Jelentősen felfelé módosította a magyar gazdaságra vonatkozó növekedési előrejelzését az IMF

A Nemzetközi Valutaalap közzétette a 4. cikk szerinti éves felülvizsgálatának eredményét Magyarországra vonatkozóan. Eszerint az IMF az idei évre 6,2%-os GDP-növekedést vár az országban, ami jelentősen magasabb a májusban adott 4,3%-os előrejelzésnél.

A gazdasági növekedést idén – a külpiacok helyreállása miatt – a nettó export, a megnövekedett megtakarítás-állományt követő lakossági fogyasztás, a továbbra is gyorsan emelkedő bérek, valamint a fiskális stimulus hajtja majd az IMF jelentése szerint.

A fő inflációs mutató az IMF szerint átmenetileg tovább nőhet (májusban az infláció 5% felett volt Magyarországon), mielőtt visszatér a 3,5% környékére, a munkaerőpiac pedig fokozatosa helyreállást mutat majd a következő hónapokban.

Az IMF megemlékezik a jelentésben a tavalyi számokról is: 2020-ban 5%-ot esett a gazdaság, 4,1% volt a maginfláció (a fogyasztói árindex 3,3%-os átlagos emelkedést mutatott), a költségvetési hiány 8,1%-ra ugrott. A valutaalap emlékeztet, hogy az ország a legmagasabb halálozással sújtott országok között van a COVID-járványban, de az átoltottság gyorsabb volt, mint az EU-átlag.

Az IMF értékelése szerint a gazdaságpolitikai döntéshozók válasza a válságra gyors volt és jelentős. Ennek eredményeképp az államadósság 80% fölé nőtt GDP arányosan, a költségvetési hiány 8,1% volt. Értékelésük szerint az MNB válasza is határozott volt, és kellő likviditást biztosított különböző eszközein keresztül, emellett – akárcsak több EU-s országban, több makro- és mikroprudenciális tényezőt figyelembe véve enyhített a tőkekövetelményi szabályokon.

A fiskális támogatások is hatékonyan segítették a válságkezelést a jelentés szerint, ugyanakkor itt még több a bizonytalanság. Az IMF megemlékezik róla, hogy a felülvizsgált 2021-es és 2022-es költségvetésbe is belekerültek a gazdaságot támogató intézkedések, de a növekedési kilátások javulásával kevesebb fiskális ösztönzésre lesz szükség, ezzel szemben a kilábalás esetleges elakadásával a vállalatok és háztartások újabb támogatására lehet szükség. A nagy bruttó finanszírozási igényre tekintettel az államadósság kezelésnek továbbra is a lejárat hosszabbításán kell dolgoznia, és a megnövekedett állami finanszírozás miatt a források elköltésének transzparenciája rendkívül fontos az IMF szerint.

Az IMF emellett javaslatokat is megfogalmaz ahhoz, hogy a gazdaság a lehető legminimálisabb sérüléssel vészelje át a válságot:

  • javasolják az életképes vállalatok, főleg a KKV-szektor szereplőinek támogatását,
  • beruházásokat az infrastrukturába és a humántőkébe,
  • erősebb szociális háló kiépítésének szükségességéről is szólnak.

A költségvetési bevételek növelését javasolják, miközben a kiadások csökkentését racionalizálással (például a közfoglalkoztatás átalakításával) lehetne elérni. Ehhez javasolják az új lakásvásárlások után járó kedvezményes áfa meghosszabbításának felülvizsgálatát, és a 25 év alattiak áfamentességének megszüntetését (egészen pontosan úgy fogalmaz a jelentés, hogy a 25 év alattiak foglalkoztatottságát jobb lenne más eszközökkel elérni). Javasolják emellett az adóbeszedések hatékonyságának javítását.

A monetáris politika válaszát a válságra megfelelőnek értékelték. Az IMF úgy fogalmaz, hogy a monetáris politikának továbbra is adatvezéreltnek kell lennie, az inflációs kockázatok ugyanis felfelé mutatnak. Az IMF ugyanakkor megjegyzi, hogy

a magas infláció átmeneti jellege miatt némi cél fölötti áremelkedés elfogadható.

A jövőre tekintettel az IMF úgy véli, hogy a monetáris kondíciók csak méréskelt szigorítására lesz szükség a továbbiakban, de az árváltozást fokozatosan éles figyelemmel kell kísérni. Ezzel szemben viszont akár további monetáris enyhítésre is sor kerülhet, ha a kilábalás elakad (az IMF jelentéséből látszik, hogy a pozitív hangulat ellenére továbbra is jelentős a bizonytalanság a kilábalással kapcsolatban szerte a világon). Az MNB átmenetileg bevezetett eszközei hatékonynak bizonyultak, de a jegybanknak a kilábalással együtt felül kell majd vizsgálnia, hogy ezeket az eszközöket meddig tartja fenn – itt az eszközvásárlási programot említette a jelentés.

Összességében a fiskális és monetáris támogatás megszüntetésének fokozatosnak kell lennie az IMF szerint.

Az IMF szót ejtett a zöld gazdaságba történő átmenetről is. A valutaalap emlékeztet, hogy Magyarország célja a klímasemlegesség elérése 2050-ig. A jelentésben azt írják, hogy a magasabb szén-dioxid árak költségvetési bevételeket generálnának, amelyekből zöld beruházásokat lehetne végrehajtani, amelyek javítanák az energiahatékonyságot és csökkentenék az energiaárakat a legkiszolgáltatottabbak számára. Szót ejtenek még az EU helyreállítási alapjáról is, amely jó eszköz lehet a célok eléréséhez.

Címlapkép: Getty Images

forrás: https://www.portfolio.hu/gazdasag/20210629/jelentosen-felfele-modositotta-a-magyar-gazdasagra-vonatkozo-novekedesi-elorejelzeset-az-imf-490260