Az ukrajnai háború kezdete óta olyan eseményeknek lehettek kitéve az ukrán lakosok, amelyek súlyos stresszt és szorongást okozhattak; megszokottá váltak a bombázások, a fegyveres összecsapások, de sokaknak a halál is részévé vált a mindennapi életnek.
Azonban még azoknál is maradandó pszichológiai nyomot hagyhat a konfliktus, akik nem közvetlen szemtanúi az atrocitásoknak. Az Unian kijevi székhelyű ukrán hírügynökség szerint ezt többek között a fantomsziréna szindróma okozhatja.
A háború hosszútávú mentális hatása
Natalja Ježova ukrán pszichológus elmagyarázta a hírlapnak, hogy miért hallják sokan a légiriadók szirénáikat akkor is, ha azok nem is szólnak. A szakember elmondása szerint minden olyan átélt stressz, amelyet életveszély okoz, poszttraumás stressz zavarhoz vezethet.
Szerinte mivel a szirénák a közvetlen életveszélyt jelzik, ezért az emberek szorongással és félelemmel reagálnak rá, amit az agy megjegyez, majd újra és újra lejátszik az ember fejében. A szakember szerint ezért tűnik úgy sokaknak, hogy akkor is hallják a szirénákat, amikor nem kéne.
A pszichológus adott néhány tanácsot, hogy mit tegyenek az emberek ebben az esetben:
- az ember első dolga, hogy elmondja ezt a rokonoknak, megosztja tapasztalatait;
- hangot kell adni az érzelmeknek, az ember ne féljen hangosan kimondani az érzéseit;
- egy hatékony mód lehet a napló vezetése is, ettől könnyebb lesz feldolgozni az érzéseket;
- figyelni kell, hogy az ember ne izolálja magát, fontos a kapcsolattartás, tapasztalatok megosztása, hogy ne halmozódjanak fel.
Natalja Ježova azt mondta, hogy normális, hogy jelen helyzetben sokan tapasztalják a fantomsziréna szindrómát. Ez nem azt jelenti, hogy egy személy megőrült, hanem ez csupán a szervezet védekező reakciója egy életveszélyes helyzetre.
Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan figyelemmel kísérjük, pénteki percről percre frissülő hírfolyamunkat itt találja.