Erősen billeg a hazánkba érkező ukrán munkaerő integrációja

„A háború rövid távú hatásait már most is látjuk, hosszabb távon pedig még több területre lehet kihatással a válsághelyzet” – közölte az Index megkeresésére Ignácz Béla. A Prohuman munkaerő-kölcsönző ügyvezető igazgatója ezzel kapcsolatban a termelést említette meg, melynek a legkritikusabb pontja az alkatrészhiány, ami az ukrán utánpótlások elapadása miatt gyűrűzött be az autóipari szektorba. A jelenség a szakember szerint hasonló a már korábban felmerült chiphiányhoz, aminek hatására a termelés lelassult. Ennek voltak munkaerőpiac következményei is, kevesebb dolgozóra volt szükség bizonyos területeken.

Ignácz Béla szerint a háború talán legszomorúbb és legkézzelfoghatóbb hatása hazánkban viszont a menekülő emberek megjelenése, akiknek nem csupán humanitárius, de egzisztenciális segítségre is szükségük van.

Válaszokra várva

Nem véletlen, hogy a nagyobb munkaerő-kölcsönző és -közvetítő cégek már dolgoznak azon, hogy felmérjék a beérkező kínálat munka-érték képességét. „Az idei év arról fog szólni, hogy megismerjük, milyen skilleket nyerhetünk ebből a helyzetből, az mennyibe fog kerülni, illetve milyen megoldásokat tudunk kínálni a munkaerő lakhatását illetően” – közölte lapunkkal Zsók György, az MP Solutions Kft. tanácsadója. Szerinte a jövővel kapcsolatban egy dolog már most is biztos: bármely kormány van hatalmon, ügyesen kell támogatnia a beérkező munkaerő elhelyezkedését, és a cégeket, de közben nem juttathatja hátrányba a régóta itt élő és boldogulni akaró helyieket sem.

A szakember elmondta, hosszú távon a jelenlegi helyzetben nehéz gondolkodni, mert nem tudni pontosan, mennyire számíthatunk elhúzódó háborúra, és annak milyen következményei lesznek. Jelenleg így arra a tudásunkra támaszkodhatunk, amit eddig ismerünk az ukrán munkaerőről.

Jelen információk alapján kevés esélyt látok arra, hogy megugorjon a határ menti településekről és a távolabbról érkező munkaerő életvitelszerű itt tartózkodása. Erre nem is vagyunk felkészülve, mivel nincs olyan apparátus, illetve összefogás a cégek és az állam között, mely ennek a nyomásnak a következő 3-5 évben eleget tudna tenni

– mondta a fejvadász cég tanácsadója, aki ezen felül még egy tényezőt felsorolt, ami gátat vethet az ukránok tömeges foglalkoztatásának. Ez pedig az értékes munkaerő elvándorlása, mellyel továbbra is rengeteg cég küzd. A szakember ráadásul úgy látja, hogy ez a probléma nem is egy gyorsan múló állapot, hiszen annak megoldása nem merülhet ki egy egyszerű bérfejlesztésben. Emellé mentoring rendszert, utánpótlásnevelést, vezetőfejlesztést és visszajelzésre-tanulásra alapuló céges kultúrát szükséges rendelni. „Az »idegenlégiósok« kérdése csak utána jöhet” – jelentette ki.

A legtöbben visszatérnének

Ezt ugyanakkor Orbán Viktor miniszterelnök nem pontosan így látja, ő ugyanis korábban a frissen hazánkba érkező menekülteknek egzisztenciát és megélhetést ajánlott. A kormányfő kijelentésére reflektálva az Indexnek nyilatkozó szakemberek üdvözölték a menekültek megsegítésére irányuló törekvéseket. Ignácz Béla közös érdeknek nevezte, hogy a menekültek ne tábori körülmények között éljenek, hanem munkát vállalva, tisztes körülmények között el tudják tartani magukat és családjukat. Az MP Solutions Kft. tanácsadója ehhez hozzátette, öröm hallani ezekről a tervekről, de érdemes lenne ezeket minél inkább tisztázni és kifejteni, hogy hosszabb távon is kalkulálni tudjanak a vállalatok a potenciális munkaerővel.

Zsók György szerint ugyanis az ukránok integrálása csak rövid távon lehet megoldás, mivel a legtöbben közülük minél hamarabb vissza szeretnének térni a hazájukba. Ezután újra hangsúlyozta, hogy a befogadó képességet tekintve Magyarország nem is áll olyan szinten, hogy képesek legyünk hosszabb időre sikeresen integrálni az Ukrajnából érkezetteket. Mindenesetre nemrégiben megjelent egy kormányrendelet, mely a háborús menekültek lakhatására és munkába járásának támogatására irányul, s megerősíti az Orbán által kifejezett szándékot. Emellett a Prohuman ügyvezetője szerint sok jel mutat arra, hogy további támogató intézkedéseket is hoz a kormány a közeljövőben az ukránokkal kapcsolatban.

Bárhogy is lesz, a legjobb az lenne, ha az ukrán-orosz konfliktus a lehető legrövidebb időn belül békével lezárulna, ebben a szakemberek is egyetértettek.

Addig is azonban készülni kell arra, hogy több tíz-, százezer ember jöhet Magyarországra. Tudjuk, hogy sokan nem itt tervezik a jövőjüket, és tovább utaznak rokonokhoz, barátokhoz, azonban egészen biztos – és ezt már most is látjuk –, hogy lesznek, akik hazánkban tervezik kivárni a háborús helyzet végét

– mondta a Prohuman ügyvezető igazgatója. Hozzátette, tapasztalataik szerint a menekültek közül sokan már most is nyitottak a munkavállalásra, ők a leggyorsabban az autóiparban, a gyártó- és feldolgozóiparban tudnak elhelyezkedni, de ugyanígy az építőipar, a vendéglátás és a turizmus is hatalmas felvevőpiacot jelent most.

Azaz hazánkban leginkább a fizikai dolgozókat foglalkoztató vállalatok profitálhatnak a jelenlegi helyzetből, azonban ehhez nagymértékű felkészültségre, interkulturális nyitottságra, empátiára, inkluzív attitűdre van szükség. Emellett Zsók György szerint az állami beavatkozás is elengedhetetlen, hiszen támogatni kell minden olyan hazai vállalatot, ami vállalja a menekültek integrálását úgy, hogy ebből a hazai dolgozók is nyerhetnek.

Az olcsó munkaerő csak illúzió

Bár sokak számára meglehetősen ízléstelennek hat, a munkaerőkölcsönző cégeknek komoly üzleti lehetőséget jelentenek az ukrán menekültek. Azok a vállalatok azonban, akik az ukránokra csak olcsó munkaerőként, szorgos kezekként tekintenek, könnyedén megjárhatják. A külföldi munkaerő ugyanis egyáltalán nem olcsóbb, ez csak káros tévhit, mely több szempontból is cáfolható. Egyrészt a munka törvénykönyve szigorúan szabályozza a bérezés kérdését, rögzítve, hogy az egyenlő bánásmód elve alapján mindenkit ugyanaz a bér illet meg, akik azonos munkakörben dolgoznak. Ettől minimálisan (183 napig) lehet eltérni. Emellett a külföldi munkaerő foglalkoztatása a munkabér mellett számos olyan többletkiadással is jár, amely magyar munkaerő alkalmazásakor az esetek többségében nem, vagy nem ilyen mértékben merül fel.

(Borítókép: Ukrán menekültek a záhonyi vasútállomáson Magyarországon 2022. március 12-én. Fotó: Christopher Furlong/Getty Images)  

Forrás: https://index.hu/gazdasag/2022/04/07/ukrajna-haboru-munkaeropiac/