Hét hónapig vitáztak az iszlamizmusról a francia parlamentben, de megszületett a törvény

A jelenlévő képviselők t – írja az MTI – 49 igen szavazattal 19 nem ellenében és 5 tartózkodás mellett szavazták meg a „köztársaság elveinek megerősítését” célzó kormányjavaslatot, amelynek célja megakadályozni azt, hogy vallási vagy etnikai hovatartozás alapján egyes csoportok elkülönülhessenek a társadalmon belül.

Francois de Rugy, a törvényt vizsgáló különbizottság kormánypárti elnöke még az utolsó nap is arról próbálta meggyőzni a baloldali ellenzéket – amely szerint a szöveg a muzulmánokkal szemben diszkriminatív –, hogy „a törvény általános hatályú, és nem csak egyetlen vallással kívánja a viszonyt rendezni”.

A 2015 januárjában kezdődött dzsihadista merényletek óta az iszlám vallás megszervezésének kérdése, illetve a radikális iszlám visszaszorítása állandó téma a francia közéletben. Az elfogadott szövegben viszont végül nem szerepel sem az „iszlamista szeparatizmus” kifejezés, amelyet Emmanuel Macron államfő használt, amikor beszédében bemutatta a törvényjavaslatot, sem pedig a  „szekularizáció” fogalma sem, amelyet szintén kifogásoltak. 

A kormány tervezete elsősorban technikai eszközökkel kívánja az állam és a közélet világnézeti semlegességét megerősíteni. Az intézkedések közül az egyik legfontosabb, hogy minden állami támogatást élvező egyesületnek el kell magát köteleznie „a köztársaság értékei és elvei mellett”, valamint a 10 ezer euró feletti külföldi adományokat ezentúl be kell jelenteni az adóhivatalnak. Ez utóbbinak a célja a külföldi fenntartású mecsetek hatékonyabb ellenőrzése.

A törvény lehetőséget biztosít azok megbüntetésére, akik a közösségi oldalakon úgy tesznek közzé személyes adatokat, hogy azzal veszélyeztetik mások biztonságát. Ez történt Samuel Paty középiskolai történelemtanár esetében is, akinek azért vágta el a nyílt utcán egy dzsihadista a torkát, mert a szólásszabadságról tartott óráján megmutatta a Mohamed-karikatúrákat.

Külön passzus foglalkozik az illegális egyesületi iskolák elleni küzdelemmel, és három éves kortól minden gyereknek kötelezővé teszi az óvodába járást, amely alól csak a gyermek betegsége vagy a család speciális helyzete jelenthet kivételt, nagyon korlátozott módon. Az olyan, elsősorban vallási alapítványi iskolák ellenőrzését is megszigorítja az állam, amelyek nem a kötelező közoktatási programot követik, bünteti a szüzességi igazolást kiállító orvosokat, s megerősíti a poligámia és a kényszerházasság elleni intézkedéseket is.

A törvényt sem a jobboldali, sem a baloldali ellenzék nem támogatta. A baloldal a civil szervezetekkel szemben erősödő bizalmatlanságot kifogásolta, a jobboldal viszont nem tartja elég hatékonynak a javaslatot az iszlamizmussal szemben.

Forrás: http://index.hu/kulfold/2021/07/23/het-honapig-vitaztak-az-iszlamizmusrol-a-franciak-de-megszuletett-a-torveny/