Jörg Bauer: Azonnali kormányzati segítségre szorul a Tungsram

A hatásait még érezzük, de úgy ahogy mégis túl vagyunk a koronavírus-válságon, azonban jött a háború. Hogyan látja, melyik okoz(ott) nagyobb sokkot a magyar iparnak?

Nehéz lenne súlyozni ezeket: sokkról sokkra élünk mi, a magyar és európai ipar szereplői gyakorlatilag 2020 óta. A COVID-világjárvány gazdasági válságot indított el, amely kiszámíthatatlan, bizonytalan, hullámzó világpiacot teremtett, és amelyet legutóbb az ukrajnai háború rázott meg. Csak sejtjük még, milyen drámai következményekkel jár hosszabb távon, de azt tudjuk saját példánkon, hogy súlyos kihívásokkal kell küzdenünk.

Milyen közvetlen hatásai vannak az orosz–ukrán háborúnak a magyar iparra nézve?

Az energiafüggőség és az energiaárak emelkedése, a nyersanyag- és alkatrészhiány, az importfüggőség teljes összeomlással fenyegető veszélyt jelent az európai iparra, benne a magyar iparra. Ez nem csak az orosz–ukrán háború hatása, hanem a két éve zajló folyamatos válságé, amely a koronavírussal kezdődött, és az újabb és újabb csapások miatt nem lehetett kilábalni belőle.

A NEGATÍV HATÁSOK SOROZATA TEHÁT NEM MAGYAR SAJÁTOSSÁG, HANEM OLYAN TÉNYEZŐ, AMELY MINDEN EURÓPAI VÁLLALATOT ÉRINT – KÜLÖNÖSEN AZ ENERGIAIGÉNYES GYÁRTÁST VÉGZŐ VÁLLALATOKAT!

Közvetlen hatások között kiemelkedő az energia-áremelkedés, amely elmaradt vagy kisebb mértékű az USA-ban és Ázsiában, vagyis Európa jelenleg sokat vesztett versenyképességéből e régiókkal szemben. Ha ez a helyzet fennmarad, nagyszámú cég bukhat el, és ennek nyomán a dominóeffektus romba döntheti akár az egész európai ipart is.

A növekvő energiaárak és legfőképpen egy, az orosz gáz behozatalára vonatkozó potenciális szankció lehetetlen helyzetbe kényszerítené az energiaintenzív iparágakat – mondta Michael Vassiliadis, a német IGBCE vegyipari dolgozók szakszervezetének elnöke. „A következmények közé tartozna a munkaórák csökkenése és a munkahelyek elvesztése mellett az európai termelési láncok gyors összeomlása is, amelynek világméretű következményei lennének.”

Ha csak a Tungsramot nézzük, önök mit tapasztalnak? Mely üzletágukat érinti a leginkább?

A Tungsram esetében, amely az egyetlen nagyobb nemzetközileg versenyképes hazai világítástechnikai vállalat, olyan érzékeny pillanatban érkeztek ezek a durva, külső csapások, amikor a vállalat a GE-től való 2018-as kivásárlás után, önálló életében még fiatal cégnek számított, és ebben belekezdett az átalakulásba, a régi üzletágakat felváltó, új, innovatív tevékenységének felépítésébe. Ezt a munkát nem lehet elvégezni, ha folyamatosan a túlélésért kell küzdeni.

A hagyományos, nem energiatakarékos világítástechnikai termékek várható gyors kifutása miatt a Tungsram hosszú távú életképességének előfeltétele, hogy iparági tapasztalatainkat és képességeinket felhasználva teljesen új üzletágakat építsünk fel. Tehát 2018-ban, a függetlenné váláskor azt néztük meg, hogy az a tudás és gyakorlat, amelyet több mint egy évszázad alatt a világítástechnikában szereztünk, hogyan hasznosítható más iparágakban, amelyeknek nagyobb jövőjük van, mint a hagyományos lámpagyártásnak. A sikeresen induló folyamatok ellenére a Tungsram súlyos kihívásokkal küzd 2020 óta. 2020-ban és 2021-ben is veszteséget termelt. 2020 első negyedéve nagyon jól sikerült még, ahol közel 20 év (a GE korszakának második fele) lefelé tartó trendjét sikerült megfordítani. Bíztunk a transzformációs terveink, a konszolidáció és növekedés sikerében, majd a következő hónapban beütött a COVID első hulláma, és megrendeléseink 80 százalékát elvesztettük. Ekkor rövidített munkaidőt is kellett alkalmaznunk, hogy megvédhessük a munkahelyeket. Bíztunk benne, ahogy más gyárak is, hogy nyár után megoldódnak a gondok, de a COVID hatásait azóta is nyögjük.

A globális politikai helyzet következtében a tavalyi év második felében megjelent globális alapanyag- és energiainfláció, illetve a 2022. február-március során tovább eszkalálódó orosz–ukrán háború következtében elszabaduló energiaárak és az energiapiacokon soha nem látott volatilitás ellehetetlenítette a hagyományos termékek gyártását és blokkolta az elindított orosz projektek realizálódását.

Összességében a pandémia, a globális ellátási nehézségek és az ukrajnai háború megoldhatatlan feladat elé állította a cégcsoportot.

Egy azonnali kormányzati segítség lehetővé tenné egy tudásalapú társadalomhoz hozzájáruló, innovatív értéket teremtő, történelmi magyar márka további működését, sikeres transzformációját.

Milyen kormányzati segítségre gondol?

Kétféle segítség jöhet szóba. Az egyik az állami, önkormányzati megbízások, különböző energiahatékonysági programok révén. Ez a jelenlegi gazdasági környezetben egy „win-win” helyzetet eredményezne, amin mindenki csak nyerne – kisebb fogyasztás, jobb minőségű világítás, ami jó a környezetnek és a városlakóknak egyaránt.

A másik lehetőség a kormányzati pénzügyi támogatás. Az Európai Bizottság alapvetően engedélyezi a tagállamoknak, hogy támogassák azon cégeket, amelyeket közvetlenül érint a háború – például a magas energiaigényű tevékenységet végző vállalkozásokat. Ennek eszköze lehet vissza nem térítendő támogatás vagy tőkeinjekció is.

Említette a cég átalakítását: milyen eredményeket értek el ezalatt a négy év alatt? Mivel a legelégedettebbek? Melyek voltak a legnagyobb kihívások?

Az átalakulásnak vannak jól láthatóan sikeres pontjai, amelyek a jövőt jelenthetik. A 2022-es év végén a Tungsram teljes bevételének a tervek szerint már 36 százaléka származik majd az újonnan felépített, már az átalakulás mérföldköveiként szolgáló üzletágakból – a Solution, az Advanced Materials and Services (Alkatrészek és szolgáltatások), a Lighting (világítástechnika), valamint az Aero Space Power (repülőgépipar) üzletágainkból.

  • A Solution révén képesek vagyunk arra, hogy egy épület vagy akár egy országos kampány keretében nagyszámú épület világítástechnikai állapotát felmérjük, javaslatot tegyünk az energiatakarékos felújításra (a LED technológia minőségi verziójával, nem a kínai vackokkal), legyártsuk és felszereljük ezeket a lámpákat, 10 év garanciát vállaljunk rá, és ha kell, még a finanszírozásról is tudunk gondoskodni partnereink révén. Így az üzletág képessé vált nagy volumenű épület-világítástechnikai modernizációra, mely 2021-ben közel 6 milliárd forint árbevételt realizált. Itt a semmiből építettünk fel 2 év alatt egy olyan új képességet és hozzá egy teljes üzletágat, amely egy nagy hiányosságunkat pótolta.
  • Az Advanced Materials and Services (Alkatrészek és szolgáltatások) egy remek példája annak, hogyan alkalmazzuk eddigi világítástechnikai tudásunkat más területeken. Itt olyan jövőbe mutató alkatrészgyártási területek szerepelnek, mint az akkumulátor komponensek, energiatermeléshez vagy egészségügyi berendezésekhez kapcsolódó alkatrészek. Az üzletággal 2021-ben több mint 10 milliárd forint árbevételt értünk el és innovációs díjat nyert például a volfrám szálat hasznosító fejlesztésünk, mely jó példája az üzletágban rejlő lehetőségeknek. A volfrám ugyanis a hagyományos lámpaizzó lelke. Egy ritka fém, amelynek feldolgozása nagy szakértelmet igényel. Remekül kihasználható a robotsebészetben, a robotkarokhoz: mi képesek vagyunk ilyen komponenseket legyártani, hiszen töviről-hegyire ismerjük ezt az anyagot a lámpaizzók miatt. A Tungsram nemzetközi szinten is komoly szereplővé válhat a kerámia-alapú mikroelektronikában, amely technológia fontos a megújuló energiák meghonosításában. Ezáltal a Tungsram kiemelt szerepet vállal a Magyarországnak szánt EU-források abszorpciójában.
  • A Lighting (világítástechnika) üzletágon belül sikereket ért el új egységünk, amely kültéri megoldásaival kifejezetten nagyszabású, nemzetközi infrastrukturális tenderekre fókuszál – a GE korszakában erre nem volt példa. Ezen képességünk révén Szaúd-Arábiában, az Egyesült Arab Emírségekben és Ománban kiemelt sikerrel indultunk tendereken. Ománba például a teljes magyar export 30 százalékát, Szaúd-Arábiába pedig 20 százalékát a Tungsram termékei jelentik, tehát ezekben az országokban a Tungsram a legnagyobb magyar exportőr. Ezzel azonban nem csak a Tungsram számára, hanem a magyar kkv-k számára is lehetőséget teremtünk. Immáron 4 éve igyekszünk integrátorként partnereinknek, a magyar kkv-knak külföldi piacokon lehetőségeket kínálni.
  • Repülőgépipari javítást, karbantartást végző üzletágat (Aero Space Power) építettünk ki, amelybe külső, privát befektető révén 2021-ben sikeres forrásbevonást hajtottunk végre. Ez a feltörekvő ágazat szakértők szerint 100 milliárd dolláros iparág – ebből próbálunk piaci rést kihasítani, és a régióban egyedüliként már az európai és amerikai légügyi hatóság engedélyét is megkaptuk.

Maga a függetlenné válás is példa nélküli, komoly teljesítmény a magyar gazdaságtörténetben. A GE központi rendszereiről kellett leválnunk és saját informatikai infrastruktúránkat felépíteni úgy, hogy közben folyamatosan működtetnünk kellett mindent. Az IT csapatunk komoly munkát végzett, hiszen mára már minden – vállalatirányítási, HR, marketing – rendszerünk teljesen önállóvá vált. A GE-nek 116 IT-rendszere, szoftvere volt, mely eredményeként 2020. március 13-ára zártuk az informatikai leválást. Azonban hamarosan újabb komoly kihívást kellett teljesítenie a csapatnak, mivel a koronavírus járvány terjedése következtében a teljes központunknak, megközelítőleg 800 embernek home office-ba kellett vonulnia.

Az elmúlt években rendre veszteségesen működött a Tungsram: az idei év milyen lesz? Hogyan zárták az első negyedévet?

Miután az 2022 első negyedévünk idén sem úgy alakult, ahogy terveztük, most más gyárakhoz hasonlóan részleges gyárleállásra készülünk áprilisban, hogy áttervezhessük kapacitásainkat a vevői igényekhez képest és meglévő készleteinket is eladhassuk. A vállalat olyan nehéz helyzetbe került, hogy kénytelen volt januárban felmondani a kollektív szerződés végkielégítésre és felmondási időre vonatkozó pontjait, amelyek kedvezőbbek voltak a Munka törvénykönyvénél.

A jelenlegi gazdasági környezet minden európai gyártócégre súlyos hatásokkal van – elég csak az elszabadult energiaárakra, az alapanyaghiányra gondolni. Milyen trendek jellemzik most a világgazdaságot?

Az ukrajnai háború kapcsán most fókuszba került az EU energiafüggése, és a Bizottság tervezni kezdte leválását az orosz gázról. Az energia ára 2021 második fele óta dinamikusan emelkedik, majd a háború eredményeképpen elszállt. A zsinóráram például 2021 és 2022 januárja között 7-szeres áremelkedést produkált, (50 euró/megawattóráról 350 euró/megawattórára), jelenleg pedig 550 euró/megawattóra az ára. A földgáz is 6-szoros árnövekedést produkált. A következményeket már említettük: az egész európai iparra, benne a magyar iparra, így a Tungsramra is súlyos veszélyt jelent ez a trend.

Hogy a Tungsram példáján szemléltessük: egy hagyományos izzó önköltsége 60 százalékkal emelkedett a tavalyi évhez képest az energiaárak növekedésének eredményeképpen. Ezt az áremelkedést nagyon nehéz átadni a vevőknek, akiknek az olcsó kínai LED-lámpák megvásárlása kedvezőbbnek tűnhet.

Mindez azért lehetséges, mert 2020-as adatok szerint az EU 57 százalékban külföldi piacokra van utalva az alapvető energiatermékek terén.

Ez csak az átlag, hiszen a 2019-es adatok szerint az olaj és petróleum termékekből a 97 százalékot közelítette az import, a gáz esetében pedig elérte a 90 százalékot. Atomenergia terén hasonló a helyzet, hiszen az urániumdúsítás jelentős hányada Oroszországban és Kazahsztánban zajlik. A megújuló energiák aránya mindössze 13 százalék az EU-ban, ez tehát nem válthatja ki az energiafüggést.

Az alapanyagokat nézve, jelenleg egész Európában, így Magyarországon is a nyersanyagok, különösen a kritikus nyersanyagok (angol rövidítéssel CRM, 30 ilyet azonosított az EU) ellátási hiánya vagy éppen elképesztő tempójú drágulása miatt akadozik vagy áll a termelés. Ezeknek nagy részét, 96 százalékát az EU-n kívülről kell beszerezni, többnyire Kínából és Kelet-Ázsiából. A CRM-ek 66 százalékát Kína exportálja, de vannak más kvázi monopóliumok is, például a platina fémcsalád 71 százaléka Dél-Afrikából származik, a ritka földfémek 98 százaléka pedig ismét csak Kínából érkezik. Az EU CRM-igényének csupán 4 százalékát látja el maga, és ez is csak néhány nyersanyagra korlátozódik.

Az olyan fontos, jövőbe mutató termékek, mint például az elektromos autók akkumulátora sok ilyen kritikus anyagot tartalmaz, és nem egy olyan van, amelyet 100 százalékig importból lehet beszerezni (például titánium, lítium, niobium). Az alapanyagok ára is rendkívüli módon megemelkedett, a réz például 2021 óta évente 25-26 százalékkal drágult.

A nyersanyag probléma része, hogy annak a kevés EU-ban bányászott nyersanyagnak egy részét az Unión kívülre kell szállítani feldolgozásra. Mindamellett az alkatrészellátási láncok problémáinak állatorvosi lova a chip kérdése, amelyben olyan mértékű a távol-keleti dominancia (a kritikus nyersanyagok helyi piacokon tartásával párosítva), hogy számos EU-s iparágat bénított és bénít le a chipszállítmányok elmaradása: a probléma a COVID idején leállt gyárakkal kezdődött, és aztán a napról napra változó országlezárásokkal vált kritikussál.

Hogyan tudnak védekezni ezek ellen? Mi lehet a megoldás ezekre a problémákra?

Mivel a felsorolt problémák általánosan érintik az európai vállalatokat, ezért szükség lenne uniós megoldásokra, méghozzá most azonnal, vagyis még 2022 első felében. Számos javaslat született már az EU irányítási szerveinél, de ezek kifutása túl hosszú ahhoz, hogy a jelenlegi súlyos válsághelyzetben segítséget jelentsen. Persze bizonyos folyamatok elindítása is hathat a piacokra. Az alapvető cél Európa stratégiai autonómiájának elérése lenne. Jelenleg ugyanis két tényező miatt nagy az EU kitettsége: a nyersanyagok és az energia terén. Az autonómiát, önállóságot az energiahatékonyság, a kutatás-fejlesztésnek és magyar cégeknek is esélyt adó újrahasznosítás, valamint az innováció révén lehet megteremteni.

Először beszéljünk az energiafüggőségről! A német pénzügyminiszter néhány héttel ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy a megújuló energiák jelentik a valós „energiaszabadságot”. A valóságban és a korszerű körkörös gazdasági gondolkodásban ez nem így van, hanem a valós szabadságot a fel nem használt energia hozza el, vagyis a fogyasztás csökkentése is ugyanolyan fontos, mint az újrafelhasználása vagy más erőforrások kiaknázása. Ennek érdekében energiatakarékossági programokra lenne szükség, olyan megoldások támogatására, felskálázására vagy promóciójára, amely a fogyasztás csökkentését irányozza elő.

Ezzel nem csak az EU nyer el az energiafüggés csökkentése révén, hanem a fogyasztó is, hiszen kevesebbet kell fizetnie.

Ez olyan intézkedés, amely rövid távon is bevezethető, irányításunk alatt áll, és bármelyik kormányzat meghozhatja. Ráadásul a magánszektorból, ESCO-modellel (az energiamegtakarítás árából törlesztve) finanszírozható, munkahelyeket teremt, továbbá fellendíti az építőipart.

Egy világítástechnikai felújítás például képes több mint 50 százalék energiamegtakarítást elérni. Mivel a világítás országosan az áramfogyasztás 20 százalékát adja, így országos szinten egy ilyen megtakarítás 10 százalékkal csökkentené az áramfogyasztást – ez körülbelül a mátrai erőmű kapacitása.

Magyarországon pedig vegyenek magyar terméket! Szükséges lenne a hazai termékek előtérbe helyezésére minden területen, minden szektorban, nem csak az élelmiszeriparban: Magyarországon Magyarországért. Az energiatakarékos beruházások, állami és önkormányzati felújításokkor a hazai gyártású termékek, megoldások előnyben részesítése az importáruval szemben. Ehhez összefogás szükséges a törvényhozói, versenypiaci és fogyasztói képviseleti oldal részvételével. Számos országban léteznek ilyen programok, nem véletlenül: a helyi ipar védelme mellett az ellátási lánc is rövidül, ami a fenntartható fejlődés egyik fontos eleme.

A másik tényezőként a nyersanyagokat említettem. Mivel az európai hulladék jelentős hányada elhagyja a kontinenst, ezt adózással, pénzügyi motivációval meg kell akadályozni. Nem lehet hulladékexport! Helyette a termékek minél nagyobb arányú újrafelhasználását, újra/továbbhasználatát, a moduláris termékek vagy könnyebben javítható termékek gyártását kell támogatni.

Jelenleg olcsóbb Kínából megrendelni egy új terméket a régi, elromlott tárgy helyett, mint megjavíttatni azt.

Ez nem fenntartható. Az EU 2026-ra tervezi a hulladékexport megadóztatását, de az már késő, ezt az intézkedést most, még az első félévben kellene meghozni.

Európában is jelentős mennyiségű e-hulladék keletkezik az elektronikai termékek felhasználása nyomán. Ezek jelentős mennyiségben tartalmaznak újrahasznosítható nyersanyagokat, köztük a CRM-eket is. Az e-hulladékok újrahasznosításának kvótát kellene felállítani, ez fontos uniós feladat lenne! Ez a piac védelmet igényel, állami beavatkozást, hogy az újrahasznosítás technológiája fejlődjék, olcsóbbá váljék és helyi vállalkozások nőhessenek ki belőle.

Mi jöhet majd a háború végét követően? Új világ lesz?

A Tungsram átalakulását megnehezítő, súlyos kihívásokat jelentő, negatív gazdasági trendek minden hazai gyártóvállalatot érintenek vagy érinteni fognak, a példa tehát nem egyedülálló, ezért fontos megérteni mi történik, és mi lehet a megoldás. Ezek a trendek évekig meghatározzák a világgazdaságot, az ukrán háború esetleges vége után is.

A kérdés második felére válaszolva: a világ, ahogy 2020, a COVID és a háború előtt ismertük, véget ért a globalizációval együtt. Senki sem tudja, milyen lesz a világ, hiszen a klímaváltozás a nyakunkon van, hamarosan 10 milliárdan élünk majd ezen a bolygón – ezért annyit tehetünk a szebb jövőért, hogy alkalmazkodunk és minél aktívabban dolgozunk érte.

Tungsram Csoport

A Tungsram 2018-ban magyarországi központú, innovatív, globális márkaként tért vissza a piacra a GE Lighting EMEAT fényforrásüzletágának és globális autólámpa ágazatának felvásárlásával. A jelen legfontosabb kihívásaira keresi a válaszokat: élelmiszerellátás és -biztonság, alacsonyabb energiafelhasználású, élhető környezet, valamint fertőzésmegelőzés – röviden ezt hívjuk „emberi jól-létnek”. A vállalat innovatív örökségére, technológiai és anyagismereti know-how-jára is épít, így korszerű tudással felvértezett munkatársai és modern infrastruktúrája révén száll versenybe Európa szívéből. Ezáltal az analóg termékek felől az adatvezérelt megoldások felé mozdult el – így kulcsrakész megoldásokat kínálhat, gyakran akár alternatív finanszírozási módszereket is társítva mindehhez.

A 3000 alkalmazottat foglalkoztató vállalat termékeinek 93 százalékát exportálja, 100 nemzetközi piacon van jelen értékesítési hálózata révén. Ellátási lánca prémium minőséget előállító, öt magyarországi gyárra és a velük együttműködő, 1600 beszállítóra és partnerre épül. A világpiacon prémium kategóriájú, európai technológiai márkaként van jelen a Tungsram, amely Magyarországon tervez, fejleszt és gyárt, és indítja el új üzletágait az okos megoldások, a beltéri növénytermesztés, a fertőzésmegelőzés, valamint az alkatrész- és komponensgyártás területén.

(Borítókép: Jörg Bauer. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)

Forrás: https://index.hu/gazdasag/2022/04/05/tungsram-jorg-bauer-interju-ipar/