Az MNB csak a rászorulóknak hosszabbítaná meg a törlesztési moratóriumot

blank

Szerdai Hitelezés 2021 konferenciánkon foglalkozunk ezzel a témával, még nem késő regisztrálni!

Törlesztési moratórium az MNB szerint

A kormányzati kommunikáció alapján jelenleg az tűnik biztosnak a törlesztési moratóriummal kapcsolatban, hogy egy két hónapos hosszabbítással augusztus 31-éig a jelenlegi formában fennmarad, utána pedig más formában folytatódik, de ennek részletei még nem ismertek.

A lakosság tavaly 600 milliárdos, az idei első félévben pedig 300-400 milliárdos törlesztőrészletet halasztott el a moratórium révén, a vállalatoknál ugyanez tavaly 1100 milliárd, idén 400-500 milliárd. Sokan vettek részt, akik nem is rászorulók.

Egy újabb, általánosan igénybe vehető hosszabbítás révén a hazai moratórium kirívó lenne Európában. Ez akár az ország befektetői és hitelminősítői megítélésén is ronthat – figyelmeztetett a Dancsik Bálint főosztályvezető a friss Pénzügyi stabilitási jelentés online bemutatóján. Az MNB a hosszabbítás során ezért kiemelten fontosnak tartja, hogy a programban részt vevő adósok többsége újból megkezdje a hitele törlesztését, és a hosszabbítással csak azok éljenek, akik a védőhálóra valóban rászorulnak.

Az MNB számításai szerint egy 2022 júniusáig tartó moratóriumban a magasabb futamidő és a tartozás növekedése is kockázatot jelenthet:

a lejárat időpontja az eredetihez képest több mint 3,5 évvel tolódna el a lakossági hitelek több mint fele esetében. A teljes visszafizetendő összeg a lakáshitelesek többsége esetében több mint 10%-kal, a személyi hitelesek többsége esetén több mint 40%-kal növekedne.

A jegybank kérdőíves felmérése szerint ráadásul a résztevők mindössze 31%-a érti az adósságszolgálatra gyakorolt hatásokat.

A bankok sokkellenálló képessége

A moratórium témája utána után tért át a sajtótájékoztató a Pénzügyi stabilitási jelentés hagyományos témáira. A bankrendszer likviditási helyzete 2020 második félévében tovább javult, a likviditásfedezeti ráta (LCR) 2020 végére 206 százalékra emelkedett. A szektor szabad tőkepuferre több mint 2000 milliárd forintra tehető, a jegybank stressztje szerint a súlyos stressz forgatókönyv esetén is megfelelne a bankok többsége a felügyeleti elvárásoknak, és csak kis mértékű többlet tőkeszükséglet keletkezne.

A bankrendszer sokkellenálló képessége tehát továbbra is nagyon jó.

Vállalati hitelezés

2021 első negyedévének végén a teljes vállalati hitelállomány 6%-os, a kkv-hitelállomány pedig 17%-os éves növekedést mutatott, ebben a törlesztési moratórium mellett az állami hitelprogramoknak is jelentős szerepük volt.

Az új vállalati kihelyezésekben az állami programok teljes súlya 60% (több mint 3000 milliárd forint), az NHP Hajrá programjáé pedig ezen belül 41% (több mint 2600 milliárd forint)

. A bankok válaszai alapján nem terveznek további jelentős szigorítást a hitelezési feltételekben a hitelintézetek, és a moratóriumot igénybe vevő ügyfelek is kaptak, kapnak hitelt.

Lakossági hitelezés

A lakossági hitelezésben az első negyedéves szerződéskötések 15%-kal elmaradtak az egy évvel korábbitól, ugyanakkor a kereslet részben elhalasztva jelentkezik a január 1-jén, illetve február 1-jén bevezetett támogatási programok miatt. A kihelyezett hiteleken belül mintegy 30% a babaváró hitelek aránya. A háztartási szektor eladósodottsága nemzetközi összevetésben alacsony, ráadásul a fennálló hitelállomány 80%-át és a jelzáloghitelek 70%-át már a 2015 elején életbe lépett adósságfék-szabályoknak megfelelően helyezték ki a bankok. Az adósságfék-szabályok nélkül jóval nagyobb kockázatokat teremtett volna a koronavírus-válság.

Az MNB idén 9%-os vállalati és 11%-os lakossági növekedési ütemet vár a hitelállományban, jövőre 8%, illetve 13% lehet ez a moratórium-hosszabbítás hatását figyelembe nem véve.

Veszélyeztetett hitelek

Alacsony szinten van az NPL-ráta, így a tényleges bedőlések alapján nehéz megmondani, a moratóriumot követően mi várható. A vállalati hitelállományban a moratóriumban részt vevők aránya 29%-ra, a lakossági hitelállományban mára 42%-ra csökkent (részben a nem jogosult új hitelek növekedése miatt).

Az MNB szerint a vállalatok esetében 10%, a lakosság esetében 12% a sérülékenynek tekinthető (pénzügyileg kifeszített vagy nagyon kiveszített) hitelek aránya. A moratóriumos háztartások legalább 56 százaléka képes lenne fizetni a törlesztőjét. A résztvevő háztartások 27 százaléka képes lenne a törlesztésre, de valószínűleg kérvényezné a további részvételt.

A veszélyeztetettség nem jelent automatikusan várható nem teljesítést, mindenesetre 2020 végére a teljes hitelállomány közel 20%-a Stage2 kategóriába került át értékvesztéskategória szerint. A moratóriumban lévő hitelek esetében jóval nagyobb mértékben volt ez megfigyelhető a bankoknál.

Ingatlanpiac

Ami a fedezeteket illeti, a lakáspiac és a lakáshitelezés nem túlfűtött az MNB szerint, a turizmus visszaesése lefelé, a családtámogatási szabályozás felfelé gyakorol nyomást a lakásárakra. A jelzáloghitel-felvevők legfeljebb 14%-a pótolta önerejét személyi kölcsönből vagy babaváró hitelből 2019 júliusa óta. A kereskedelmi ingatlanok esetében nagyfokú a bizonytalanság, ugyanakkor a bankok szavatoló tőkéjéhez képest nagyot csökkent az előző pénzügyi válság óta a banki kitettség.

Jövedelmezőség, hatékonyság

A hazai bankok 2020-ban 260 milliárd forint értékvesztést számoltak el, ami az eszközök arányában 0,5%, és európai összevetésben prudensnek számít. Az átlagos tőkearányos megtérülés a 2019 végi 11,7%-ról 4,4%-ra csökkent tavaly,

javult viszont a költséghatékonyság, az eszközarányos költségszint ugyanis (részben a bővülő mérlegfőösszegnek köszönhetően) ugyanis 2% alá csökkent, amiben fiókbezárásoknak is volt szerepük.

A három nagybank fúzióját jelentő Magyar Bankholding megalakulásának koncentrációnövelő hatása van, ez azonban nem feltétlenül jelenti a verseny csökkenését, Sőt, hatékonyságot növelő szinergikus hatással járhat, ami a szolgáltatások árazásában is tetten érhető lehet.

A banki hatékonyságnövelése negatív következményeként említették azonban, hogy már 2 millió fő lakik Magyarországon bankfiók nélküli településen, és nőttek a legközelebbi bankfióktól vett távolságok, ráadásul az érintettek az internetet is kevésbé használják.

Az NHP Hajrá jövője

Az NHP Hajrá egy válságkezelő eszköz, amelynek 3000 milliárd forintos keretét eddig 2600 milliárd forintban használták ki a vállalkozások. A jelenlegi formában nem indokolt a meghosszabbítása. Egy növekedési szakaszban, szűkebb formában maradhat majd fenn, az erről szóló döntést a Monetáris Tanácsa hozhatja meg a következő hetekben, hónapokban – árulta el a Portfolio kérdésére Fábián Gergely ügyvezető igazgató.

blank

Szerdai Hitelezés 2021 konferenciánkon kiemelten foglalkozunk a fenti témák nagy részével, érdemes regisztrálni!

Címlapkép: MNB/Youtube

forrás: https://www.portfolio.hu/bank/20210603/az-mnb-csak-a-raszoruloknak-hosszabbitana-meg-a-torlesztesi-moratoriumot-486296