Itt az ellenzéki kampánydokumentum: legalább harminc megnyerhető egyéni választókörzettel számoltak

Az Azonnali birtokába jutott, az ellenzéki összefogás kampányban használt táblázata alapján az Egységben Magyarországért harminc biztosan megnyerhető egyéni választókörzettel számolt magának, de emellett még kötelezően megnyerendőnek minősített további 24 körzetet, és az érdemi fideszes többséggel bíró választókörzetek közül is többet be akartak húzni.

A portál számításai jól mutatják, hogy a valósághoz képest még a megnyert körzetekben is hogyan apadt le az ellenzék korábbi előnye, és hogyan billent hátrányba még ott is, ahol nyerni szerettek volna; valamint hogyan vált akár százalékosan két számjegyű Fidesz-előnnyé az ellenzék által csatatérként azonosított körzetekben. 

Ha Giovanni Sartori olasz politológus pártrendszerekről alkotott tipológiáját nézzük, Magyarországon úgynevezett domináns pártrendszer van:

lehetséges ugyan több pártra is szavazni, de nincs köztük valódi verseny.

Sartori szerint ehhez a kategóriához három kritériumnak kell megfelelni:

  • a győztes minimum abszolút többséget szerez;
  • legalább tíz százalékponttal több szavazatot kap, mint a második helyezett;
  • egymást követő három választáson is győz.

A Fidesz esetében ez már a negyedik alkalom zsinórban, hogy alkotmányozó többséget szerez.

Vasárnap az is kiderült, hogy sokat számít a jelölt és a jelölőszervezet, mert sok az olyan, 2018-ban még ellenzéki pártra és jelöltre ikszelő szavazó, aki nem szavazott az ellenzéki összefogásra.

Ha a listára leadott szavazatokat nézzük, a hat párt 2018-as eredményeit összeadva 2 693 520-an ikszeltek ellenzéki pártra, azonban most 

az Egységben Magyarországért listája már csak 1 804 586 szavazatot kapott, azaz több mint nyolcszázezren egyszerűen elpártoltak a pártoktól.

Magyarországon a Fidesznek van a legnagyobb szavazatmegtartó képessége: ugyan két választás között csökken a párt támogatottsága, de a ciklus végén, a választások előtt mindenki visszatér, hogy aztán leszavazzon listán és egyéniben is a Fidesz–KDNP-re. 2018-ban listán 2 607 990 szavazatot kaptak a kormánypártok, idén 2 717 307-et, ráadásul úgy szavaztak többen a Fideszre, hogy kevesebben mentek el szavazni, mint négy éve. 

Az ellenzék által a csatatérnek tartott 23 körzetből egyet sem tudtak megnyerni, sok helyütt pedig két számjegyű százalékpontnyi különbséggel kaptak ki. A csatatérkörzetekből mindössze egyben volt a két jelölt között öt százalékpontnál kisebb a különbség, Budakeszin Szél Bernadett mindössze 2398 szavazattal maradt le Menczer Tamástól.

Budapesten is sokkal szorosabb volt a küzdelem, mint azt az egyéni eredmények alapján feltételeznék. A listás eredmények szerint a budapestiek 41,34 százaléka szavazott a Fideszre, szám szerint 368 612-en, míg az ellenzéki közös listára 421 744 szavazat érkezett, ami az összes budapesti szavazat 47,30 százaléka. Ez további aggodalomra adhat okot az ellenzéknek.

Forrás: http://index.hu/belfold/2022/04/06/valasztas-2022-ellenzek-dominans-partrendszer/