Elégedettek a magyar méhészek: a repce, a hárs és az akác pompás idén

A napilapnak Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke felidézte, hogy az év reményteli szezonnak ígérkezett a méhészeteknek, a késő tavaszi, kora nyári időszakban kiemelkedő eredmények születtek. A repce és az ezüsthárs is jól mézelt, akácmézből pedig az elmúlt tíz év legjobb termését pergethették ki a méhészek. A nyár második felében azonban komoly gondokat okozott az aszály.

Kettészakadt az ország 

Miközben a Dunától nyugatra a méhészek életük legjobb évét zárhatják az idén, a Duna vonalától kelet felé haladva komoly gondokkal kell megküzdeniük a gazdáknak  mondta Bross Péter. Hozzátette, bár tartottak attól, hogy a téli csapadék hiánya visszaveti majd az akácvirágzást, végül sikerült minden eddiginél sokkal jobb méztermést elérni az akácosokban. Bross Péter szerint a repce is jól mézelt az idén, ahogyan az ezüsthárson legeltető méhészek is kiváló eredményt értek el. A nyári kánikula és a szárazság fokozódásával azonban egyre romlottak a kilátások.

A legnagyobb területű méhlegelőt az országban a napraforgó jelenti, a komoly aszály miatt azonban gyakorlatilag elmaradt a növények mézelése. A legrosszabb helyzet épp azokban a megyékben van, ahol korábban a legmagasabb hozamokat érték el a méhészek. „Békés és Hajdú-Bihar megyében, valamint a Jászságban is siralmas a helyzet, a napraforgó csak sínylődik, és így nektárt sem ad a méheknek”  emelte ki az OMME elnöke, aki szerint az idei napraforgóméz mennyisége az elmúlt évek átlagának harminc-negyven százalékát érheti el, ez is főként a dunántúli területekről származik.

Az aszály erre az ágazatra is rányomta bélyegét

Az aszály a méhészetek életét is rendkívül megnehezítette, a gazdálkodók folyamatosan itatják a méheket. Ugyanakkor egyre gyakrabban jelennek meg a vadállatok a méhitatók környékén, sok esetben kárt téve a berendezésekben – írja az MTI. Ennél is nagyobb baj, hogy a napraforgó mellett a rétek, legelők, vízpartok növényvilága is nagyon rossz állapotban van.

Mindezek ellenére mézhiánytól nem kell tartani a hazai piacon, az országban ugyanis még a legrosszabb évben is bőven a hazai fogyasztás feletti mennyiség terem. Exportorientált ágazatként a méhészek jelentős mennyiséget adnak el a külpiacokra, legfontosabb partnerek továbbra is Németország, Franciaország, Olaszország és Ausztria. Bár az idén minden költségtényező  csomagolóanyagok, energia, üzemanyag  a méz árának emelkedését indokolná, Bross Péter mégsem számít drágulásra.

Forrás: https://index.hu/gazdasag/2022/08/04/meheszet-bross-peter-orszagos-magyar-meheszeti-egyesulet/