Egyéves lemaradásban vannak a diákok a digitális oktatás miatt

A digitális oktatás lehetőséget kínált arra, hogy egy hatalmas ugrással a XIX. századból a XXI. századba kerüljünk – írta egy korábbi cikkében Prievara Tibor digitális oktatás szakértő. A konferencia résztvevői ugyanakkor mind egyetértettek abban, hogy ezzel a lehetőséggel nem sikerült élni, még annak ellenére sem, hogy az oktatás legfontosabb problémái a járvány alatt egyértelműen kiütköztek.

A pedagógiai kultúra végtelenül elmaradott, a tanárok a diákok a járvány alatt különösen kiütköző egyéni szükségleteit nem veszi figyelembe, a speciális élethelyzetekre a hazai oktatás nem tud megoldást találni, mert a rendszer túlságosan kötött, rugalmatlan

– mutatott rá Ercse Kriszta interkulturális szakértő, oktatáskutató.

Lencse Máté tanodavezető mindezt azzal egészítette ki, hogy az Instagramot és a Facebookot leszámítva a pedagógusok és a diákok is komoly elmaradottságot mutattak az online világban, a felzárkózást a nulláról kellett kezdeni.

A járvány alatt alkalmazott vészmegoldások ugyanakkor jól látható károkat okoztak, Lannert Judit szociálpolitikus elmondta: a diákok a digitális oktatás miatt legalább egy évvel le vannak maradva.

A világháború idején a mostanihoz hasonlóan huzamosabb ideig nem volt rendes, hatékony oktatás, és ennek bizony meg is lett az eredménye. Kutatások bizonyítják, hogy a lemaradás nyomai még 30 évvel később is ott voltak a mindennapokban. Ez most sem lesz másképp, ez a generáció már mindenképp vesztett valamit, főként azok a hátrányos helyzetű gyerekek, akik nem, vagy csak korlátozottan fértek hozzá a tananyagokhoz, a Kréta rendszert például a diákok ötöde nem érte

– emelte ki a szakértő.

chrome-capture (98)

Fotó: Republikon Intézet / Facebook

Lencse Máté hozzátette: a kisebb korosztály különösen nehéz helyzetbe került, ovisoknál, alsósoknál olyan problémák jöttek elő, melyekre korábban nem volt példa. Derdák Tibor a Dr. Ámbédkar Iskola igazgatója ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a szegregált iskolák tanulói a jelenléti oktatás keretei között sem fejlődnek a megfelelő mértékben, a kisebb falvakban élő tinédzserek nagy százaléka nem ismeri a szorzótáblát, a mértékegységeket.

Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke korábban az Indexnek mesélt arról, hogy éppen a fent említett okok miatt nagyon fontos, lenne, hogy most szeptemberben a pedagógusok felmérjék a károkat.

„Arra gondolok, hogy elsősorban a hátrányos helyzetű településeken az alsós diákok nem szereztek stabil alapokat, ezért ősztől mindenképp időt kell száni a felzárkóztatásukra, szükség esetén a tanterveket fel kell függeszteni, azokat a gyerekekhez kell igazítani. 

Emellett fel kell mérni a tanulók mentális állapotát, a hónapokon át tartó bezártság és magány mindenkit nagyon megviselt.

Nem tanulták meg, hogyan kell egymáshoz alkalmazkodni, csapatban együtt dolgozni az online térben. Nem tudjuk pontosan, hány diák vesztette el a szüleit, nagyszüleit, kedvenc tanító vagy óvó nénijét a koronavírus-járvány következtében, de az biztos, hogy rájuk fokozottan oda kell figyelni” – mondta Szabó Zsuzsa.

A negatív tapasztalatok mellett ugyanakkor pozitív hozadéka is volt a járványnak, nőtt a pedagógusok megbecsültsége azzal, hogy az iskola házhoz ment, noha az elismertség a fizetésekben továbbra sem mutatkozik meg. 

(Borítókép: 3. osztályos tanuló online magyarórán vesz részt Nagykőrösön 2021. március 8-án. Fotó:  Ujvári Sándor / MTI)

Forrás: https://index.hu/belfold/2021/09/09/digitalis-oktatas-konferencia-pedagogusok-diakok/