Itt a Megatrend Index: így teljesít Magyarország az EU átlagához képest

A kiadványban öt világtrend, az oktatás, az egészségügy, a társadalmi kohézió, a digitalizáció és a környezetvédelem mérőszámait vizsgálták meg az Európai Unió országaiban. Az aktuális mutatók hosszabb időtávot fednek le. Tavaly három alindexben is sikerült javítanunk, egyben rontottunk, és egyben tartottuk a pozíciónkat. Idén ehhez képest három alindexben (tisztaország, egészségügy, társadalmi kohézió) ugyanazon a helyen végeztünk, mint 2021-ben, kettőben (okosország, digitalizáció) pedig rontottunk. Az öt index közül a legjobb helyezésünk a 17. (tisztaország kategória), az egészségügyi alindexben viszont csak a 24. helyen állunk a 27 tagú európai mezőnyben.

Az Egyensúly Intézet üzleti kapcsolatokért felelős igazgatója, Kozák Ákos a szerdai online konferencia elején elárulta, hogy a 2013–2018-as időszak adatait dolgozták most fel. „A szakpolitikai indikátorokból az látható, hogy jó irányba halad-e egy adott ország. A 2020–21-es elemzésben öt területet vettünk górcső alá, ezek közül a legkomplexebb és legizgalmasabb a társadalmi kohézió” – jegyezte meg a közgazdász-szociológus.

Mitől sikeres az oktatási rendszer? Az oktatás a legfontosabb területek egyike. A hazai oktatási helyzetről jó indulattal annyi mondható el, hogy a középmezőny legvégén helyezkedik el. Alapvető fontosságú a közoktatásra történő GDP-arányos ráfordítás, ami a vizsgált időszakban valamelyest csökkent Magyarországon.

Mitől eredményes egy oktatási rendszer? A 25-64 év közötti lakosságon belül a középfokú és a felsőfokú végzettségűek aránya mutatja a kimeneti sikereket. Svédország a legjobb az európai oktatás terén Dániát és Finnországot megelőzve. Magyarország helyezése most a 19., két helyezést rontva a megelőző időszak óta. Régiónkból Csehország a 18., Szlovákia pedig a 23. helyen áll. A skandináv országok az Okosország-alindexben kitűnő eredményeket értek el.

Okosország

Az Okosország alindexnél fontos szempont az infrastrukturális tényező és annak használata.

A digitális felkészültség kulturális kérdés is. Az online tanfolyamok és az e-kereskedelem is beleszámítanak ebbe az alindexbe. A járványhelyzet és az ezzel járó home office erősen ráhatott az online kurzusok növekedésére, de ebben hazánk nem járt az élen

– összegzett Kozák Ákos.

A digitalizációs alindexet a finnek vezetik a dánok és a svédek között. Magyarország két helyett rontva a 21. helyen áll, holott javítottunk az indikátorokon, de nem olyan mértékben, mint az európai átlag. Erre a visszaesésre mindenképpen oda kell figyelni a vezető elemző szerint.

Tisztaország – itt állunk a legjobb helyen

A Tisztaország-alindexet a svédek vezetik az észtek és az osztrákok előtt. Itt Magyarország a 17. a rangsorban. „Nálunk az egyik legmagasabb a szálló por aránya a levegőben, a megújuló energiák terén sem állunk jól, az aktív mutatóink viszont jók például az elektronikai hulladékok újrahasznosítása vagy az otthoni zajszennyezés terén” – jegyezte meg a kutató.

Egészségügy – maradt a 24. hely

Az egészségügy területén Európában látványos javulás érzékelhető a várható élettartam, a dohányzás vagy a szeszesital-fogyasztás miatti megbetegedések vonatkozásában.

Az egészségügyre az uniós átlag szintjén költ az ország, de ez a befektetés másmilyen jellegű, mint Európa egyéb országaiban. Ha a prevenció nincs rendben, úgy nehéz látványos sikereket elérni ezen a területen. Itt a 24. helyen állva a Horvátországot és a balti országokat előzzük csak meg, megtartva a korábbi pozíciót

– világított rá az elemző. A dobogó tetején itt Svédország áll, Máltát és Hollandiát megelőzve. 

A megelőzhető betegségekben nem sikerült érdemben előrelépnünk az elmúlt 30 esztendőben, ebben sajnos a legutolsók vagyunk.

Kulcsfontosságú a társadalmi kohézió

Ez a leginkább komplex kutatási terület. Mekkora a társadalom összetartó ereje? „Ezt fémjelzi a munkaerőpiacról kiszorultak száma, a válások száma vagy a jövedelmi egyenlőtlenségek. Meglepő lehet, de a jövedelemegyenlőtlenség területén kicsit jobbak vagyunk, mint az EU-s átlag”

– mondta Kozák Ákos.

A társadalmi kohézió kulcsfontosságú a 21. században. Ha az idetartozó adatok gyengék, képtelen egy ország sikeressé válni.

Ezt az alindexet meglepő módon a szlovének vezetik a máltaiak és a szlovákok előtt. 

Ebből mindenképpen tanulnunk kellene, hiszen itt két szomszédos ország is található a dobogón. A társadalmi kohéziót roncsolja a társadalmi megosztottság, de ez nem magyar sajátosság, Európa számos országában ez jelen van. Finnország és Svédország nagyon sikeres, és említésre méltó Málta két dobogós helyezése is. A társadalmi kohézió szlovén és szlovák sikereit pedig behatóan kellene tanulmányozniuk a hazai társadalomkutatóknak is

– mutatott rá a kutató. A rablások lakosságarányos számában viszont Magyarország a legjobb a kontinensen, és jól állunk a lakosságarányos kábítószer-fogyasztás mutatóiban is.

Melyik alindexen tudnánk a legnagyobb fejlődést elérni?

Az Egyensúly Intézet kutatója szerint értelemszerűen a legrosszabb mutatókon: a megelőzhető betegségben elhunytak számán, a háztartási hulladék újrahasznosításán és az öngyilkosságok arányán.

(Borítókép: Az Európai Unió és Magyarország zászlója 2018. május 14-én Varsóban. Fotó: Jaap Arriens / NurPhoto /Getty Images)

Forrás: http://index.hu/belfold/2022/02/16/felmeres-egyensuly-intezet-21.-szazad/