Bemutatjuk Magyarország színes választási atlaszát

A Választási földrajz Facebook-oldala is többek között erre keresi a válaszokat a 2018-as országos választási eredmények és a 2020-as borsodi időközi választás eredményeit is felhasználva. A népszerű oldal egyik készítőjét, Kovalcsik Tamás geográfust, választási szakértőt kérdezte az Index.

A Választási földrajz két készítője, Bódi Mátyás és Kovalcsik Tamás most edződnek hozzá a média fokozottabb figyelméhez, ez azonban nagyobb felelősséget is ró rájuk, legyen szó egy tudományos publikációról vagy egy Facebook-poszt közzétételéről.

„Ha valaki ránéz az oldalunkra, azt láthatja, hogy mi igyekszünk megbecsülni a várható eredményeket. A napi politikai események választókra gyakorolt hatását viszont kevésbé tudjuk feltárni ezzel a módszertannal, hiszen mi a múltbeli választási eredményekből indulunk ki. Ezáltal oldalunk inkább jó kiegészítője lehet más cégek méréseinek” – állapította meg Kovalcsik Tamás.

Kollégájával a kutatásaik alapján rögzített országos eredménnyel számolnak, amely egy 50,5 százalékos Fidesz–KDNP- és egy 49,5 százalékos ellenzéki listát prognosztizál.

Ez a választási szakértő szerint a 2018-os eredményből és a mostani kiélezett helyzetből fakad. A Választási földrajz elindításának volt egy olyan szándéka is a szakértő szerint, hogy átalakítsák a politikai diskurzust oly módon, hogy a geográfiára jobban rá tudják irányítani a figyelmet. 

Bódi Mátyás és én is geográfusok vagyunk, így természetes volt, hogy ezt az aspektust kívánjuk megjelentetni az oldalunkon. Nem elsődleges szempont a munkánkban a pontos választási előrejelzés, de tágítani szeretnénk a vizsgálódási fókuszt egy-egy választókerület esetében. Igyekszünk a helyi ügyek és a jelöltek személyének fontosságára is rávilágítani a magunk eszközeivel. Munkánk során egyrészt az alacsonyabb területi szintű társadalmi-gazdasági törésvonalakat vesszük figyelembe, annak érdekében, hogy a megyei választói magatartás térbeliségének hátterét minél inkább megvilágítsuk. Másrészt azt sem szeretnénk szem elől téveszteni, hogy a száraz adatok mellett fogyaszthatóbbá is tegyük a bejegyzéseinket. Oldalunk lírai tartalmának nagyrészt Bódi Mátyás a felelőse

– foglalta össze a lényeget a geográfus-kutató.

Tizenhét billegő választókerület lehet

Az RTL Klubon megjelent riportban a Választási földrajz tizenhét olyan kerületet számolt össze, ahol átbillenhet az inga ide vagy oda. Ennek azért is nagy a jelentősége, mert a parlamenti mandátumok 55 százaléka ma már az egyéni választókerületekben dől el.

Ez a szám a modellezésünk alapján jött ki, mégpedig azokban a választási körzetekben, ahol a különbség 5 százalékponton belüli. Ezeket a kerületeket akkor is érdemes lesz figyelni, ha megváltozik a politikai klíma áprilisig. Egy-egy kerület elhódítása akár pár száz szavazatnyi különbségen is múlhat, amit az utolsó két hétben is be lehet gyűjteni a személyes találkozások során

– jegyezte meg Kovalcsik Tamás, aki a Jobbik 2009-es EP-választásokon elért áttörését hozta fel példának. Az akkor még parlamenten kívüli pártnak szinte semmilyen médiafelülete nem volt, ám így is közel 15 százalékos listás eredményt értek el, és ezzel a közéletbe látványosan berobbanva három mandátumot is szereztek az Európai Parlamentben. „Ezt az eredményt akkor egyértelműen a saját aktivistáiknak köszönhették, nem pedig Vona Gábor sűrű ATV-s szereplésének” – jegyezte meg viccesen a választási szakértő.

Egy adott választókerületben 70-80 ezer szavazó jogosult a választásra, egyetlen listás mandátum pedig körülbelül 96 ezer szavazaton múlik.

Egy-egy választókerület eredménye pedig kettőt ér abból a szempontból, hogy itt döntetlen nem létezik: vagy a kormánypárti jelölt nyer mandátumot, vagy az ellenzéki induló. „A door to door kampány jelentőségét természetesen most sem szabad lebecsülni, ez egy-egy kerület eredményén érdemben változtathat” – jegyezte meg Kovalcsik Tamás. 

A technikai újítások hatalmas lökést adtak a földrajzi kutatásoknak. A geográfia a számítástechnika térhódítása előtt még katalogizáló tudományként működött.

Az öreg geográfusok idejének nagy részét az töltötte ki, hogy térképeket rajzolgattak, és azokat színezték vagy kézzel sraffozták. Egy kistérségi szintű magyarországi térképet megrajzolni elképesztő munka lehetett

– idézte fel a régmúltat a kutató.

A Választási földrajz sikerével kapcsolatban Kovalcsik Tamás megjegyezte: elsőként pozitív szakmai visszajelzések érkeztek, ezt követte azon emberek elérése, majd a velük történő kapcsolatfelvétel, akik mélyebben be vannak ágyazva a politikai diskurzusba. Ilyen például Tóka Gábor Facebook-oldala, a Vox Populi választási kalauz, ahol rendszeresen megosztják a Választási földrajz tartalmait is.

Mi a múltbeli választások kvantitatív modellezésére és térbeli aspektusaira alapozzuk a szakmai munkánkat, ami értelemszerűen a választás előtt pár nappal sem lehet pontosabb, mint amilyen ebben a pillanatban. A közvélemény-kutatók a friss méréseik okán közelebb vannak a napi valós országos politikai viszonyokhoz, mi viszont konkrétan választókerület-, illetve település- vagy akár városrész-specifikus kutatásokat végzünk, nem véletlenül nem használjuk a megyei bontást sem. Budapest viszont kivétel ebből a szempontból, itt szavazókörönként térképezzük fel a preferenciákat

– világította meg a szakmai módszereket a geográfus.

Budapesten 0–18 lehet az eredmény?

Budapesten nagyon kevés babért jósolnak a kormánypárti jelölteknek a közvélemény-kutató cégek. Hogyan vélekedik erről a Választási földrajz?

Mi is hasonló eredményre jutottunk a 18 fővárosi választókerületben. A legszorosabb körzetekben is minimum 9 százalékpontos ellenzéki előnyt jósol a modellünk. Annak meghatározására, hogy milyen pontos a módszerünk, abból indulunk ki, hogy mekkora a két legutóbbi választás közötti volatilitási érték, az egyik mostani posztunk is erről szólt. Ez alapján viszont az körvonalazódik, hogy az idei választás térbeli struktúrái nagyon hasonlatosak lesznek a 2018-ashoz. Nagy módosulás a preferenciák terén ebben a térbeli struktúrában nem várható

– jósolta a választási szakértő.

Volatility02.PNG

Fotó: Választási földrajz

A választói volatilitás azt jelenti, hogy mekkora arányban módosultak a pártokra leadott voksok választókerületi felbontásban, azaz a választók hány százaléka voksolt egy másik pártra két választás során. Ez az arány 2014 és 2018 között csupán 5 százalék volt a Fidesz–KDNP jelöltjeit tekintve.

A Választási földrajznak más kvantitatív módszer is van a tarsolyában ahhoz, hogy a két nagy tömbön kívüli Mi Hazánk és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) eredményeit is képesek legyenek megjósolni. „Itt segítségünkre vannak a 2019-es EP-választás és az önkormányzati választás eredményei. Ráadásul nemzetközi példáink is vannak, Romániában például 9 százalékot ért el az oltásellenes, szélsőjobboldali AUR.” A Válasz Online oldalán megjelent tanulmányuk végső következtetésében is arra jutottak, hogy a Mi Hazánk parlamentbe jutása egyáltalán nem lenne meglepő 2022 áprilisában.

A radikális pártnak viszont problémát okozhat, hogy az oltásellenesség az aprófalvakban élő, alacsony társadalmi státuszú, egészségügyi ellátást nélkülöző, cigány etnikum körében a legmagasabb. Ők azonban nem fognak automatikusan a Mi Hazánkra voksolni

– állapította meg Kovalcsik Tamás. A két kisebb párt bekerülése abból a szempontból is tartogathat izgalmat, hogy szoros választási eredmény esetén a mérleg nyelvévé válhatnak.

Ha bejutnak, az MKKP akár a mérleg nyelve is lehet

„A Mi Hazánk hasonló pozícióba kerülhet, mint a MIÉP 1998 és 2002 között, amikor nem léptek be a kormánykoalícióba, de a miniszterelnök személyét például megszavazták. Érdemes azt is megvizsgálni, hogy a Mi Hazánk képviselői hányszor szavaztak együtt az elmúlt időszakban a kormányzó párttal. A mérleg nyelve ezért megítélésem szerint sokkal inkább a Kétfarkú Kutya Párt lehet, ha bejutnak az Országgyűlésbe” – mondta a választási szakértő, aki április harmadika után sem fog unatkozni, hiszen az idei adatokat mind fel kell vinniük a rendszerükbe, a modelltől jelentősen eltérő, megváltozott szavazási preferenciájú körzetekben pedig fel kell tárni, hogy mi történt, és kik szavaztak át most jelentős létszámban. 

Külföldön is lesznek választások folyamatosan, ezek földrajzi vetületéről pedig szintén lehet és érdemes értekezni. A mostani élénk médiaérdeklődésnek egyrészt az RTL Klubbal való hosszú távú együttműködés, másrészt pedig az is az oka lehet, hogy a Választási földrajz elég határozottan állt ki amellett, melyik választókerületben ki fog győzni. Azóta már sokat finomodtunk, és büszkék vagyunk arra, hogy mindegyik politikai oldal tiszteletben tartja a pártatlanságunkat

– zárta gondolatait Kovalcsik Tamás.

Az április 3-i országgyűlési választásokról külön mellékletet indít az Index is, legfontosabb cikkeinket itt tudják böngészni.

(Borítókép: Index)

Forrás: https://index.hu/belfold/2022/02/14/valasztas-2022-valasztasi-foldrajz-prognozis/