Elindult a bosszúhadjárat, embervadászatba kezdtek a tálibok

Ismét külföldi utasszállító érkezett Kabulba, hogy folytassa azt, amit nem sikerült időben, augusztus 31-ig befejezni: nyugati állampolgárok és a NATO-erőket segítő afgánok kimenekítését. 

Mintegy 200 ember várja, hogy légi úton elhagyják a belső-ázsiai országot, a tálibok újbóli hatalomra kerülése után új nevén az Afganisztáni Iszlám Emírséget. A külföldi, nagyrészt amerikai állampolgárok és kimenekítésre jogosult afgánok első csoportja már fel is szállt az első charter járatra, melyet a Qatar Airways biztosított. Az úti cél is Katar Doha és Washington megállapodása alapján. 

Nem teljesen világos, hogy csak külföldiekről, vagy a tálibok Afganisztánjában életveszélyben lévő afgánok is távoznak, ebben a kérdésben nincs összhang a különböző hírforrásoknál. Az AP News szerint a tálibok engedélyezték minden külföldinek, hogy érvényes útiokmányok birtokában elhagyják az országot.

A BBC viszont úgy fogalmaz, hogy a NATO-erőket segítő, beszámolók szerint a tálibok megtorlásának kitett tolmács és segítő rekedt az országban. A brit műsorszóró azt sugallja, hogy most ezeknek az embereknek újra lehetőségük nyílt az ország elhagyására. 

Mindeddig több mint 120 ezer embert menekítettek ki NATO-országok, elhelyezésük azonban még nem tisztázott. Németországban például ellenállásba ütközött annak gondolata, hogy újabb tízezreket fogadjanak be.  A kimenekítést az indokolja, hogy az általános amnesztia bejelentése ellenére a tálibok vadásznak a nyugati erőkkel együttműködő, illetve a talibánnal szemben kritikus afgánokra egyfajta bosszúhadjárat keretében. 

Terrorista belügyminiszter, korbáccsal cenzúrázott újságírók

A tálibok hatalomra kerülésük óta azt szajkózták, hogy egy befogadó, átmeneti kormány felállításán dolgoznak, amelyben a korábbi kormányokban dolgozó tisztségviselők is helyet kapnak, sőt, akár még nők is. Nos, teljes mértékben tálib kormány alakult, és az is elég beszédes, hogy

a belügyminiszteri tárcát az FBI által körözött, az ENSZ terrorizmus listáján lévő, a tálibok kvázi fegyveres erejének, a hírhedt Hakkáni Hálózat vezetője kapta meg. 

Sziradzsuddín Hakkáni 2007 óta van terroristának minősítve, az FBI 10 millió dollárt ajánl a nyomravezetőnek. Kérdés, hogy a jutalomért jelentkezhet-e a tálib kormányalakítás bejelentője.

Hakkánin kívül még három másik Hakkáni kapott tárcát a kormányban, kettőjüket terrorizmus miatt körözik, a harmadikat szankcionálta az Európai Unió. Az sem mellékes, hogy

az egyik miniszterelnök-helyettes, Abdul Gáni Baradar nyolc évig raboskodott a guantanamói fogolytáborban. 

Részben a szinte majdnem egészében pastu férfiakból álló (afganisztánban több nemzetiség van) kormány összetétele miatt több, nők általi tüntetés is volt Afganisztán szerte. Az egyik kabuli eseményen a beszámolók szerint korbáccsal és botokkal zavarták szét a tiltakozó nőket,

a megmozdulásokról tudósító két újságírót pedig brutálisan megverték, a gyanú szerint véresre botozták a hátukat és combjukat. 

Beszámolók szerint a tálibok igyekeznek a velük szembeni kritikákat, megmozdulásokat eltitkolni, a tüntetések idején több helyen is megszakították a mobilinternet szolgáltatást. A tálibok korábbi, 1996 és 2001-es uralmukkal szemben egyelőre engedik a nőknek azt, hogy oktatásban részesüljenek, bárszigorú feltételekhez kötik ezt. Arról egyelőre nincs hír, hogy visszatérhettek-e volna a munkába.

A legnagyobb fejfájást az iszlám szélsőséges értelmezésének hódoló fegyvereseknek jelenleg a Pandzsír-völgyi ellenállás okozza. Bár a támadó tálibokat értesülések szerint a pakisztáni légierő is segíti, Pandzsír tartomány többsége egyelőre a fegyveres ellenállók kezén van.

Forrás: https://index.hu/kulfold/2021/09/09/evakualas-kabul-talibok-noi-jogok-afganisztan-kormanyalakitas-/