és BRDM-2MS páncélozott felderítő, és járőröző járműveket szállított.

A balkáni fegyverkezési versenyben Szerbia a közelmúltban már hat használt MiG-29-es vadászgépet kapott Oroszországból és további négy ilyen típusú vadászgépet Fehéroroszországból.

A szerb védelmi kiadások az elmúlt években soha nem látott mértékben emelkedtek. Mint ahogyan azt korábban megírtuk, Belgrád három év alatt többszörösére emelte védelmi kiadásait: 2018-ban még mintegy 700 millió dollárt (217 milliárd forintot), 2021-ben már 1,5 milliárdnyi zöldhasút (465 milliárd forintot) költöttek a hadsereg fejlesztésre.

Szerbia ugyan törekszik, hogy tagja legyen az európai uniónak, ám külpolitikáját a saját céljai érdekében nem hajlandó ténylegesen beáldozni a teljes nyugati elköteleződésért.

A két ország közötti törésvonalakat jól jelzi, hogy míg Horvátország határozottan kiáll a NATO szövetségesei mellett az ukrán-orosz konfliktusban, addig Szerbia megpróbál lavírozni, és igyekszik inkább semleges marad a kérdésben.

Távol még az uniós tagság

Ahhoz, hogy Szerbia elnyerje az uniós tagságot mind a 27 tagállam támogatására szüksége lesz, arról nem is beszélve, hogy a Belgrád és Zágráb közötti fagyos diplomácia kapcsolat csak bonyolítja a helyzetet. Az Európai Unió már többször jelezte: a jogállamisággal és az alapvető jogokkal kapcsolatos fejezetek, valamint Szerbia Koszovóval fenntartott kapcsolatainak normalizálása terén elért haladás továbbra is alapvető fontosságú, és meghatározza a csatlakozási tárgyalások ütemét.

A magyar kormány nevében korábban Szíjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az EU kül- és európai ügyekkel foglalkozó minisztereinek ülésén, tavaly decemberben, azt mondta: ha rajtunk múlna Szerbia már az Európai Unió tagja lenne.

Mások is fejlesztenek

A fent említett két ország mellett Románia is komoly hadászati fejlesztésekbe kezdett nemrégiben. Bukarest a Portugáliából és Norvégiából beszerzett használt repülőgépek után nem akármilyen beruházásba fogott.

Klaus Johannis köztársasági elnök a közép-romániai Campia Turzii légibázison nemrégiben közölte, hogy F-35-ös vadászrepülők beszerzését tervezik. A Lockheed Martin által tervezett ötödik generációs, egy hajtóműves vadászgép jelenleg a világ egyik legjobbja, ugyanakkor legdrágább gépe is.

A dollármilliárdokat felemésztő gép, az elmúlt időszakban számos kritikát kapott meghibásodásaival kapcsolatban, amiről mi is beszámoltunk.

Bukarest eddig is az amerikai technológiára támaszkodott, jelenleg egy 17 darabból álló F-16-os flottája van, amit korábban még Portugáliától vásárolt, azért, hogy lecserélje az elavult orosz MIG-21-es gépeket. A nemrég bejelentett gépfrissítés azonban jó eséllyel is csak 2030 után történhet csak meg.

A nyugati befolyás nemcsak infrastrukturális formában érezteti a hatását, Washington mintegy ezer amerikai katonát telepít Romániába, a már ott állomásozó 900 mellé.

Az USA emellett 150 millió dollárt fektet be a Campia Turzii légitámaszpont korszerűsítésébe is.

Románia, mint elkötelezett NATO tag, dolgozik a korábbi amerikai elnök, Donald Trump kérésének teljesítésén és GDP-je két százalékát fordítja védelmi kiadásokra.

(via Defense News)

(Borítókép: Shutterstock)

Forrás: https://index.hu/kulfold/2022/02/13/tovabb-folyik-a-balkan-erdekszferaert-vivott-harc-az-egyesult-allamok-es-oroszorszag-kozott./