Hogyan érintette a Bódva folyó magyar részét a szlovákiai kiszáradás?

A Bódva folyó teljes hosszúsága 110 kilométer, Szlovákiában a Gömör–Szepesi-érchegység déli lejtőjén ered majd Hidvégardónál lépi át a határt, 64 kilométeres magyarországi szakasza után Szendrő, Edelény majd Boldva érintésével ömlik a Sajóba. Átlagos mélysége 83,8 centiméter, szélessége 8-14 centiméter között változik. 

Szlovákiában már többször kiszáradt

Ahogyan a múlt héten beszámoltunk róla, a Bódva Szepsinél 15 kilométer hosszan teljesen kiszáradt, a medrében egy csepp víz sem maradt. A város polgármestere, Slavomír Borovský elmondása szerint már a korábbi években is előfordult, hogy a nyári szárazság miatt csökkent a vízszint. A szepsi halásztársaság elnöke Új Szó felvidéki hírportálnak elmondta, hogy az elmúlt 15 év alatt már a negyedik alkalommal tapasztalják, hogy az érintett területen a mederből eltűnik a víz, amire ilyen hosszú időszakon keresztül és négy települést is érintő szakaszon még nem volt példa. A szakember megemlítette, hogy az ivóvízkutak létesítése után fordult ez elő itt először. 

„A halak egy része a vízszint jelentős csökkenése előtt felúszott a mélyebb mederbe, de többségük a kisebb tócsákban rekedt és elpusztult, ahogy most történt ”– mondta a helyi halászszövetség képviselője, aki hozzátette, hogy 2015-ben is volt hasonló eset. Az időszakosan kiszáradó folyót ezért rendszeresen újratelepítik.

A helyi lakosok bizakodnak abban, hogy egy bő csapadékos időszak még feltöltheti a folyót, ahogy ez korábban is megtörtént, azonban a halászok attól tartanak, hogy ennek ellenére évekbe telhet, mire a halállomány újra helyreállhat.

A Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat közlése szerint 1987 után két-három olyan nyár is volt, mikor drasztikusan csökkent a Bódva vízállása, és azóta ezzel együtt ez már az ötödik alkalom, hogy teljesen kiszárad a folyó a szlovákiai szakaszon. 

A magyar szakaszon nem kritikus a helyzet

Kerestük az Országos Vízügyi Főigazgatóságot, az ügyben, hogy ez hogyan érintette a Bódva magyarországi szakaszát. Kérdésünkre elmondták, hogy mivel egész Európát, így hazánkat is sújtja az aszály, ami száraz hidrológiai időszakkal jár, ezért a legtöbb tavunk, és folyónk vízállása csökkent, de a Bódva esetében nincs kritikus helyzet, a hazai 64 kilométeres szakaszán stabil a vízforgalom, ugyanis mire hazánkba ér a mellékfolyások feltöltik, emellett a napokban érkező bőséges csapadék pozitívan fogja befolyásolni a vízháztartását. 

captures chrome-capture-2022-6-29 (5).png

Az Országos Vízjelző Szolgálat adatai szerint a folyó első magyarországi szakaszán a vízállása ugyan egész hónapban 33 centiméterrel csökkent, de augusztus első napjaiban az előrejelzések szerinti esőzések miatt várhatóan visszatér az 1 méteres vízmélységre. A hazai részein sem szokatlan, hogy csapadékmentes kánikula időszakban a párolgás miatt akár 50 centiméterre csökken a vízszint egyes helyeken, de kiszáradására nálunk még nem volt példa. 

Árvizet már többször okozott

Az ellenkezőjére annál inkább, 2010. április 16-án a hetek óta tartó esőzések miatt rekordmagas vízállást mértek Hidvégardónál, 291 centimétert, ennek következtében kilépett medréből, és nem csak a közvetlenül a folyó mellett fekvő településeket öntötte el, Bódvarákónál átfolyt a mezőkön és már az 1,3 kilométerre álló házakat veszélyeztette. Boldvánál pedig térdig állt a víz sok ingatlan pincéjében. Akkor több tízezer homokzsákkal, szivattyúkkal a katasztrófavédelemmel közösen a lakosság napokig tartó munkával próbálta megakadályozni az általánosan viszonylag sekély folyó pusztítását. Azóta árvízvédelmi rendszert építettek ki a hasonló esetek elkerülésére, ezért sem járt katasztrofális következményekkel a 2020-as jelentős vízszintemelkedés, ami megközelítette a 250 centimétert. 

A hosszú ideje tartó szárazság ellenére a Bódva vízforgalma a hazai szakaszon megfelelő, mielőtt átlépne a határon a Torna-patak duzzasztja, karsztvízének befolyása pedig a minőségét is javítja. Emellett hazai részét több patak táplálja, például a szintén barlangból eredő Jósva. Ennek köszönhetően egyes területein még pisztráng is található benne, a további 34 halfajai közül a fejes domolykó, keszegfélélék, rózsás márna dominánsak, az alsó szakaszán pedig a csuka. 

Az Észak-Magyarországi Horgász Egyesületet is kérdeztük, hogy a Bódva szlovákiai kiszáradás milyen hatással van a hazai halállományra. Az Országos Vízügyi Főigazgatósághoz hasonlóan megerősítették, hogy nem észleltek problémát.

A Bódva hazai részén az élővilágban semmi kár nem keletkezett, ha bárki tapasztalt volna halpusztulást, arról azonnal értesültünk volna

– mondta el lapunknak az EMHE illetékese. Hozzátette, munkatársaik a vízügyi hatósággal együtt folyamatosan ellenőrzik a folyó vízminőségét, ami jelenleg is kiváló.  „Sőt, a múlt héten három helyen is vettek mintát a Sajó magyarországi szakaszán, és az eredmények kitűnő értékeket mutattak” – fűzte hozzá a horgászegyesület képviselője, aki elmondta, a szlovákiai szennyezés ellenére nálunk azért sincs gond a Sajóval, mert a Rima befolyása felhígítja a vízét, ami jótékonyan hat a minőségére. „A benne lévő halakban nem esett károsodás, és minden további nélkül horgászhatók, fogyaszthatók” – emelte ki. 

A napokban a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei hírportálnak is arról számolt be egy Boldvai lakos, hogy ők semmi problémát nem tapasztaltak a folyónál. Azt mondta, ha kiszáradna a folyó, az egész falu ott lenne és kézzel mentenék a halakat. 

A Bódvarákó községhez közeli szakaszon ugyan sekély a Bódva vize, de csapadékmentes nyári hőségben ez nem szokatlan, a helyi lakosok itt sem érzékelték, hogy nagyobb gond lenne. Erről tanúskodnak az olvasónk által hozzánk eljuttatott fotók is, amin látszik, hogy ugyan alacsony a vízállás, de stabilan hömpölyög a hazai szakaszon.

(Borítókép: Olvasói fotó / Index)

Forrás: https://index.hu/belfold/2022/07/31/aszaly-kiszaradt-bodva-folyo-magyarorszagi-szakasza/