Azonban idén teljesen megújult a pályázat. Ezúttal a világot hat régióra osztották (Afrika, Ázsia, Európa, Észak- és Közép-Amerika, Dél-Amerika, Dél-Kelet Ázsia és Óceánia). Ezekben a regionális zsűri választja ki először a négy kategória nyertesét, majd a 24 nyertes közül választ ki végül a World Press Photo verseny központi zsűrije minden kategóriában egy-egy, vagyis négy fődíjast. Fontos megjegyezni azt is, hogy nem a fotós nemzetisége alapján sorolják a nevezett műveket régiókba, hanem a képek készítésének helye alapján. Minden regionális nyertes ezer eurót kap.
A versenyt alapvetően át kellett formálni, hogy bevonjunk olyan területeket is a világból, amelyek eddig alig, vagy egyáltalán nem képviseltették magukat. A megújult regionális model pedig nagyobb teret ad a sokszínűségnek, több egyedi történet tud megjelenni, aminek eredményeként tényleg olyan szervezet leszünk végül,, amely teljességében tudja bemutatja az egész világot
– mondta Anna Lena Mehr, a fotópályázat igazgatója.
A pályázat kategóriái:
Egyedi fotók: 2021-ben készült képek.
Fotósorozat: Olyan 2020-ban és/vagy 2021-ben készült 3-10 darab fotó, amelyek közül legalább egyet 2021-ben kattintottak.
Hosszú távú projekt: Olyan 24-30 fotóval lehet pályázni, amelyek három különböző évben készültek, ám közülük minimum négy 2021-ben.
Szabad formátum: Ebben a kategóriában a jelentkezők élhetnek más eszközökkel és formátumokkal úgy mint dokufotók, rövid dokumentum videók, fotó kollázsok, vagy multi expozíciós megoldások. A lényeg, hogy ezek a felvételek 2021-ben készülhettek csak.
Vörös ruhákat akasztottak keresztekre egy út mentén, amelyekkel azokra az indián gyerekekre emlékeznek, akiket kényszerrel vittek a Kamloops bentlakásos iskolába, ahol tisztázatlan körülmények között százával haltak meg. A Brit Columbia kanadai tartományban fekvő Kamloops egyike volt annak a 130 korabeli intézménynek, amelyeket azért hoztak létre a XIX. században, hogy az őslakos indiánok gyerekeit erőszakkal asszimilálják a társadalomba. Közülük sokat ért szexuális bántalmazás, és nagyon sokan furcsa körülmények között vesztették életüket. Nemrégiben 215 jelöletlen gyereksírt találtak a ma már nem működő iskola közelében.
(Fotó:
Amber Bracken, for The New York Times / World Press Photo)
Az év képriportja: Tűzzel mentik az erdőket (Délkelet-Ázsia és Óceánia): Ausztrál őslakosok, a nawarddekkenek, úgy gondozzák a majdnem másfél millió hektárnyi területet ahol élnek, hogy gyakorta ellenőrzött tüzeket gyújtanak és így szabadulnak meg az elszáradt erdei aljnövényzettől, illetve ezzel a módszerrel próbálják elejét venni az Ausztráliát oly gyakran sújtó erdőtüzeknek. Az általában estefelé begyújtott tüzek maguktól elalszanak amikor a levegő lehűl és nő a levegő páratartalma.
(Fotó:
Matthew Abbott, for National Geographic / Panos Pictures / World Press Photo)
A 11 éves Stacey Lee a fák törzsét meggyújtva teremt természetes világítást ahhoz, hogy megtalálják az aljnövényzetben rejtőzködő ausztrál szemölcsöskígyók fészkét. (Fotó:
Matthew Abbott, for National Geographic / Panos Pictures / World Press Photo)
A Hosszú távú projekt kategória globális fődíjasa: Amazóniai disztópia (Dél-Amerika): Amazóniai őslakosok egy csoportja a munduruku törzsből éppen beszállásra vár Altamira repülőterén a brazil tagállamban, Parában, miután előzőleg tüntettek a Xingu folyónál tervezett Belo Monte gát építése ellen. Most pedig a brazil fővárosba tartanak, hogy átadják követeléseiket a kormánynak. Az Amazonas mentén mintegy 350 őslakos indián csoport él, a mundurukuk az Amazonas egyik mellékfolyója mentén élnek. A fotó 2013 júniusában készült.
(Fotó:
Lalo de Almeida, for Folha de São Paulo / Panos Pictures / World Press Photo)
Légi felvétel a Xingu folyónál épülő Belo Monte gátról 2013 szeptemberében. A folyó 80 százalékát elterelték, amíg épült a gát. A vízhozam drasztikus csökkenése súlyos környezeti károkat és ivóvízhiányt okozott a térségben élő őslakosok között. (Fotó:
Lalo de Almeida, for Folha de São Paulo / Panos Pictures / World Press Photo)
Kóbor kutyák bámulják a hentesnél lógó húsokat Vila da Ressacában 2013 szeptemberében. A térségben előzőleg aranyat bányásztak, majd a kitermelés leállt, mára a település szinte teljesen kiürült. (Fotó:
Lalo de Almeida, for Folha de São Paulo / Panos Pictures / World Press Photo)
A Szabad formátum kategória globális fődíjasa: A vér a mag (Dél-Amerika): Különböző elemeket alkalmazó videó, amely digitális és régi, hagyományos technikával készült képeket is használ, ez utóbbiakat még 35 mm-es filmtekercsből véve ki. A produkció az eltűnt magok, az erőltetett migráció, a gyarmatosítás és az ősi tudás bekövetkező eltűnésének kérdéseire keresi a választ. A szerző utazásra invitál bennünket ősei egykori falujába Kolumbiában. Ott a földről és a magvakról villant fel elfeledett emlékeket, felidézve nagy- és dédszülei tevékenységét, akik a magok őrzői voltak és például krumplit nemesítettek.
(Fotó:
Isadora Romero / World Press Photo)
Nagyon félek iskolába menni (Fotósorozat – Afrika): Aminah Labaran (nem az eredeti neve) sír azután, hogy két lányát előző nap fegyveresek elrabolták Jangebében, a nigériai Zamfara államban. Afrika legnépesebb államában mindennaposak az emberrablások, amelyekkel a szélsőséges iszlamista csoportok a tanulástól, a tudás megszerzésétől akarják elrettenteni a helybélieket, vagy pedig egyszerűen csak váltságdíjat követelnek értük. Aminah lányait az éjszaka kellős közepén rabolták el a középiskolai kollégiumból, 279 társukkal együtt 2021 februárjában. (Fotó:
Sodiq Adelakun Adekola / Agence-France Presse / World Press Photo)
Hawa Munzali (nem az igazi neve) mutatja 14 éves lánya képét, akit 2021 júliusában, 140 társával együtt raboltak el fegyveresek Nigéria észak-nyugati részén egy baptista gimnáziumból. (Fotó:
Sodiq Adelakun Adekola / Agence-France Presse / World Press Photo)
A zebu háború (Hosszú távú projekt – Afrika): Évtizedeken át sújtotta Madagaszkár szigetének déli és nyugati vidéki lakosságát a zebuk tömeges lopása, amelyet a dahalok, vagyis a helyi nyelven banditák hajtottak el. A zebut, vagyis a púpos szarvasmarhát nagyon sokféleképpen használták, de leginkább a húsáért tartják. A képen csordások fognak éppen be egy vadon élő zebut, hogy háziasítsák, majd eladják. A fotó 2020 novemberében készült. Vélhetően a befogott állatot összeeresztik a csorda többi tagjával, majd egy tíznapi járóföldre lévő zebupiacra hajtják és eladják nagyjából 500 dollárért.
(Fotó:
Rijasolo / Riva Press / World Press Photo)
Palesztin gyerekek Gázában (Egyedi fotó – Ázsia): A képen palesztin gyerekek gyűltek össze és gyújtottak gyertyát a 2021 májusában kirobbant 11 napos háború egyik tűzszüneti napján Beit Lahiában, Gázában. Ez volt a legnagyobb fegyveres konfliktus a palesztin területek és Izrael között a 2014-es gázai háború óta.
(Fotó:
Fatima Shbair / Getty Images / World Press Photo)
Ember és tigris konfliktusa (Hosszú távú projekt – Ázsia): Egy tigris sétál át az úton a Tadoba Andhari Tigrisrezervátumban. A veszélyeztetett bengáli tigrisekből mára már csak mintegy 3 ezer példány maradt fönn. Őket rezervátumokban tartják, viszont az állat élőhelye akár 30 négyzetkilométer is lehet, ezért gyakran téved be kisebb falvakba, ahol viszont a helybéliek lábasjószágát pusztítja, ezért a falusiak gyakran szállnak velük szembe.
(Fotó:
Senthil Kumaran / World Press Photo)
Egy elaltatott 10 éves tigrist szállítanak el egy másik területre, mert előzőleg betört egy faluba, ahol marhákat ölt meg Valparai város környékén az indiai Tamil Nadu államban 2012 áprilisában. (Fotó:
Senthil Kumaran / World Press Photo)
A soha véget nem érő háború (Dicséretre méltó – Ázsia): Egy férfi dob vissza egy könnygázgránátot az indiai rendőrök közé Srinagarban, ahol több száz síita tüntetését próbálták meg feloszlatni Kasmírban. A térség hovatartozása annak 1947-es felosztása óta örök vita, és fegyveres összecsapás tárgya volt India és Pakisztán között. Az India ellenőrizte terület függetlenségét követelik már egy ideje szakadárok. 2019 nyarán India megszüntette a terület különleges státuszát és a helyi alkotmányt, ami újabb zavargásokhoz vezetett.
(Fotó:
Dar Yasin / The Associated Press / World Press Photo)
Erdőtűz Evia szigetén (Egyedi fotó – Európa): Idős asszony zokog Evia szigetén, mert a megállíthatatlan erdőtűz a házát fenyegeti. 2021 nyarán soha nem látott erdőtüzek pusztítottak Evia szigetén, amely Kréta után a második legnagyobb görög sziget. Előzőleg 30 éve nem tapasztalt hőség sújtotta Görögországot.
(Fotó:
Konstantinos Tsakalidis, for Bloomberg News / World Press Photo)
Az ukrán válság (Hosszú távú projekt – Európa): Mariupolban asszonyok készítenek álcaruhát ukrán mesterlövészeknek 2014 szeptemberében. A fotósorozat a 2013 és 2021 közötti időszakot öleli fel. A válság 2014-ben kezdődött, amikor az oroszok annektálták a Krím-félszigetet, majd a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk régióban élő orosz ajkúak egyre hangosabban követelték az elszakadást Ukrajnától. A konfliktust nem sikerült rendezni, a két szakadár területen népköztársaságot kiáltottak ki, amelyet Vlagyimir Putyin végül 2022 februárjában elismert, majd megindította a háborút Ukrajna ellen.
(Fotó:
Guillaume Herbaut / Agence VU’ / World Press Photo)
Tankcsapdák Sirokino központjában 2021 novemberében. Az egykor népszerű tengerparti üdülőhely az Azovi-tenger partján súlyos harcok színhelye volt 2014-2015-ben az ukrán és a helyi szakadár erők között. (Fotó:
Guillaume Herbaut / Agence VU’ / World Press Photo)
Minya és Tatjana (Dicséretre méltó – Európa): A fotó Minya és Tatjana szerelmét mutatja be, mindketten Down-szindrómában szenvedők és Szentpétervár közelében, Szvetlanában egy speciális intézményben élnek, amelynek lakóit különféle mentális betegségekkel kezelik. A hely nem elmegyógyintézet és nem kórház, hanem egy olyan létesítmény, ahol mindenkit emberként kezelnek, és az orvosok és az önkéntesek is a közjóért dolgoznak. A képen Minya éppen Natasát vigasztalja, a legjobb barátjukat. Minya és Tatjana testvérének tartja Natasát.
(Fotó:
Mary Gelman / World Press Photo)
A politika nulladik éve (Hosszú távú projekt – Észak- és Közép-Amerika): Donald Trump utolsó elnöki éve az amerikai társadalom polarizálódásának éve volt. A választási kampány durvulása, a koronavírus-járvány, a társadalmi nyugtalanság vezetett végül oda, hogy a felheccelt Trump-követők 2021. január 6-án megtámadták a Capitolium épületét, és behatoltak. A képen két oltástámogató, csőrös maszkot viselő aktivista, olyan ruhában, amelyet a XVII. századi doktorok viseltek a feketehimlő-járvány idején. 2021 márciusi felbukkanásukkal az oltás fontosságát akarták hangsúlyozni.
(Fotó:
Louie Palu / World Press Photo)
Trump elnök hívei elözönlik a washingtoni Capitolium folyosóját 2021. január 6-án. (Fotó:
Louie Palu / World Press Photo)
A magas halálozási arány miatt a fekete nők inkább a bábák segítségét kérik (Dicséretre méltó – Észak- és Közép-Amerika): Az Egyesült Államokban a szülés körüli komplikációk okozta halálozási arány sokkal magasabb a fekete nők körében, mint a fehérek között. Nem is nagyon bíznak a fehérek dominálta egészségügyi rendszerben a faji előítéletek, a megaláztatás és a gyakorta szükségtelen császármetszések miatt. Ezért egyre gyakrabban kérik bábák segítségét. A 2021 májusában készült képen Dennis Richard megérinti újszülött fiát, míg párja, Aysha pihen a fürdőkádas szülést követően egy speciális Los Angeles-i szülészeti központban.
(Fotó:
Sarah Reingewirtz, for Los Angeles Daily News and Southern California News Group / World Press Photo)
Kilakoltatás San Isidróban (Egyedi fotó – Dél-Amerika): 2021 márciusában rendőrök fognak le és vesznek őrizetbe egy férfit, míg felesége és családja ellenáll a kilakoltatásnak. A településen keresztül fog menni egy épülő vasútvonal Kolumbia csendes-óceáni tengeri kikötőjéig. A helyieknek új házat és kártérítést ígértek, de egyiket sem kapták meg.
(Fotó:
Vladimir Encina / World Press Photo)
Az ígéret (Fotósorozat – Dél-Amerika): Antonella zoom órán vesz részt, anyja mobilját használva Buenos Airesben 2021 júniusában. Szülei mindent megtettek, hogy ne maradjon le a tanulásban a járvány idején. Az argentin kislány azt a fogadalmat tette, hogy a járvány alatti lezárások és otthoni tanulás miatt csak akkor vágja le imádott hosszú haját, amikor újra találkozhat osztálytársaival. Azt mondja, egy új ember megy a barátok közé a hosszú bezártság után.
(Fotó:
Irina Werning / Pulitzer Center / World Press Photo)
Csúzlik (Egyedi fotó – Délkelet-Ázsia és Óceánia): 2021 februárjában katonai puccsot hajtottak végre Mianmarban, korábbi nevén Burmában. A puccsot az új parlament beiktatása előtt néhány órával hajtották végre. A lépés széleskörű ellenállást váltott ki a helyiekből. A képen tüntetők csúzlikkal, parittyákkal és egyéb házi készítésű fegyverrel támadják a biztonsági erőket az ázsiai ország fővárosában, Rangunban. (Fotó:
Anonymous, for The New York Times / World Press Photo)
Füst (Hosszú távú projekt – Délkelet-Ázsia és Óceánia): 2015 szeptemberében készült a kép Szumátra déli részén, ahol a lángra kapott tőzeg maró füstje bántja az indonéz kisfiút. (Fotó:
Abriansyah Liberto / World Press Photo)
Forrás: https://index.hu/nagykep/2022/04/07/world-press-photo-fotopalyazat-sajtofoto/