Jelentős anyagi forrástól esnek el a civil szervezetek

A norvég külügyminiszter megerősítette, hogy egy hosszú és átfogó folyamatot követően nem sikerült egyetértésre jutni, pedig Ine Eriksen Søreide véleménye szerint az EGT és Norvég Alapok hasznosak lehettek volna különösen a magyarországi civil társadalom támogatásában, valamint a gazdasági, energia és klímavédelmi innovációk fellendítésében, illetve a kisebbségi jogok előmozdításában.

A norvég sajtóközleményből kiderül az is, hogy a donor országoknak mind a 15 kedvezményezett országban van egy feltétlen kitételük arra vonatkozóan, hogy a civil társadalom támogatását szolgáló alap kezelése a hatóságoktól független legyen.

Ezzel Magyarország is egyetértett, azt azonban nem fogadta el, hogy a szakmailag legalkalmasabb pályázó kapja a megbízást. Ezért nem jött létre a megegyezés, így a 2020 decemberében Magyarországgal kötött megállapodásból az következik, hogy a jelen támogatási periódusban Magyarországon nem lesznek az EGT és Norvég Alapokból finanszírozott programok – mondta a norvég külügyminiszter.

2016 óta folynak tárgyalások a Magyarországnak előirányzott mintegy 214,6 millió euró felhasználásáról, és 2020. december 21-én írták alá az együttműködési megállapodást, azzal a kikötéssel, hogy egyetlen program sem hagyható jóvá egy független civil alapkezelő kinevezése előtt.

A megállapodásban július 21-re kitűzött határidőre nem sikerült megegyezni egy ilyen alapkezelőben, így a tervezett programok nem valósulnak meg.

Az alapkezelő feladata a civil társadalomnak előirányzott több mint 10 millió euró kezelése, illetve biztosítania kell, hogy az alap a civil társadalom megerősítését, az állampolgári szerepvállalás ösztönzését és a sérülékeny csoportok támogatását szolgálja. A donorok a célkitűzések elérésére legalkalmasabb alapkezelőt kell válasszák. Ebben a kérdésben nem alakult ki egyetértés Magyarországgal – közölte Ine Eriksen Søreide.

A donor országok – Norvégia, Izland és Liechtenstein – mindvégig közös állásponton voltak a kiválasztási folyamatot illetően, és továbbra is elkötelezettek amellett, hogy a szakmai szempontból legalkalmasabb jelöltet kell választani.

Az EGT és Norvég Alapok

  • Norvégia az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás révén része az Európai Unió belső piacának.
  • Az EGT-megállapodás átfogó célkitűzése a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek csökkentése Európában és az országok közötti együttműködés erősítése.
  • Az EGT és Norvég Alapok a donor országok önkéntes hozzájárulása a célkitűzések eléréséhez.
  • Az EGT és Norvég Alapok támogatási összege a 2014-2021-es időszakra 2,8 milliárd euró, ami 15 kedvezményezett ország között oszlik meg.
  • Az Alapok mintegy 95 százalékát Norvégia finanszírozza, a fennmaradó rész Izland és Liechtenstein hozzájárulása. A jelen időszakra Magyarországnak előirányzott pénzeszköz 214,6 millió euró.
  • Az EGT és Norvég Alapok különféle programokat finanszíroznak több ágazatban. A civil társadalom támogatását szolgáló alap valamennyi kedvezményezett országban kötelező program.
  • Magyarországon leállt az EGT és Norvég Alapok támogatásának folyósítása a civil támogatási alap kezelőjét illető véleménykülönbség miatt.
  • A civil társadalom támogatását szolgáló alap kezelőjét valamennyi kedvezményezett országban nyílt pályázat útján választják ki. A pályázók értékelése és rangsorolása a következő kritériumok szerint történik: 1/ kompetenciák, szakértelem és tapasztalat, 2/ a konzorciumon belüli szereposztás és menedzsment, 3/ programleírás és -indoklás.

(Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Ine Marie Eriksen Soreide norvég külügyminiszter megbeszélésüket követően sajtótájékoztatót tart a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2019. február 22-én. Fotó: Soós Lajos / MTI)

Forrás: https://index.hu/belfold/2021/07/23/norveg-alap-egt-civil-szervezetek-tamogatas/