Az ukrán nagykövet nem lát feszültséget Orbán és Zelenszkij között

Nepop Ljubov, Ukrajna Magyarországi Nagykövetségének vezetője szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem volt és nem lehet ellenfele Orbán Viktornak.

A nagykövet a Radio Svobodának adott interjújában elmondta, hogy kizárólag a magyar emberek joga eldönteni, hogy milyen kormány van hatalmon, ezt a döntést meghozták, és Ukrajna ezt tiszteletben is tartja.

Őszintén reméljük, hogy most, hogy vége a választásnak, alábbhagynak az érzelmek. Aktív együttműködésre léphetünk majd annak érdekében, hogy minden erőnket arra a veszélyre összpontosítsuk, amely nemcsak Ukrajna, hanem Magyarország számára is kiemelten fontos

– fogalmazott Nepop Ljubov. Hozzátette: „ha Ukrajna nem védekezik, holnap orosz tankok lesznek a magyar határ közelében”. Véleménye szerint „a magyar fél megértette érzelmességünket, amely nélkül nem beszélhetünk az Ukrajnában folyó háborúról”.

A Bucsában történt eseményekkel kapcsolatban megjegyezte: „minden partnerünknek, különösen Magyarországnak egyértelműen el kell ítélnie ezt a tettet”. Hozzátette, hogy ezzel kapcsolatban még várják a hivatalos magyar reakciót.

Magyarország döntésével összefüggésben, miszerint nem engedélyezi halált okozó fegyverek szállítását a területén, elmondta: „minden tőlünk telhetőt megteszünk, és még sok minden mást is azért, hogy pozitív döntés szülessen”. Elmondása szerint Magyarország eddig minden Oroszországgal szembeni szankciót támogatott.

Ugyanakkor mindannyian világos álláspontot hallottunk az energiával kapcsolatban. És a magyarázat erre az, hogy a gázellátás 85 százaléka, az olajellátás 60 százaléka függ ettől

– magyarázta a magyar álláspontot Nepop Ljubov, aki rávilágított arra is, hogy „nagyon sokba kerül ez a háború Ukrajnának”, célozva ezzel az emberéletekre. Ez a legrosszabb ár, amit Ukrajna fizet – tette hozzá.

A nagykövet emlékezett arra is, hogy Magyarország az elsők között csatlakozott ahhoz a nyilatkozathoz, amelyet nyolc ország írt alá Ukrajna felgyorsított európai uniós csatlakozása mellett. „Ez egy nagyon komoly és nagyon fontos támogató gesztus, Magyarország lehet az a mozdony, amely ebben segít nekünk” – mondta.

Szijjártó Péter korábbi nyilatkozatával ellentétben azonban azt állította, hogy nem tudja, milyen beszélgetésre utalt a miniszter. Kijelentette: „bátran és teljes garanciával kijelenthetem, hogy Ukrajna nemhogy nem avatkozott be, de meg sem próbált beavatkozni a magyar választásokba”.

Nem látok feszültséget Volodimir Zelenszkij és Orbán Viktor miniszterelnök között. Mindkét politikus képes világosan és egyértelműen beszélni. Mindkét politikus egyértelműen saját állama érdekeit védi. De mindkét politikus nagyon világosan képes megérteni, hol van olyan stratégiai érdek, amely túlmutat a saját államán, és ez a régió és Európa érdeke

– fogalmazott az ukrán nagykövet. Hozzátette: „nem látok problémát abban, ha a politikusok őszintén beszélnek egymással. Nem látok problémát abban, ha Ukrajna elnöke azt mondja, hogy fájdalmai vannak, és szerinte változtatni kell a magyar állásponton. Abban sem látok problémát, amikor Magyarország miniszterelnöke őszintén beszél arról, hogy látja azt a problémát. Ha megértjük egymást és őszintén beszélünk, az azt jelenti, hogy megtaláljuk a kiutat ebből a helyzetből”.

Mindkét népnek van egy nagyon fontos tulajdonsága: a méltóság. Becsület és méltóság. Az ukrán vezetésnek van, a magyar vezetésnek van. És meg vagyok győződve arról, hogy ez teremti meg azt az alapot, amely lehetőséget ad számunkra az optimizmusra és a jövőbe vetett bizalomra

– mondta Nepop Ljubov.

A háború kitörésétől a szankciókig

Már hónapokkal ezelőtt hangos volt a sajtó egy orosz támadás lehetőségétől, az események azonban csak februárban gyorsultak fel igazán. Február közepén a magát már nyolc éve függetlennek kikiáltó Luhanszki és Donyecki Népköztársaság valamint Ukrajna között megnőtt a katonai aktivitás, egyre több alakalommal támadtak egymásra. Február 22-én azonban fordulat állt be, Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyanis aláírta a de facto népköztársaságok függetlenségét elismerő nyilatkozatot. A nyilatkozaton kívül egy katonai együttműködésről szóló megállapodást is aláírtak. A moszkvai vezetés azonban kijelentette, hogy nem ad katonai támogatást az általa függetlennek elismert köztársaságoknak, csak abban az esetben, ha a vezetői ezt kérik.

A két vezető nem habozott sokáig, február 23-án este egy kérvénnyel fordultak az orosz vezetőhöz, amelyben az orosz fegyveres erők segítségét kérik. A segítséget Vlagyimir Putyin nem utasította vissza, és február 24-én hajnalban bejelentette: „különleges katonai hadműveletet” indítanak Ukrajna területén. Ezzel Oroszország megtámadta Ukrajnát, a támadások elsőként a stratégiai jelentőségű objektumokat érték: repülőterek, raktárak, katonai központok.

A támadás hírérére az Európai Unió (EU) és a NATO szankciókkal reagált, melyeket a vállalkozások kivonulása követett az országból. A szankciók azonban nem érintették az energiaszektort, ugyanis a legtöbb európai ország függ az orosz energiaellátástól. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azonban úgy gondolja, nem elégségesek az Oroszország elleni nyugati szankciók. Véleménye szerint az energiaellátást is érinteni kellene, azonban több nyugati vezető ellenzi ezt, köztük Orbán Viktor miniszterelnök és Olaf Schoz német kancellár is. Az ukrán elnök mindkét nyugati vezetőnek üzent már a nyilvánosság előtt, hogy változtasson álláspontján.

Zelenszkij az európai vezetők előtt

Az ukrán elnök egy hónappal a háború kitörése után személyesen üzent Orbán Viktor miniszterelnöknek az Európai Tanácshoz intézett beszédében. Üzenetének fő mondanivalója az volt, hogy Magyarországnak végre „el kell döntenie, hogy melyik oldalon áll”. Akkor az ukrán elnök így fogalmazott:

Figyeljen, Viktor, tudja, mi folyik Mariupolban? Kérem, ha teheti, menjen ki a rakpartra. Ezt csinálja ma Oroszország. Ugyanazok a cipők. Mariupolban ugyanazok az emberek. Felnőttek és gyerekek. És nagyszülők. És több ezer van belőlük. És ezek az ezrek elmentek. És gondolják át: haboznak szankciókat alkalmazni vagy nem? Haboznak átengedni a fegyvereket vagy sem? Haboznak kereskedni Oroszországgal vagy sem? Nincs idő habozni. Ideje dönteni.

Majd kiemelte, hogy szükségük van a magyar és a német támogatásra is. Az elnöknek két kérése volt:

  1. szavazzák meg a szankciók kiterjesztését az energiaszektorra, és Magyarország ne vásároljon gázt és kőolajat Oroszországtól;
  2. Magyarország engedjen át fegyverszállítmányokat és küldjön fegyvereket Ukrajnába.

Magyarország nem felejt

Orbán Viktor miniszterelnök azonban a beszédre reagálva kijelentette, hogy az ukrán elnök kérései ellentétesek a magyar érdekekkel, ezért mindkettőt visszautasítja. Emlékeztetett, hogy a magyar háztartások 85 százalékát gázzal fűtik, és a magyar kőolajimport 64 százaléka is Oroszországból érkezik. A kőolaj-finomítókat csak három–négy év előkészítés után lehet átállítani máshonnan beszerzett kőolaj feldolgozására, a jelenleg felhasznált orosz földgáz mennyiség pedig fizikailag sem szerezhető be másik forrásból – tette hozzá a miniszterelnök.

Az ukrán elnök nyilatkozatára Orbán Viktor több ízben is reagált, egyik alkalommal a szokásos rádióinterújában, melyben elmondta:

folyamatosan segítséget nyújt a magyar kormány az Ukrajnából érkező menekültek számára.

Megjegyezte, hogy ebben a helyzetben másodlagossá vált, hogyan bántak a magyar kisebbséggel Ukrajnában, de „spongyát rá”, egy ilyen helyzetben nem ez a legfontosabb. Ha nem is ez most a legjelentősebb kérdés, „nem felejtjük el”, hogyan bántak a kárpátaljai magyarsággal – tette hozzá.

Nem adja fel az ukrán elnök

Az ukrán elnök azonban nem adta fel, továbbra is üzen a magyar kormánynak. Szerinte nem elfogadható, ha vannak olyan országok, amelyek belülről feszítik az Európai Uniót, és még most is segíteni próbálják Oroszországot.

Mindenki pontosan tudja, ki áll szemben az emberiességgel és a józan ésszel az Európai Unióban, ki az, aki semmit sem tesz Ukrajna békéjéért. Ennek véget kell vetni, Európa pedig nem hallgathatja tovább Budapest kifogásait

– ezt mondta Zelenszkij, aki szerint változatlanul ki kell terjeszteni a szankciókat, le kell mondani az orosz olajról, nem szabad kereskedni Oroszországgal, valamint el kell zárni a kikötőket az orosz hajók elől.

A választásból sem maradt ki az ukrán háború

Orbán Viktor egyik rádióinterjújában úgy fogalmazott, hogy a háború „ráborult az egész magyar kampányra”, így már nem csak az a kérdés, hogy menjünk-e vissza a „kudarcos múltba” vagy sem. Ezen túl most már a béke meg a biztonság kérdése is bekerült a választás tétjei közé, és „a mi üzenetünk világos: csak a Fidesz tud békét teremteni Magyarországon” – tette hozzá.

A választási kampány alatt a Fidesz álláspontja azt volt, hogy  „a baloldal háborúba sodorná az országot”.  A miniszterelnök és a kormánypártok szerint az ellenzék „titokban lepaktált az ukránokkal” arról, hogy ha az ellenzék hatalomra kerülne, akkor beléptetik Magyarországot a háborúba, és bevezetik az energiaszankciókat is.

Március 30-án, a heti kormányülés után Szijjártó Péter külügyminiszter azt állította: bizonyítékok vannak arra, hogy az ellenzék kampánystábjában titokban egyeztetnek az ukrán kormánnyal, és ígéretet tettek nekik arra, hogy ha az ellenzék kerülne hatalomra, akkor azonnal döntenének a fegyverek szállításáról Ukrajnába, és azonnal megszavaznák az Európába, ezen belül Magyarországra irányuló kőolaj- és földgázszállítások szankcióját.

Márki-Zay Péter gyorsan válaszolt Szijjártó Péter állításaira:

Ma kiderült, hogy a magyar külügyminiszter államtitkokat szolgáltatott ki Putyin hekkereinek. Hogy erről a figyelmet elterelje, egy nem létező Twitter-bejegyzésre hivatkozva hazudozik. Az Orbán-kormány kockára teszi, mi garantáljuk Magyarország biztonságát

– fogalmazott az ellenzék miniszterelnök-jelöltje.

Márki-Zay Péter, az Egységben Magyarországért hatpárti ellenzéki szövetség miniszterelnök-jelöltjeként először a Partizánnak mondta azt, hogy ha a NATO úgy dönt, akkor akár katonai segítséget is adhatna Magyarország Ukrajnának. Hozzátette azonban, hogy „egyelőre erről szó sincs”.

Fekete-Győr András, a Momentum volt elnöke a Magyar Hangnak február elején írt publicisztikájában úgy fogalmazott: néhány szövetségesünkhöz hasonlóan „fegyvereket és humanitárius segítséget kell felajánlani az ukrán kormány számára, hogy ezzel is hozzájáruljunk a kárpátaljai magyar kisebbségek védelméhez”. Az írásában hozzátette a NATO- és EU-szövetségesekkel közösen hozott döntések fontosságát.

Zelenszkij szerint Orbán nem tudja, mi folyik Európában

Az ukrán elnök egyik videóüzenetében arról beszélt, hogy a magyar miniszterelnök az utolsó Európában, aki még hajlandó nyíltan Putyint támogatni.

Most egy olyan emberhez fordulok, aki láthatóan nemcsak azt nem tudja, hogy mi zajlik Ukrajnában, de arról sincs fogalma, hogy mi folyik Európában. A magyar miniszterelnökhöz

– fogalmazott videoüzenetében. Hozzátette: „amikor Magyarországról akarok beszélni, akkor Magyarországról beszélek, ha egy másik országról, akkor arról. Én kimondom, amit gondolok, mert nincs szükségem arra, hogy elrejtsem a gondolataimat. Így amikor egy háborúról van szó, nem beszélek különleges katonai műveletről, és ha ez egész Európát fenyegeti, akkor kimondom, hogy ez a háború egész Európát fenyegeti. Ez az a fajta őszinteség, ami hiányzik Orbán úrból. Valahol elhagyhatta félúton Moszkva felé”.

A választásokat megnyerve Orbán Viktor miniszterelnök győzelmi beszédében elmondta, hogy azért marad emlékezetes ez a győzelem, mert most kellett a legnagyobb ellenszéllel megküzdeniük, többek között a végén az ukrán elnökkel is. A kijelentést természetesen nem hagyta figyelmen kívül sem az ukrán sem pedig a nemzetközi sajtó. „Orbán Viktor, Magyarország tekintélyelvű vezetője »ellenfélnek« nevezi Zelenszkijt, miután megnyerte a választást” címmel jelentek meg cikkek a Fidesz győzelméről.

Ukrajna tagad, Orbán fél?

Vasárnap esti beszédében Orbán Viktor  azt mondta:  a legnagyobb ellenszéllel kellett megküzdeniük, többek között az ukrán elnökkel is. 

Sem Ukrajna, sem Volodimir Zelenszkij elnök nem vett részt Magyarországon a politikai kampányban

– szögezte le az ukrán külügyminisztérium, hozzátéve, hogy az ukrán elnök most teljesen az orosz agresszió megállítására fókuszál. Megjegyezték, hogy „hálás lehet a magyar miniszterelnök az ukrán elnöknek azért, hogy a háború nem érte el Magyarország határait”.

Ezek után kedden Volodimir Zelenszkij arról beszélt, hogy Orbán Viktornak „választania kell majd Oroszország és a másik oldal között”. Ugyanakkor elmondta, hogy már többször kapcsolatba akart lépni Orbán Viktorral, de ez sikertelennek bizonyult.

Kapcsolatot akartam kiépíteni vele, felhívtam, találkozóra hívtam, és javasoltam egy találkozót az országában. Ő félt, ebben biztos vagyok. Megsértődhetett a szavaim miatt. Fél Oroszország befolyásától az államára. Ez a befolyás valóban létezik, és hogy tetszik-e neki vagy sem, az más kérdés

– mondta az ukrán elnök.

(Borítókép: Ljubov Nepop 2019. április 26-án. Fotó: Mónus Márton / MTI)

Forrás: http://index.hu/kulfold/2022/04/05/haboru-oroszorszag-ukrajna-diplomacia-kapcsolatok-volodimir-zelenszkij-orban-viktor-nyilatkozat/