Az idei húsvét még nem lesz nagyon drága

Az elmúlt hat hétben 60 százalékkal drágult az élősertés, ez pedig azzal együtt, hogy számos, a működéshez szükséges alapanyag-, energia, és egyéb költségelem is napiárassá vált – vagyis hogy adott ajánlat csak egy napig él, másnap lehet drágább is – mindenképp szükségessé teszi a következő hetekben a valós önköltséget biztosító áremelést – mondta Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetsége társadalmi elnöke az érdekképviselet hagyományos húsvét előtti sajtóbeszélgetésén. Mivel a sertéságazat tavalyi európai túlkínálati krízise miatt tartósan nyomott volt az élősertés ára, illetve a tőkehúsok fogyasztói ára is, ezért a sertéscombra bevezetett árstop hatása eddig kevéssé érintette a húsipar kiskereskedelemmel való ártárgyalásait, azonban a krízisvágások és értékesítés hatása véget ért, a háború áttételes hatásai pedig Európa-szerte megdrágítja az élőállat előállítást. Az persze kérdéses, mi történik a többek között a sertéscombra kivetett árstoppal, ami a kormány eredeti tervei szerint májusban véget ért volna, Orbán Viktor szerdai nemzetközi sajtótájékoztatóján elhangzottak alapján azonban lehet, hogy megmarad.

A hazai húsipar szereplőinek előző éves teljesítményével kapcsolatos mérlegadatokra még várni kell, de az már most kijelenthető az érdekképviselet szerint, hogy

a cégek többségének nincs jelentősebb tartaléka, amit a költségemelkedés lenyelésére fordíthatnának, ezért kénytelenek árat emelni, különben lesznek, akik tönkre mennek.

Az, hogy ez milyen eredménnyel jár, egyelőre erősen kérdéses, de azt hangsúlyozta Éder Tamás, hogy kifejezetten kérik a kiskereskedelemtől a rugalmas tárgyalásokat. Szavai szerint a napi áras költségelemek idején nem megengedhető, hogy heti, vagy havi rendszerességgel térjenek vissza a felek az  ártárgyalásokhoz, azt pedig végképp el kell felejteni, hogy az év elején egyszer letárgyalt feltételekhez tartják magukat. 

Változó fogyasztói szokások

Az általános költségemelkedés hatása – többek között az, hogy tavaly egész évben folyamatosan emelkedett az energia és az üzemanyag ára is – jobbára a húskészítmény árak tartós növekvő trendjeiben volt tetten érhető. A Gfk Piackutató Intézet mérései szerint amíg 2019-hez képest 2020-ra 15,4 százalékkal nőtt a húskészítmények, és 11,1 százalékkal a tőkehús forgalma, addig tavaly már mindkét szegmensben visszaesés volt, azaz a a fogyasztók kevesebbet  vásároltak ezekből a termékekből. A tőkehúsnál 0,2 százalékos a forgalom visszaesés, míg a készítményeknél már 1,6 százalékot mértek. Ezt két tényező okozhatta Turcsán Tünde, a GfK Hungária Kft. FMCG üzletág igazgatója szerint: részben a pandémia miatt megváltozott fogyasztási szokások, azaz, hogy kevesebbszer nagyobb mennyiséget vásároltunk, részben pedig az, hogy drágultak ezek a termékek. Tavaly már érezhetően

kevesebbet költöttek értékben és mennyiségben is a háztartások feldolgozott húsokra, mint 2020-ban: tavalyelőtt összesen 399 milliárd forintot, tavaly pedig már csak 393-at.

És amíg 2020-ban összesen 202 ezer tonna feldolgozott hústerméket vásároltak meg a magyarok, addig tavaly már csak 198 ezer tonnányit. Az átlagos háztartásonként megvásárolt 50 kilogrammos éves mennyiség 49 kilogrammra csökkent. 

Az egyes termékkategóriákban még látványosabb a kilogrammonkénti átlagár változása 2019-2021 között a GfK mérése szerint: 

  • a sonka és füstölt húsok szegmensben 21,1 százalékos,
  • a kolbász, szaláminál 14,8 százalékos,
  • a szalonna esetében 14,8 százalékos , 
  • a kenőmájasnál 13,6 százalékos,
  • a párizsinál 13,1 százalékos, 
  • a főtt (gép) sonka esetében 11,3 százalékos,
  • virslinél 11,2 százalékos,
  • a felvágottaknál pedig 3,4 százalékos drágulást rögzítettek.

Az idei húsvét még nem lesz túl drága

A kiskereskedelem húsvéti akcióit látva elmondható, hogy az alacsonyabb minőségi kategóriás termékek nagyjából annyiba kerülnek majd, mint tavaly, a magasabb minőségi kategóriás termékeknél pedig 10-15 százalékos áremelkedés látszik a fogyasztói árakban – mondta Éder Tamás. Ez úgy lehetséges, hogy ezeket a termékeket még január-februárban beszállított, olcsóbban felvásárolt sertésekből készítette húsipar, ha a mostani árakból kellene kiindulni, a hosszabb érlelési idejű termékeknél is jóval magasabb árakat lehetne látni a boltokban.

2021-ben egyébként a GfK szerint összesen mintegy 17,1 milliárd forintot költöttek a háztartások sonkára és egyéb füstölt húskészítményekre, döntően hipermarketekben (22,5 százalék), diszkontokban (21,5 százalék) és szupermarketekben (17,5 százalék). Az elmúlt tíz évben jelentős változások voltak a húsvéti sonkavásárlások terén: több mint egymillióval 3,2 millióra nőtt az ilyen termékeket vásárló háztartások száma, a vásárolt mennyiség azonban 3,1 kilogrammról 2,5 kilogrammra csökkent. Tavaly közel 8 ezer tonnányi sonka és húskészítmény talált gazdára a húsvéti időszakban, és háztartásonként átlagosan 5400 forintot költöttek ezekre. 

Húsvét után azonban a húsipari szereplők szerint elkerülhetetlen lesz a jelentősebb áremelés, ha talpon akarnak maradni. Mivel azonban az élőállat ára egész Európában emelkedik, ezért olcsó importhúsokkal most aligha fogja tudni letörni ezeket a törekvéseket a kiskereskedelem, ráadásul a baromfiipar is hasonló költségoldali árprésben van, ezért nem annyira jó opció helyettesítő termékként.  Az ipar szerint még az áremelésre válaszul valószínűleg érkező fogyasztáscsökkenés is elfogadhatóbb, mint a csődhöz vezető veszteségtermelés – tette hozzá Éder Tamás. Szerinte a következő időszakban félő, hogy felgyorsul a húsipar konszolidációja, és a 2022-27 között elvileg rendelkezésre álló, versenyképességet erősítő fejlesztési források felhasználása is kérdésessé válhat. A piac pedig ismét kettéválik: lesz egy fogyasztói réteg, amelyik vásárlóerejénél fogva megengedheti majd magának a drágább, minőségi termékeket, és lesz egy másik fogyasztói kör, amely inkább az olcsóbb, és minőségbeli kompromisszumot jelentő, de még jó termékeket veszi majd. Az elnök szerint ismét jelentősebb mennyiségben kerülhet piacra az olcsó import tömegtermék, teret nyerhetnek a helyettesítő termékek, a rudacskák és pálcikák, meg hasonlók. Ez pedig ismét annullálja az ipar elmúlt évekbeli fogyasztói edukáció terén a patriotizmus érdekében tett erőfeszítéseit.

Hullámzik, hogy mekkora a hazai termékek aránya a boltokban

Márpedig a Nébih rendszeres felmérései (2010., 2014.,  2020-ban is elvégezték a 10 legnagyobb forgalmú kiskereskedelmi lánc árukészletének felmérésével) alapján az utóbbi években volt eltolódás a felé, hogy a magyar termékek aránya növekedjen a boltok polcain. Igaz, az utolsó előtti, 2014-es felméréshez képest 2021-ben 8 százalékos visszaesést mértek ebben, és így

lett tavaly 71,3 százalékos százalékos a hazai termékek kínálati aránya.

A 2021 szeptembere és novembere között elvégzett felmérésben mintegy 40 ezer termék eredetének néztek utána 16 árukategóriában. A hazai tulajdonú boltláncokban 77,7 százalékos volt ez az arány, míg a nemzetközi láncokban 68,6 százalék. a Coop került, ahol 82,2 százalékos volt az arány, a lista második helyén a CBA áll 78,7 százalékkal, a harmadik pedig az Auchan, 73,7 százalékkal. A lista utolsó helyén a Metro, a Lidl és a Penny található. A Nébih 7 láncnál mért növekedést – a legnagyobbat az alacsony bázis miatt az Aldinál és a Lidlnél, illetve az Auchannél –, és 3-nál  csökkenést. 

Az is jellemző sajátosság, hogy minél magasabb a termék feldolgozottsági foka, annál jellemzőbb, hogy nem itt gyártották, a legmagasabb magyar termék arányt a csirkehúsnál, a tojásnál, a tejeknél és a csemegepultban kapható sertéskarajnál láttuk – ismertette a felmérés eredményeit Kasza Gyula, a Nébih osztályvezetője. Összevetésképp amíg a csomagolt friss baromfi 96,88 százaléka magyar termék, ami 2020 és 2021 között 15 százalékos javulást jelent, addig a lista másik végén lévő joghurtok esetében mindössze 16,67 százalék a hazai termékek aránya a láncok polcain, ami ráadásul az elmúlt évben 2,7 százalékkal még csökkent is. 

Az eredményeket persze az is befolyásolja, hogy bár a fogyasztók többsége a GfK szerint már rendszeresen megnézi a termékek címkéit vásárlás előtt, sokszor még sem tudja egyértelműen eldönteni, hogy magyar terméket vesz-e. Sokszor amiatt, hogy a több összetevős terméknél több származási ország is fel van tüntetve, és emiatt nem tud dönteni, de létezik a másik véglet is, amikor a Made in EU felirat az egyetlen kapaszkodó. A nem egyértelmű jelölés főleg a mézeknél, a gyümölcsöknél, zöldségeknél, a gyümölcslekvároknál, a száraztésztánál, konzerveknél, csemegepultos csirkemelleknél fordult elő a felügyelők pillanatképe szerint. A rendszeresen elvégzett felmérésnek egyébként az a pozitív hozadéka is megvolt, hogy a láncok részéről egyre nagyobb az érdeklődés, hogy az egyes termékkategóriákban hogyan lehetne a hazai beszállítói arányt növelni – tette hozzá Kasza Gyula.

Megemlítette azt is, hogy idén a Nébih Facebook oldalán az országos főállatorvos válaszol a húsvéti sonkavásárlással kapcsolatos fogyasztói kérdésekre amellett, hogy ismeretterjesztő anyagokkal, tippekkel is készültek arra, hogy segítsék a vásárlókat. 

(Borítókép:  Húsvéti füstölt kötözött sonkák az érlelőkamrában a Pick Szeged Zrt. bajai üzemében 2013. március 11-én.  Fotó:  Ujvári Sándor / MTI)

Forrás: https://index.hu/gazdasag/2022/04/08/az-idei-husvet-meg-nem-lesz-nagyon-draga/