Egyre több Kárpátaljáról érkező roma menekült fordul vissza Ukrajnába

Közösen ünneplik a roma világnapot az ukrajnai roma menekültek és a befogadó roma családok Tiszabecsen. A magyar–ukrán határátkelő melletti településen több mint 300 fős ebéddel készül a roma nemzetiségi önkormányzat, a gyerekeket játszóházzal, foglalkozásokkal várják, délután akad még a programok között színházi darab is.

Szeretnénk, ha elfeledkeznének a határ túloldalán történő borzalmakról

– nevezte meg a program egyik célját Lukács József szervező, aki hozzátette: hosszú évek óta ünneplik április 8-át, és idén a háború árnyékában a menekültekkel együtt kívánnak arra emlékezni, hogy pontosan 51 évvel ezelőtt ezen a napon ült össze az I. Roma Világkongresszus. A különböző roma népcsoportok képviselői elhatározták, hogy a jövőben együttműködnek, hirdetik a roma kultúrát, és harcolnak a romák jogaiért. Ekkor állapodtak meg az egységes roma zászlóban, roma himnuszban és az Opre Roma! (Fel, cigányok!) jelmondatban.

Tiszabecsen nem ez az első eset, hogy a romák a romákért fognak össze. 

Többórás gyaloglás után átfagyva érkeztek meg a határhoz, ahol hosszas várakozás után tudtak csak megpihenni. A családok egy kistáskával érkeztek, szinte étlen-szomjan 

– számolt be a március eleji körülményekről a helyi roma nemzetiségi önkormányzat tagja. Mint mondja, nagyon megrázták az akkori események.

A Kárpátaljáról érkező több mint 300 fő befogadására először a tiszabecsi művelődési házban került sor, ahol a zsúfoltság miatt a földön aludtak, és szűkösen fértek el a nők és a kisgyerekek.

Ezt a helyzetet helyiek oldották meg, családi házakba sikerült elhelyezni őket

– folytatta Lukács József, aki hozzátette: a befogadó családok szinte mindegyike roma volt. Azóta a menekült családok tovább folytatták útjukat Budapestre, illetve a nyugati országok egyikébe.

Nehezített körülmények

A tiszabecsi átkelőtől északabbra, Záhonyban is összetorlódtak a kárpátaljai magyar romák, akik közül többen napokig várakoztak a vasútállomáson. Itt jelenleg is civil szervezetek várják az ukrajnai menekülteket. Köztük van a Hátrányos Helyzetű Családok Országos Egyesülete is. Glonczi László, a szervezet elnöke nagy őszinteséggel mutatott rá a helyzetre, hogy nehezítik a szervezet önkéntes munkáját. Glonczi László és csapata március elejétől várja a rászorulókat, származástól függetlenül.

Több ezer családot segítettünk már. Információkkal, étellel, szállással. Mégis a helyiek akadályozzák az önkéntes munkánkat.

A civil szervezet vezetője éles kritikáját a település vezetősége felé fogalmazta meg, amely véleménye szerint nem kellő empátiával kezeli a családokat, és az ellátás minősége a származástól is függ. Hozzátette: a konfliktus addig fajult, hogy egy ideig le akarták bontani a szervezet sátrát is, erre végül mégsem került sor. 

Helmeczi László, Záhony polgármestere nem érzi konfliktusosnak a szervezettel kialakult helyzetet. Az Indexnek válaszában elmondta: sem ő, sem egyik önkéntes munkatársa sem szentel annak figyelmet, hogy a kárpátaljai menekültek milyen származásúak, de az fontos számukra, hogy a viselkedésükkel az elvárható normákat betartsák.

Csak annyit kérünk, hogy a gyerekek az önkéntesek által elkészített ételekkel ne játsszanak, ne dobálják le a földre

– szemlélteti azoknak a helyzeteknek az egyikét, amikor úgy vélte, önkéntes munkáját nem értékelik megfelelően a családok. Szintén Záhonyban van a háború kitörésének első napjától egy másik roma segítő is, Jónás Tibor, aki határozott elveket vall.

A romák egy anyaország nélküli kisebbség tagjai, ezért fontos, hogy ha Magyarországra érkeznek, valaki várja őket itt a határon, aki szintén roma, aki segít nekik ebben a szorult, nehéz helyzetben.

Ma már 9 fős csapatával, kisbusszal várja a családokat, akiknek az elszállásolásában is segédkezik – részletezi az Országos Roma Önkormányzat képviselője azt, hogy az elmúlt egy hónap alatt szervezetté vált a munkájuk. Az önkéntes munkájáról gyakran számol be a közösségi oldalon létrehozott csoportban. Hozzáteszi: sokat köszönhet azoknak az adományozóknak, akik segítségével folyamatosan élelmiszercsomagokat is tud biztosítani az ukrajnai menekülteknek.

Oda-vissza út

Hozzáteszi: míg az elmúlt egy hónapban Ukrajnából érkeztek a menekültek, addig ma már sok Kárpátaljáról érkező menekült fordul vissza Ukrajnába. Az okok között a nem megfelelő ellátást, illetve a diszkriminációt említik meg. Véleményük szerint a határ menti kistelepülések túlterheltek, az állam nem nyújt számukra megfelelő segítséget, ráadásul a kettős állampolgársággal rendelkező külhoni magyarok csak menedékes státuszra jogosultak, ami nehezíti az elhelyezésüket. De majdnem mindegyik visszautazó kiemeli, hogy a rasszizmus érzékelhető a hatóságok bánásmódjában.

Ezt erősíti meg az a videó is, amelyben egy roma asszony számol be az elmúlt egy hónap kálváriájáról. A gyerekeivel és az unokájával először Budapestre utazott, majd onnan néhány nappal később Németországba folytatták az útjukat, amikor is nem várt incidens történt velük. 

Leszedett bennünket a vonatról a milícia, volt, hogy a gyerekekről a cipő leesett, ahogy lerángattak minket, de nem érdekelte őket. Elvittek minket egy nagy terembe. De ott nem volt még meleg sem, és enni sem adtak a befogadóhelyen, még ágyat se biztosítottak a gyerekeknek.

A legmegalázóbbnak mégis azt tartotta, amikor levetkőztették és megmotozták. Az ungvári roma asszony ezek után döntött úgy, hogy bármennyire is tart attól, hogy a háború eléri a településüket, mégis visszatérnek Ukrajnába.

Az elhangzottakat támasztja alá Jónás Tibor is, az ORÖ képviselője. Több alkalommal vásárolt jegyet azoknak a családoknak, akik a szomszédban folyó háború ellenére úgy döntöttek, hogy visszatérnek lakóhelyükre. Számukra az úgynevezett szolidaritási jegy nem igényelhető, így ahhoz, hogy hazatérhessenek, vagy saját zsebből kell fizetniük, vagy támogatással tudnak csak visszautazni.

Stratégia hosszú távon

Az Országos Roma Önkormányzat korlátozottan tud csak segítséget nyújtani. Elsősorban információkkal segíti a hozzájuk fordulókat, de mivel a szervezet költségvetését a kormány jelentősen csökkentette, anyagilag nem tudnak segítséget nyújtani a hozzájuk fordulóknak. 

A kormány és az ORÖ közötti hűvös kapcsolat egyik fontos állomása volt, hogy a Lungo Drom által támogatott Farkas Félix nemzetiségi szószólóként nem folytathatta munkáját a parlamentben, miután a törvény által kijelölt határidő utolsó percéig sem sikerült megegyezniük az ORÖ közgyűlésén arról, hogy Agócs János elnök legyen az új szószóló.

Arról viszont, hogy a kormány nem csupán a kulturális életet színesítő csoportként tekint a hazai cigányságra, még Sztojka Attila beszélt nekünk tavaly szeptemberben. Az akkoriban kinevezett roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos az Indexnek adott interjúban elmondta: nincs szükség etnicizálásra, de képessé kell tenni a romákat a saját élethelyzetük javítására.

Az embereknek az élethelyzetén akarunk változtatni. Jelenleg 97 településen fut komplex telepprogram, és ebben a fő cél az, hogy az egyént tegyük képessé arra, hogy a saját élethelyzetén változtatni tudjon. Mi nem abban vagyunk érdekeltek, hogy az egyének kiszolgáltatottsága fennmaradjon, hanem abban, hogy az egyén teljes lehetőséget kapjon. A cél az, hogy az egyén képessé váljon saját élethelyzetének javítására.

A kormány romapolitikájában érzékelhető változás másik pontja volt, hogy a Fidesz elengedte Farkas Flórián kezét. Úgy tűnt, a Farkas által vezetett Lungo Drom és a Fidesz közötti kapcsolat megbonthatatlan. Ez a 20 éves együttműködés vált ingataggá Sztojka kormánybiztosi kinevezésével, majd tovább fokozta a helyzetet a Híd a munka világába program botránya. Végül Farkas Flórián fel sem került a Fidesz–KDNP országos listájára, helyette Sztojka az országos lista 17. helyén magabiztosan jutott be az Országgyűlésbe.

Nemcsak a Fidesz gondolkodott új roma arcokban, hanem az ellenzék is. Míg az MSZP színeiben az egykori képviselő, Teleki László csupán szimbolikus helyet kapott az országos listán, addig a Párbeszéd színeiben Berki Sándor eddigi munkásember biztos befutó helyet kapott, ahogy a momentumos Lőcsei Lajos is. Végül a roma képviselők száma tovább emelkedett, mivel a Jobbik is úgy döntött, roma képviselőt juttat a parlamentbe Varga Ferenc személyében.

Berki Sándor nyilatkozatában arra tért ki, hogy a roma világnap nemcsak az egyetemes roma kultúra, de egyben a roma identitás kifejezésének, megerősítésének is a napja. Mint írja:

Felhívjuk a figyelmet az általunk társadalomban betöltött szerepre is. Éppen ezért szeretném megerősíteni, hogy a magyar Országgyűlésben képviselni fogom a roma ügyet, roma embereket. Mert igenis büszke vagyok a származásomra! Büszkén vállalom, roma származású politikus vagyok, aki mindent elkövet az igazságos, eredményes és együttműködő politika megteremtésében.

S noha úgy tűnhet, négy roma képviselővel a hazai legnagyobb kisebbség megfelelő módon van reprezentálva a törvényhozásban, a valódi integráció nemcsak a törvényhozásban kell, hogy megvalósuljon.

Gazdasági alapú felzárkózás

Forgács István romaügyi szakértő szerint az igazi felzárkózás az iskolapadban és a gyárakban valósul meg. Meglátása szerint minden korábbinál fontosabb lesz a jövőben az általa is képviselt gazdasági alapú társadalmi felzárkózás szemlélete és folyamata a hazai roma közösségek számára.

Ehhez viszont, úgy véli, az kell, hogy az új Orbán-kormányban is kiemelt jelentősége legyen a szakképzés további fejlesztésének, amely a jól működő hazai gazdasághoz elengedhetetlen lesz majd. A munkaerőhiányra elsősorban hazai és jó minőségű munkavállalók adhatnak jó válaszokat.

Forgács szerint a demográfia egyértelműen kijelöli, hogy a hazai közoktatásban a roma és hátrányos helyzetű diákok sikeres alapfokú oktatásához számos érdemi változásra lesz szükség, amelyek nélkül viszont az amúgy már évekkel korábban megkezdett és egyértelműen jó irányokba tartó szakképzési reform csak lassan hozza az eredményeket. Forgács mindezek mellett fontosnak tartja, hogy a vidékfejlesztésre és a családtámogatásra fordított források és intézkedések minden korábbinál szélesebb körben érjék el a legszegényebb családokat, köztük a romákat is.

Biztos vagyok benne, hogy nagyon küzdelmes, sok nehézséggel járó, de eredményeket is kínálni képes ciklus kezdődik majd meg hamarosan, amely során folyamatos koncentráció, további éles fókusz és egyértelmű felelősségvállalás szükséges ahhoz, hogy az eddigi 12 év eredményei folytathatók legyenek. Egy dolgot szintén nem szabad elfelejteni: sok roma közösség vált tudatosabbá az elmúlt években, akik készek rá, hogy további feladatokat vállaljanak saját magukért, családjaikért, gyermekeikért

– zárta gondolatait a szakértő.

A nemzetközi roma nap alkalmából Járóka Lívia, a Fidesz EP-képviselője szintén megszólalt. Úgy véli: a világjárvány, a gazdasági válság és az ukrán háború humanitárius válsága olyan időszak, amikor képesek vagyunk elfeledkezni a legkiszolgáltatottabbak és a kilátástalanságban élők helyzetéről. Ezekre az új kihívásokra új válaszokkal kell reagálni.

Járóka Lívia felhívta a figyelmet, hogy nyitni kell a tagállami jó gyakorlatok irányába, és erősíteni kell a tagállami fellépés fontosságának szükségességét.

Hazánkban 2010 óta 1,3 millióval csökkent a szegénységgel vagy társadalmi kirekesztéssel érintettek száma, 12 év alatt 10 százalékról 3,8 százalékra csökkentettük a munkanélküliségi rátánkat, és 57 százalékról 74 százalékra emeltük a foglalkoztatási rátánkat. Ma a nemzetközi roma napon – politikai nézeteltéréseinket félretéve – Európa cigányságáért kell dolgoznunk

– zárul a közlemény.

(Borítókép: Kerékpáros férfiak egy megsemmisült orosz páncélozott harci jármű roncsa előtt a Kijevtől mintegy 400 kilométerre délnyugatra fekvő Trosztyanecben 2022. március 29-én. Fotó:MTI / EPA / Roman Pilipej)

Forrás: https://index.hu/belfold/2022/04/08/a-romak-a-romakat-segitik-a-vilagnapjukon/