Hiába a drasztikus béremelés, nem leszünk hitelképesebbek

Az elmúlt években jelentősen növekedtek a fizetések Magyarországon, az inflációval együtt számolt reálbérek is tempósan növekedtek, egészen a múlt év közepéig, amikor viszont az infláció is meredeken emelkedő pályára került. A hivatalos adatok szerint idén januárban az országos átlagos bruttó bér meghaladta a 467 ezer forintot, míg a kedvezmények nélkül számol nettó kereset 322 ezer forintot tett ki.

Mindkettő közel 14 százalékos növekedésnek felel meg éves összevetésben, ami részben a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős növekedésének, valamint a különböző szektorokat érintő fizetésemeléseknek köszönhető. Januárban az átlagos bruttó mediánkereset 13 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, így közel 376 ezer forint volt. A mediánkereset azt mutatja meg, hogy az ország fele ennél alacsonyabb, a másik fele pedig nagyobb bruttót kapott. A kedvezmények nélküli nettó mediánkereset körülbelül 259 ezer forint lehetett januárban.

Csak az a fránya infláció ne lenne

A két számjegyű béremelkedés kedvező, de az inflációval együtt számolt reálkeresetindex alapján árnyaltabb kép rajzolódik ki. Az infláció ugyanis gyorsuló pályára állt 2021 közepétől. Viszont ez azt mutatja, hogy bár a nominális bérek jelentősen nőttek, a pénzromlás miatt ez jóval kisebb mértékű valós növekedést jelent.

Országon belül óriási különbségek a bérekben

Fontos tisztázni azt is, hogy az országon belül jelentősen eltérnek a fizetések. Részletes, területi adatok csak 2021 harmadik negyedévéről vannak, de a nagyságrendek ilyen rövid idő alatt nem változtak. Tavaly szeptember végén így csak a budapesti és a Győr-Moson-Sopron megyei – kedvezmények nélküli – nettó átlagfizetés haladta meg az 66 ezer és 15 ezer forinttal az akkor még 285 ezres országos átlagot. 

  •  A fővárosi átlagos nettó 23 százalékkal, 
  • a Győr-Moson-Sopron megyei 6 százalékkal volt magasabb az országos átlagnál. 
  • Ezzel szemben a Békés, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az átlagkereset 24-30 százalékkal elmaradt az átlagos bérszinttől.  

Hiába ugrik a bér, ha a kamat is szárnyal

Mivel a fizetések jelentik az elsődleges tényezőt egy-egy hitelnél – legyen szó lakáshitelről vagy éppen személyi kölcsönről –, a bérek alakulása alapvetően meghatározza a hitelek iránti keresletet. Hiszen a havi keresetből kell képesnek lennem visszafizetni a kölcsönt – a Magyar Nemzeti Bank azt is szabályozza, hogy a kereset mekkora aránya fordítható hiteltörlesztésre. Félmilliós nettó alatt ez 50, afelett 60 százalék. 

Az infláció ugyanakkor itt is közbeszól. Az infláció miatt felfelé menetelnek a kamatok is, azaz drágábbak és nehezebben finanszírozhatóak lettek a hitelek. Az MNB adatai szerint idén februárban a piaci lakáshitel kamatok szintje átlépte az 5 százalékot – egy éve februárban 3,75 százalékon kaptak átlagosan lakáshitelt az emberek. Mindez egy 20 millió forintos 20 évre felvett hitelnél azt jelenti, hogy míg tavaly 23,8 millió forintos hitelfelvételre volt elég az akkori 282 ezer forintos átlagbér, idén februárban a money.hu számításai szerint mindössze félmillió forinttal magasabb, 24,3 millió forintos hitelt tudtunk csak finanszírozni a jegybanki szabályok alapján a 14 százalékkal, 322 ezer forintra ugró nettó átlagbérből. Ráadásul ebben még nincs benne a jegybank irányadó kamatának márciusi drasztikus emelkedése: a várakozások szerint a következő hónapokban a lakáshitelek átlagkamata 7 százalék fölé emelkedhet. 

Ennyiért már nem kell majd a hitel

Ezért is lehet arra számítani, hogy hiába a tempós béremelés, a hitelek iránti kereslet visszafogottabb lehet. Ezt részben igazolják a legfrissebb, februári jegybanki adatok. A kihelyezett új személyi kölcsönök összege az év első két hónapjában alig haladta meg a 70 milliárd forintot, ami ugyan a 2021 azonos időszakánál 17 milliárddal nagyobb összeg, de elmarad a járvány előtti 2020 és 2019 első két hónapjára jellemző 77 és közel 90 milliárdtól.

A piaci lakáshitelek azonban még növekedésben vannak, az új lakáshitel-szerződések értéke 133 milliárd forintra rúgott 2022 első két hónapjában, szemben az egy évvel korábbi 111 milliárddal, valamint a 2020 és 2019 első két hónapját jellemző 124 és 109 milliárdos összeggel. Ugyanakkor a teljes kihelyezésben – ahol a támogatott lakáshitelek is számítanak – januárban 4,5 milliárd forinttal kevesebb hitel kihelyezése történt, mint januárban, a folyósított 104 milliárd forint 11 havi mélypontot jelent.

Forrás: https://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2022/04/03/beremeles-jolet-hiltekepesseg-inflacio-kamat/