Joe Biden biztos benne, hogy megtámadják Ukrajnát az oroszok

Oroszország a következő napokban megtámadja Ukrajnát, miután újabb csapatokat telepített a két ország határára – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök csütörtökön. Az újságíróknak igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy Oroszország megindítja-e az inváziót.

Az az érzésem, hogy ez a következő néhány napban meg fog történni

– fogalmazott. Hozzátette: az orosz invázió jelentette fenyegetés „nagyon magas”.

Biden szerint Washingtonnak oka van azt feltételezni, hogy Moszkva az úgynevezett „Hamis Zászló Műveletre” készül, hogy ürügyet teremtsen a belépésre.

Mi az a Hamis Zászló Művelet?

A Hamis Zászló Művelet az a katonai hadművelet, ahol álcázott egységek más, kívülálló erők nevében követnek el támadást saját embereik vagy erőforrásaik ellen, azzal a céllal, hogy legitimálják a katonai beavatkozást.

Az elnök szerint „minden jel arra mutat”, hogy Moszkva kész megtámadni Ukrajnát, a „jeleket” azonban nem részletezte.

Az amerikai elnök elmondta, hogy nem kíván telefonon egyeztetni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, akivel utoljára szombaton tárgyalt. Arról is beszélt, hogy szerinte továbbra is lehetséges a konfliktus diplomáciai megoldása. Az elnök azt is megjegyezte, hogy Antony Blinken külügyminiszter csütörtökön felszólal az ENSZ Biztonsági Tanácsában, és azt tervezi, hogy diplomáciai utat jelöl ki az oroszok számára.

Közvetlenül az elnök megszólalása előtt az amerikai külügyminisztérium egyik magas rangú tisztségviselője megerősítette, hogy az Egyesült Államok megkapta az orosz garanciaigényekre adott amerikai reagálásra összeállított írásos viszontválaszt. Biden azt állította, hogy egyelőre nem olvasta a dokumentumot.

Katonai elemző: február 20-án jöhet az invázió

A február 16-i orosz invázió lehetőségét mindig is eltúlozták, február 20-ra és az azt követő napokra kell elsősorban figyelni – mondta Michael Kofman katonai elemző, az Egyesült Államok Tengerészeti Elemző Központjának vezető kutatója.

Érvelésének alátámasztására a szakértő több tényezőt is említett, külön kiemelte, hogy az orosz–belarusz hadgyakorlatok ekkor érnek véget. Korábban Belarusz védelmi osztálya kijelentette, hogy a gyakorlatok után minden orosz katona elhagyja a köztársaság területét.

Egy másik érv az Orosz Föderáció esetleges offenzívája mellett a müncheni biztonsági konferencia végét nevezte, amellyel Volodimir Zelenszkij elnök visszatér Ukrajnába. Szintén február 20-án ér véget a pekingi olimpia, és Vlagyimir Putyin a média szerint csak a záróünnepségig kezdi meg az inváziót, nehogy megzavarja Hszi Csin-ping kínai vezetőt – írja a Politico.

Kiutasították az amerikai diplomatát Moszkvából

Kiutasították Oroszországból Bart Gormant, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetének helyettesét – közölte a helyi sajtóval Jason Rebholtz, a diplomáciai képviselet szóvivője.

Az amerikai nagykövetség megalapozatlannak nevezte Gorman kiutasítását, aki érvényes vízummal rendelkezik, és oroszországi tartózkodása nem haladta meg a három évet. A nagykövetség szerint az Egyesült Államok válaszolni fog a kiutasításra.

Washington „eszkalációs lépésnek” tartja a diplomata kiutasítását, és mérlegeli a megtorló intézkedések lehetőségét.

Az elmúlt években az orosz diplomaták munkakörülményei az Egyesült Államokban folyamatosan romlottak. Amint azt Anatolij Antonov orosz nagykövet megjegyezte, Moszkvát teljesen megfosztották konzuli jelenlététől, ahol oroszok tízezrei élnek. Washington is jelentősen megszigorította a vízumok kiadásának eljárását – írja a Ria Novosztyi.

Mégis támadnak az oroszok?

Az ukrán védelmi tárca csütörtöki közleménye szerint a szakadárok délután 2 óráig összesen 34 alkalommal szegték meg a tűzszünetet. A tájékoztatás szerint 32 lövedéket lőttek ki Sztanyicja Luhanszka településre egy 122 milliméteres nehéztüzérségi ágyúból. A támadás miatt megsérült a helyi óvoda épülete, ahol gyerekek és nevelők is tartózkodtak. A település fele áram nélkül maradt. Az előzetes adatok szerint a lövöldözés következtében az óvoda három dolgozója sérült meg.

Az ukránok közlése szerint az Orosz Föderáció fegyveres erői lőttek a kelet-ukrajnai Vrubivka településre. Megrongálódott a helyi középiskola épülete, ahol diákok és tanárok is tartózkodtak. A támadásban senki sem sérült meg. A gázvezetéket azonban találatok érték. Összesen 70 lakás és mintegy 100 magánház maradt gázellátás nélkül.

A jelentés szerint két szövetséges katona megsebesült, kórházba szállították őket. Egészségi állapotuk közepes. Az előzetes információk szerint két civil is megsebesült az orosz megszálló erők lövéseitől.

Kijev reagált a támadásokra

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a minszki megállapodások súlyos megsértésének minősítette a csütörtöki Donyec-medencei tüzérségi támadásokat, amelyeket szerinte a Moszkva által támogatott szakadár erők hajtottak végre ukrán ellenőrzésű települések ellen.

Felszólítjuk minden partnerünket, hogy haladéktalanul ítélje el a minszki megállapodások Oroszország általi súlyos megsértését, amelyet az amúgy is feszült biztonsági helyzet közepette követett el

– hangsúlyozta Kuleba a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében.

A támadásokra az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij is reagált. Szerinte „hatalmas provokáció”, hogy „az oroszbarát erők” egy óvodát lőttek.

Fontos, hogy a diplomaták és az EBESZ megfigyelői Ukrajnában maradjanak, tevékenységük elrettentő

– fogalmazott közösségi oldalán az ukrán elnök.

Sztanicja Luhanszka kulcsfontosságú település, ott van az egyetlen átkelőhely Luhanszk megyében a szakadár és az ukrán ellenőrzésű területek között. 2019 nyarán csapatszétválasztást hajtottak végre a településnél a szemben álló felek, ennek köszönhetően Kijevnek sikerült helyreállítania azt a gyalogoshidat, amely az egyetlen átkelési lehetőség a polgári lakosság számára a szakadár területről.

Az ENSZ önmegtartóztatásra szólít fel

Az ENSZ maximális önmegtartóztatásra szólította fel „ebben a kényes időszakban” az ukrajnai válságban érintett feleket csütörtökön. Rosemary DiCarlo, az ENSZ-főtitkár politikai ügyekért felelős helyettese New Yorkban azt mondta:

Felszólítunk minden felet arra is, hogy tartózkodjék az olyan egyoldalú lépésektől, amelyek ellentétesek lehetnek a minszki egyezmények szellemiségével és betűjével, illetve akadályozhatják azok megvalósítását és újabb feszültségeket válthatnak ki.

A főtitkár-helyettes a válság diplomáciai megoldását szorgalmazta. A BT-nek a minszki egyezményekről tartott éves ülésén amerikai, brit és orosz miniszterek vesznek részt. Rosemary DiCarlo szerint „a jelenlegi helyzet nagyon veszélyes”.

Az ENSZ-közgyűlés vonatkozó határozatainak megfelelően tiszteletben kell tartani Ukrajna szuverenitását, függetlenségét, területi épségét a nemzetközileg elismert határokon belül

– szögezte le a főtitkár-helyettes.

Mikko Kinnunen, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnökének ukrajnai különmegbízottja videón kapcsolódva a BT-üléshez, szintén az „óvatosságot” szorgalmazta.

Az ENSZ-közgyűlés a tervek szerint február 23-án ül össze, hogy Ukrajnáról tárgyaljon. Diplomaták szerint a tanácskozáson több miniszter is részt vesz majd.

Visszatértek az orosz katonák

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy hosszú szállítást követően visszaért helyőrségébe az orosz fegyveres erők több alegysége, amelyek az utóbbi időben hadgyakorlaton vettek részt. Igor Konasenkov vezérőrnagy szerint a nyugati katonai körzet logisztikai támogató egységei Kurszk megyében való gyakorlatozást követően csütörtökön 700 kilométeres menetet teljesítettek, és megérkeztek állandó állomáshelyükre, a Nyizsnyij Novgorod megyei Dzerzsinszkbe.

Ugyancsak csütörtökön a Krímből a déli katonai körzet nehéz hadfelszerelést szállító vonatszerelvényei 1500 kilométer szállítás után értek vissza a Csecsen Köztársaságba és Dagesztánba.

A gyakorlat befejezését követően az Oroszországi Föderáció alakulatai és katonai egységei, mint mindig, visszatérnek az állandó állomáshelyükre

– mondta a vezérőrnagy.

Ukrajna és az Egyesült Államok nem hiszi

Amerika szerint nem láthatók az orosz csapatok kivonására utaló jelek. Ugyanezt állítja Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter is, aki az RBK-nak azt mondta, hogy az ukrán felderítés semmi jelét nem tapasztalja annak, hogy az orosz haderő visszavonulna.

Véleménye szerint csak kisebb egységek vonultak vissza, de teljes kivonulásról semmiképp nem lehet beszélni. Hasonló kijelentést tett az ukrán elnök is.

Orosz csapatvisszavonást nem láttunk, csak hallottunk róla

– fogalmazott Volodimir Zelenszkij a BBC-nek adott interjújában.

Hol tartanak Moszkva követelései?

Oroszország csütörtökön kilátásba helyezte, hogy kénytelen lesz reagálni, akár katonailag is, ha az Egyesült Államok elutasítja a legfontosabb biztonsági garanciaigényeit. Ezt tartalmazza egyebek között az Egyesült Államoknak az orosz garanciaigényekre adott reagálására összeállított írásos viszontválasz, amelyet csütörtökön kapott kézhez Moszkvában John Sullivan moszkvai amerikai nagykövet. A 11 oldalas dokumentumot az orosz külügyminisztérium nyilvánosságra hozta. Az amerikai vezetés csütörtökön már meg is kapta a dokumentumot.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter fontosnak nevezte, hogy a nyilvánosság tisztában legyen a történésekkel és a felek álláspontjával az orosz garanciák ügyében, és hogy ne titokban folyjanak a tárgyalások, ahogy Washington és Brüsszel szeretné, mert ez esetben a közvéleményt félrevezetné „az a hazugság és nyílt propaganda, amely most az információs teret betölti”.

Washington korábban nemet mondott a Moszkva által legfontosabbnak tartott három kulcskérdésre:

  • a NATO ne folytassa keleti terjeszkedését,
  • ne telepítsen csapásmérő eszközöket az Oroszországgal szomszédos területekre, és
  • a szövetség katonai konfigurációja térjen vissza az 1997-es állapotokhoz.

Lavrov ismételten leszögezte, hogy Moszkva szerint minden más problémáról ezekkel összefüggésben kell tárgyalni.

Belarusz atomfegyverekről beszél

Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök csütörtökön ismét kijelentette, hogy kész atomfegyvereket befogadni országa területére, ha Minszket a nyugati országok részéről fenyegetés éri.

A Minszktől délre fekvő Aszipovicsi településen lévő katonai támaszpontra látogatva, ahol a Szövetségi Eltökéltség–2022 kódnevű közös belarusz–orosz hadgyakorlat zajlik, Lukasenka újságírók előtt kijelentette, hogy szükség esetén nemcsak atomfegyvereket vonultatnak fel az ország területén, de nukleáris szuperfegyvereket is, hogy megvédelmezzék a területüket.

Lukasenka szerint ez akkor lenne lehetséges, ha Belarusz „riválisai és ellenlábasai ostoba intézkedéseket” hoznának. Minszk a nyugati országok és Moszkva között az ukrajnai helyzet miatt kialakult válságban Oroszország szoros szövetségese.

Lukasenka kijelentette, hogy Belarusz Minszktől keletre vagy délre orosz Sz–400 típusú légvédelmi rakétarendszert telepíthet, „utána majd meglátjuk, mi történik Kijevben, Varsóban és így tovább”.

A belarusz elnök kijelentette, hogy a hadgyakorlat után az orosz lőszer egy része Belaruszban maradhat. Hozzátette, hogy nincs szükség állandó orosz támaszpontokra belarusz területen, mert vészhelyzet esetén az orosz hadsereg bevonul a szomszédos országba.

Változnak az ukrán tartalékosokra vonatkozó szabályok

Volodimir Zelenszkij elnök módosította az Ukrajna Fegyveres Erők Katonai Tartalékában Ukrajna állampolgárainak szolgálatára vonatkozó szabályokról szóló rendeletet. A rendelkezés szerint a tartalékos állományban lévők békeidőben saját óhajuk szerint vonulhatnak be a seregbe, ha azt az egészségügyi állapotuk engedi.

Az operatív tartalékos erők tagjai a kötelező hadba álláskor a korábban szerzett katonai rangfokozatuknak és beosztásuknak megfelelő pozícióba kerülnek – írja a Szuszpilyne Novéné.

(Borítókép: Harckocsi a közös orosz–belarusz hadgyakorlaton 2022. február 17-én. Fotó: Maxim GUCHEK / BELTA / AFP)

Forrás: https://index.hu/kulfold/2022/02/17/amerika-hirszerzes-ukrajna-oroszorszag-konfliktus-tamadas-invazio-megszallas/