Beatriz Yordi: a klímasemlegesség elérését úgy kell megvalósítani, hogy senkit sem hagyunk hátra

A jelenlegi célkitűzések mellett csak 40 százalékos kibocsátáscsökkentést lehetne elérni 2030-ig, így az 55 százalékos cél megvalósításához az ambíciós szint emelése szükséges. A júliusban bemutatott javaslatcsomag az, amelyik megpróbálja egyensúlyba hozni ezt.

A kibocsátáscsökkentés és a klímasemlegesség eléréséhez a gazdaság és a társadalom átalakítása szükséges és azt is kihangsúlyozta Beatriz Yordi, az Európai Bizottság DG Clima, European and International Carbon Markets igazgatója, hogy

fontos egy szociálisan fair átmenet megteremtése, ahol senkit sem hagyunk hátra.

Az új uniós klímacsomag pontjai közül az alábbiakat emelte ki Beatriz Yordi:

  • Európai Uniós Kibocsátás-Kereskedelmi Rendszer (EU ETS): a szén-dioxid-kvóták segítségével lehetővé válik a szennyezés árazása. A rendszer szereplőinek pedig évről évre csökkenteniük kell a kibocsátás mennyiségét, mivel az elérhető kvótaszám is egyre alacsonyabb. A „Fit for 55” javaslata pedig megemelné ezt a csökkentési ütemet 4,2 százalékra. Emellett kibővítenék az EU ETS-t az épületekre és a közlekedésre is, de ez már egy párhuzamos rendszerben futna.
  • Erőfeszítés-megosztási Rendelet: az ide tartozó területekre vonatkozó célszámokat is meg kell emelni, hogy elérhető legyen az 55 százalékos célkitűzés. Magyarország esetében a jelenlegi 7 százalékos kibocsátáscsökkentési szintet 18,7 százalékra.
  • Energiahatékonyság és megújuló energiaforrások: ezekre is szükség lesz a célok eléréséhez, és ráadásul csökkentik az energiafüggőséget is. Fontos szerepet kapnak az épületfelújítások is ebben. A megújuló energiaforrások részaránya pedig 40 százalékra emelkedne a villamosenergia-termelésben.
  • Tiszta hidrogén és biomassza használatának támogatása, illetve az európai erdők védelme is fontos (LULUCF)
  • A belsőégésű autók szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére is szükség lesz, illetve az alternatív közlekedési infrastruktúra megerősítésére.
  • Azt is kiemelte Beatriz Yordi, hogy az épületek és a közlekedési szektor esetében továbbra is a kibocsátások emelkedése figyelhető meg, így szükséges ennek a trendnek a megfordítása szükséges. Ennek azonban jelentős hatása van a lakosságra is, így az új párhuzamosan futó EU ETS bevételeinek 25 százaléka kerülne az EU új szociális alapjába, amelyből utána kapnának a tagállamok támogatást.
  • Végül fontos a karbonvám bevezetése is, amelynek a pilotja 2023-ban indulna el és egyelőre olyan szektorokra vonatkozna, mint a vas, az acél, cement, fertőtlenítőszerek, elektromosság és alumínium.

A célok eléréséhez igen komoly befektetésekre lesz szükség, így a csomag jelentősen növelné az innovációs alap számára elérhető forrásokat többek között. Magyarország mintegy 41 milliárd eurót kapna a klímasemlegesség eléréséhez az EU-tól. Fontos a gazdasági növekedés megtartása mellett elérni a klímacélokat, az EU GDP-je például 60 százalékkal nőtt 1990-2019 között, míg a kibocsátások 20 százalékkal csökkentek. Ez tehát lehetséges Beatriz Yordi szerint.

forrás: https://www.portfolio.hu/gazdasag/20210907/beatriz-yordi-a-klimasemlegesseg-elereset-ugy-kell-megvalositani-hogy-senkit-sem-hagyunk-hatra-499496