Egyedül a széllel szemben – mi lesz az EKB-val, ha rajtuk kívül már mindenki szigorított?

Máshol már csikorognak a fékek

Az Európai Központi Bank egyelőre nem gondolkodik a gazdaság stimulálásának lelassításán, tekintve az övezet lassabb talpra állását. A központi banknak azonban óvatosnak kell lennie, ugyanis a világ jegybankjai már kezdik behúzni a féket és elsősorban a Fed lassítása az európai pénzpiacokon is megemelheti a hitelfelvételek költségeit – írja a Bloomberg.

Az EKB el akarja kerülni, hogy a piac azt árazza be Európára is, amit az Egyesült Államokra – akár a kamatok normalizásával vagy a mennyiségi lazítás kivezetésével kapcsolatban – állítja Marchel Alexandrovich, a Jefferies International közgazdásza. Az EKB meg akarja értetni a befektetőkkel, hogy az övezet gazdasága még hátrébb tart kilábalást tekintve, mint az USA, valamint ebből kifolyólag az inflációs kockázatok is eltérőek. Christine Lagarde, az EKB elnöke múlt héten az Európai Parlamentben is kiemelte, hogy

az eurózóna és az USA gazdasága “teljesen más helyzetben van”.

Az elmúlt egy év szinte állandó monetáris stimulusai után a legtöbb jegybank már elkezdte hűteni a kedélyeket – a Feden kívül a brit, kanadai, norvég, svéd, dél-koreai és az új-zélandi jegybank is a normalizáció jeleit mutatták, miközben itthon, Csehországban és Mexikóban még kamatemelésre is sor került. Nem úgy az EKB-nál, ahol az elmúlt időszakban a kötvényvásárlási program megemelt intenzitással pörög.

A Fed az elmúlt hetekben szigorú retorikával hűtötte a piaci kedélyeket, ahogy a kamatemelés belengetése után a kötvényvásárlási program visszafogása is szóba került. A bejelentések hatása az európai piacokon is érződött, ahogy a befektetők az EKB kamatcsökkentése helyett már inkább a betéti kamatlábak 2023-as, 10 bázispontos emelkedésére kezdtek készülni. Közben a német 10 éves lejáratú kötvények hozama is május óta a legmagasabbra kúszott.

A piaci reakciókat az Európai Központi Bank vezető közgazdásza, Philip Lane próbálta csillapítani, amikor a Bloombergnek elmondta, hogy talán még szeptemberben sem érkeznek olyan adatok, hogy a döntéshozók jelentős változtatásokról határozzanak – üzenve, hogy az EKB még hónapokig nem változtat politikáján.

Az EKB igyekszik elkerülni, hogy a többi jegybank kamatemelésének hatása idejekorán begyűrűzzön az euróövezet piacaira.

Nem véletlen, amit az EKB csinál, de óvatosnak kell lennie

Ahogy a többi ország egyre szorosabbra fogja a gyeplőt – néhány helyen még a kamatemelést is meglépve – az euró ezeknek köszönhetően egyre csak gyengül ezen országok devizájával szemben. A gyengébb euró drágítja az övezetbe érkező importot, miközben segíti az exportot, ezzel is támogatva az övezet gazdaságának mihamarabbi helyreállását. Robin Brooks, a washingtoni Nemzetközi Pénzügyi Intézet vezető közgazdásza sarkos véleményt fogalmazott meg, miszerint az euró gyengesége a

az egyik legnagyobb egyensúlytalanság jelenleg a világgazdaságban.

Az Európai Központi Banknak viszont mindezek ellenére is óvatosnak kell maradnia – írja a Bloomberg. Sosem tudhatják ugyanis, hogy a Fed mikor húzza be hamarabb a fékeket és emeli meg például a vártnál korábban az alapkamatot. George Cole, a Goldman Sachs munkatársa szerint a tovagyűrűző hatás Amerikából Európába ezúttal magasabb lehet, mint amit az elmúlt években tapasztaltunk.

Sylvain Broyer, az S&P Global Ratings közgazdásza úgy véli, hogy a központi banknak baj esetén sokkal konkrétabban kell majd kommunikálnia a terveit és nem hagyni, hogy a piaci spekuláció egyre nagyobb volatilitást okozzon.

Címlapkép: Getty Images

forrás: https://www.portfolio.hu/gazdasag/20210630/egyedul-a-szellel-szemben-mi-lesz-az-ekb-val-ha-rajtuk-kivul-mar-mindenki-szigoritott-490274