Bengáli tűz: 50 éve ismerte el Magyarország Banglades függetlenségét

A dél-kelet ázsiai Banglades a világ nyolcadik legnépesebb országa, bő 165 millió lakossal. Ez több, mint Oroszország lakossága, vagy akár, mint Németország és a visegrádi országok lakossága együtt. Nagyjából annyi, mint az újlatin országok (Spanyolország, Franciaország, Olaszország és Portugália) együttesen vett népessége. Ha csak a számokat nézzük, ez tizenhatszor akkora piacot jelent, mint Magyarország. Rendkívül sűrűn lakott ország, ezeregyszáz (!) fő per négyzetkilométer. Ez a magyar népsűrűség tízszerese.

Banglades azonban viszonylag szegény ország, legalábbis egyelőre. Az egy főre jutó nemzeti össztermék egy tizede a magyarnak. Banglades azonban fejlődik, s ha a nagy számok törvénye alapján gondolkozunk, és úgy kalkulálunk, hogy Banglades lakosságának csak 10 százaléka él európai értelemben vett középosztálybeli szinten, ez máris nagyjából kétszer akkora fogyasztói réteg, mint az egész magyar piac.

Bár Banglades hozzánk képest még sok tekintetben elmaradott, mindemellett a világ egyik leggyorsabban növekedő gazdaságával is rendelkezik, ez pedig megteremti az országaink számára kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés alapját. A magyar cégek, vállalatok számára fontos, hogy egy ilyen nagy, piacon is meg tudjanak jelenni, Banglades számára pedig fontosak a magyar cégek által biztosítható technológiai fejlesztések. A két ország történelmi függetlenségi törekvései között sok a hasonlóság. A Bangáli nép sokat szenvedett nép. Ugyan Bangladesben nem volt kommunizmus, de volt idegen megszállás, majd ezt követően diktatúra is. India 1947-es függetlenné válása és véres kettéválása után Banglades egy nagyobb föderáció keretében Pakisztán keleti exklávéja lett. Kelet-Pakisztánt azonban az akkori pakisztáni vezetés mostohagyermekként kezelte. A kibontakozó bengáli nemzeti ébredést követően felszabadító gerillaháborúra (Függetlenségi Háborúra) került sor, amely során több százezer civil halt meg és mely 1971-ben indiai segítséggel győzelemhez vezetett. Viharos évek jöttek, először egy rövid életű szocialista kísérlet, amit majd a nyolcvanas években egy katonai diktatúra váltott.

A ma kormányzó párt, az Awami Liga a nacionalista párttal közösen szervezte az ellenállást, a mostani miniszterelnök-asszony, Sheikh Hasina volt az ellenzék „csillaga”. Hasina 13 éve irányítja az országot, ezalatt fokozatosan megszűnt az éhezés és Banglades a világ egyik legdinamikusabban fejlődő stabil gazdasága lett.

A Bangladesi Népi Köztársasággal – 50 éve – 1972. január 29-én vette fel a diplomáciai kapcsolatokat az akkori Magyar Népköztársaság kormánya. Országunk elsők közt ismerte el a független Bangladest és erre mindkét fél azóta is szeretettel hivatkozik a diplomáciában. Bangladesnek ez a korai segítség sokkal többet jelent, mint nekünk, emiatt talán kivételezett helyzetben vagyunk az országok sorában.

Amióta a magyar kormány meghirdette a keleti nyitás politikáját, Ázsia-szerte egy újfajta európai stílust ismertek meg. Emlékezetes a 2016-os Víz Világtalálkozóra érkezett bangladesi küldöttség, melyet maga Sheikh Hasina Miniszterelnök Asszony vezetett és így a történelemben először, létrejöhetett a miniszterelnöki csúcstalálkozó is. A két ország álláspontjai nagyon sok kérdésben megegyeznek, így azóta Magyarország és Banglades számos fórumon, platformon egymás stratégiai szövetségesei. Banglades fontos szerepet játszik a terrorizmus, a szélsőségek és vallási extremizmus elleni küzdelemben. Ezért is fontos, hogy hazánk szorosra fűzze együttműködését Bangladessel ezeken a területeken.

Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter szívesen látott vendégek egész Dél-Ázsiában. A pandémia alatt 2020 szeptemberében ismét történelmi találkozóra került sor a magyar és bangladesi külügyminiszter között, ezúttal Dakkában, a magas szintű diplomáciai esemény is jelezte, hogy a magyar befektetőknek, és a magyar tudás-exportnak különösen nagy keletje van a térségben.

A pandémia legrosszabb időszakában Banglades ajánlott fel ötezer vakcinát, az elmúlt decemberben pedig Magyarország ezt a gesztust immár félmillió vakcina adományozásával tudta viszonozni. Kevéssé ismert, inkább feledett tény, hogy 1971-ben a a bengáli embereket segítendő, akkori országvezetésünk egy tábori kórházat létesített a dél-bangladesi Maijdee Courtban és az országban valószínűleg egyedüli külföldiként az akkor kitört véres polgárháború sérültjeinek ellátásában segíthettek magyar orvosaink a ma kilencven éves dr. Bartos Gábor sebész főorvos vezetésével.

Bangladesbe missziós orvostársaimmal 12 éve járunk csendben segíteni rászorulókon. Ezek alatt az évek alatt több mint félezer embert részesült ingyen helyreállító műtétekben. Amióta az általam vezetett orvoscsoport sikeresen szétválasztotta az ikreket, a nemzetközi orvos-társadalom részéről különös figyelem irányul a magyar tudásra és Bangladesre is. A bangladesi kórházak orvosainak, személyzetének odaadó munkája nélkül nem tudtunk volna eredményesen dolgozni. Egyértek Csókay Andrással abban, hogy mindezeken kívül a műtét sikeréhez isteni csoda is kellett. A világ egyik legnépesebb muszlim országát is képviselve, egyben hívő katolikusként úgy gondolom, hogy a Jóistennek szándéka volt ezzel a sikerrel. Egy olyan világban, ahol veszélyes vizeken kell kormányozni az ország hajóját, még egy távoli ország barátsága is sokat érhet. Minden törekvés, híresztelés, amely a műtétek sikerét próbálja beárnyékolni, s amely a magyar-bangladesi baráti viszonyt törekszik rombolni, nyilvánvalóan árt a két nép, a két kultúra közötti párbeszédnek és a megértésnek. Vajon akad olyan szereplő, aki a politikai és gazdasági kapcsolatok kibontakozásának megakadályozásában lenne érdekelt?

Feladni abból a presztízsből, eredményből és reményből, amit a magyar politika a keleti nyitással elért, vagy elérhet, azt jelentené, hogy Magyarország visszafordul. Pedig, mint a sebészetben, életbe (legalább is húsba) vágó kérdés lehet, hogy előre kell menni, nem hátra.

A szerző általános sebész, plasztikai (égési) sebész, egészségügyi közgazdász, Banglades tiszteletbeli konzulja.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.

Szeretjük az izgalmas, okos, érvelő írásokat. Várjuk az ön véleményét is!

(Borítókép: Cselekvés Alapítvány)

Forrás: http://index.hu/velemeny/2022/04/11/bengali-tuz-50-eve-ismerte-el-hazank-banglades-fuggetlenseget/